1 Corinthians (Hungarian)

1

1:1b.1CO.001.001 Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából elhívott apostola, és Sosthenes, az atyafi.

1:2b.1CO.001.002 Az Isten gyülekezetének, a mely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek, mindazokkal egybe, a kik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét segítségül hívják bármely helyen, a magokén és a miénken:

1:3b.1CO.001.003 Kegyelem néktek és békesség Istentõl, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.

1:4b.1CO.001.004 Hálát adok az én Istenemnek mindenkor ti felõletek az Isten ama kegyelméért, mely néktek a Krisztus Jézusban adatott,

1:5b.1CO.001.005 Mivelhogy mindenben meggazdagodtatok õ benne, minden beszédben és minden ismeretben,

1:6b.1CO.001.006 A mint megerõsíttetett ti bennetek a Krisztus felõl való bizonyságtétel.

1:7b.1CO.001.007 Úgy, hogy semmi kegyelmi ajándék nélkül nem szûkölködtök, várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak megjelenését,

1:8b.1CO.001.008 A ki meg is erõsít titeket mindvégig feddhetetlenségben, a mi Urunk Jézus Krisztusnak napján.

1:9b.1CO.001.009 Hû az Isten, ki elhívott titeket az õ Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre,

1:10b.1CO.001.010 Kérlek azonban titeket atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan egyképen szóljatok és ne legyenek köztetek szakadások, de legyetek teljesen egyek ugyanazon értelemben és ugyanazon véleményben.

1:11b.1CO.001.011 Mert megtudtam felõletek atyámfiai a Kloé embereitõl, hogy versengések vannak köztetek.

1:12b.1CO.001.012 Azt értem pedig, hogy mindenitek ezt mondja: Én Pálé vagyok, én meg Apollósé, én meg Kéfásé, én meg Krisztusé.

1:13b.1CO.001.013 Vajjon részekre osztatott-é a Krisztus? Vajjon Pál feszíttetett-é meg érettetek, vagy a Pál nevére kereszteltettetek-é meg?

1:14b.1CO.001.014 Hálákat adok az Istennek, hogy senkit sem kereszteltem meg közületek, kivéve Krispust és Gájust,

1:15b.1CO.001.015 Hogy valaki azt ne mondja, hogy a magam nevére kereszteltem.

1:16b.1CO.001.016 Megkereszteltem azonban Stefana házanépét is, ezenkívül nem tudom, hogy valakit mást kereszteltem volna.

1:17b.1CO.001.017 Mert nem azért küldött engem a Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangyéliomot hirdessem; de nem szólásban való bölcseséggel, hogy a Krisztus keresztje hiábavaló ne legyen.

1:18b.1CO.001.018 Mert a keresztrõl való beszéd bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje.

1:19b.1CO.001.019 Mert meg van írva: Elvesztem a bölcseknek bölcseségét és az értelmeseknek értelmét elvetem.

1:20b.1CO.001.020 Hol a bölcs? hol az írástudó? hol e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-é Isten e világnak bölcseségét?

1:21b.1CO.001.021 Mert minekutána az Isten bölcseségében nem ismerte meg a világ a bölcseség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívõket.

1:22b.1CO.001.022 Mert egyfelõl a zsidók jelt kívánnak, másfelõl a görögök bölcseséget keresnek.

1:23b.1CO.001.023 Mi pedig Krisztust prédikáljuk, mint megfeszítettet, a zsidóknak ugyan botránkozást, a görögöknek pedig bolondságot;

1:24b.1CO.001.024 Ámde magoknak a hivatalosoknak, úgy zsidóknak, mint görögöknek Krisztust, Istennek hatalmát és Istennek bölcseségét.

1:25b.1CO.001.025 Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten erõtelensége erõsebb az embereknél.

1:26b.1CO.001.026 rt tekintsétek csak a ti hivatástokat, atyámfiai, hogy nem sokan [hívattak] bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasak, nem sokan nemesek;

1:27b.1CO.001.027 Hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erõtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erõseket;

1:28b.1CO.001.028 És a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse:

1:29b.1CO.001.029 Hogy ne dicsekedjék õ elõtte egy test sem.

1:30b.1CO.001.030 Tõle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcseségül lõn nékünk Istentõl, és igazságul, szentségül és váltságul:

1:31b.1CO.001.031 Hogy, a mint meg van írva: A ki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék.

2

2:1b.1CO.002.001 Én is, mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcseséggel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét.

2:2b.1CO.002.002 Mert nem végeztem, hogy egyébrõl tudjak ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, még pedig mint megfeszítettrõl.

2:3b.1CO.002.003 És én erõtlenség, félelem és nagy rettegés közt jelentem meg ti köztetek.

2:4b.1CO.002.004 És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcseségnek hitetõ beszédiben állott, hanem léleknek és erõnek megmutatásában:

2:5b.1CO.002.005 Hogy a ti hitetek ne emberek bölcseségén, hanem Istennek erején nyugodjék.

2:6b.1CO.002.006 Bölcseséget pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem e világ veszendõ fejedelmeinek bölcseségét;

2:7b.1CO.002.007 Hanem Istennek titkon való bölcseségét szóljuk, azt az elrejtetett, melyet öröktõl fogva elrendelt az Isten a mi dicsõségünkre;

2:8b.1CO.002.008 Melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsõség Urát:

2:9b.1CO.002.009 Hanem, a mint meg van írva: A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített az õt szeretõknek.

2:10b.1CO.002.010 Nekünk azonban az Isten kijelentette az õ Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is.

2:11b.1CO.002.011 Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, a mely õ benne van? Azonképen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke.

2:12b.1CO.002.012 Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenbõl való Lelket; hogy megismerjük azokat, a miket Isten ajándékozott nékünk.

2:13b.1CO.002.013 Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcseség tanít, hanem a melyekre a Szent Lélek tanít; lelkiekhez lelkieket szabván.

2:14b.1CO.002.014 Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg.

2:15b.1CO.002.015 A lelki ember azonban mindent megítél, de õ senkitõl sem ítéltetik meg.

2:16b.1CO.002.016 Mert ki érte fel az Úrnak értelmét, hogy megoktathatná õt? Bennünk pedig Krisztus értelme van.

3

3:1b.1CO.003.001 Én sem szólhattam néktek, atyámfiai, mint lelkieknek, hanem mint testieknek, mint a Krisztusban kisdedeknek.

3:2b.1CO.003.002 Téjnek italával tápláltalak titeket és nem kemény eledellel, mert még nem bírtátok volna meg, sõt még most sem bírjátok meg:

3:3b.1CO.003.003 Mert még testiek vagytok; mert a mikor írigykedés, versengés és visszavonás van köztetek, vajjon nem testiek vagytok- é és nem ember szerint jártok-é?

3:4b.1CO.003.004 Mert mikor egyik ezt mondja: Én Pálé vagyok; a másik meg: Én Apollósé; nem testiek vagytok-é?

3:5b.1CO.003.005 Hát kicsoda Pál és kicsoda Apollós? Csak szolgák, kik által hívõkké lettetek, és pedig a mint kinek-kinek az Úr adta.

3:6b.1CO.003.006 Én plántáltam, Apollós öntözött; de az Isten adja vala a növekedést.

3:7b.1CO.003.007 Azért sem a ki plántál, nem valami, sem a ki öntöz; hanem a növekedést adó Isten.

3:8b.1CO.003.008 A plántáló pedig és az öntözõ egyek; de mindenik a maga jutalmát veszi a maga munkája szerint.

3:9b.1CO.003.009 Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.

3:10b.1CO.003.010 Az Istennek nékem adott kegyelme szerint, mint bölcs építõmester, fundamentomot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá.

3:11b.1CO.003.011 Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus.

3:12b.1CO.003.012 Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra;

3:13b.1CO.003.013 nek-kinek munkája nyilván lészen: mert [ama] nap megmutatja, mivelhogy tûzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémû legyen, azt a tûz próbálja meg.

3:14b.1CO.003.014 Ha valakinek a munkája, a melyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi.

3:15b.1CO.003.015 Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Õ maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tûzön keresztül.

3:16b.1CO.003.016 Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek?

3:17b.1CO.003.017 Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti.

3:18b.1CO.003.018 Senki se csalja meg magát. Ha valaki azt hiszi, hogy bölcs ti köztetek e világon, bolond legyen, hogy bölcscsé lehessen.

3:19b.1CO.003.019 Mert e világ bölcsesége bolondság az Isten elõtt. Mert meg van írva: Megfogja a bölcseket az õ csalárdságukban.

3:20b.1CO.003.020 És ismét: Ismeri az Úr a bölcsek gondolatait, hogy hiábavalók.

3:21b.1CO.003.021 Azért senki se dicsekedjék emberekkel. Mert minden a tiétek.

3:22b.1CO.003.022 Akár Pál, akár Apollós, akár Kéfás, akár világ, akár élet, akár halál, akár jelenvalók, akár következendõk, minden a tiétek.

3:23b.1CO.003.023 Ti pedig Krisztusé, Krisztus pedig Istené.

4

4:1b.1CO.004.001 Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait.

4:2b.1CO.004.002 A mi pedig egyébiránt a sáfárokban megkívántatik, az, hogy mindenik hívnek találtassék.

4:3b.1CO.004.003 m nézve pedig igen csekély dolog, hogy ti tõletek ítéltessem meg, vagy emberi [ítélet]naptól; sõt magam sem ítélem meg magamat.

4:4b.1CO.004.004 Mert semmit sem tudok magamra, de nem ebben vagyok megigazulva; a ki ugyanis engem megítél, az Úr az.

4:5b.1CO.004.005 Azért idõ elõtt semmit se ítéljetek, míg el nem jõ az Úr, a ki egyrészt világra hozza a sötétségnek titkait, másrészt megjelenti a szíveknek tanácsait; és akkor mindenkinek az Istentõl lészen a dícsérete.

4:6b.1CO.004.006 Ezeket pedig, atyámfiai, példában szabtam magamra és Apollósra ti érettetek, hogy rajtunk tanuljátok meg, hogy annakfelette a mi írva van, nem kell bölcselkedni; hogy senki se fuvalkodjék fel az egyikért a másik ellen.

4:7b.1CO.004.007 Mert kicsoda különböztet meg téged? Mid van ugyanis, a mit nem kaptál volna? Ha pedig úgy kaptad, mit dicsekedel, mintha nem kaptad volna?

4:8b.1CO.004.008 Immár beteltetek, immár meggazdagodtatok, nálunk nélkül uralkodásra jutottatok; vajha csakugyan uralkodásra jutottatok volna, hogy mi is veletek egybe uralkodhatnánk.

4:9b.1CO.004.009 Mert úgy vélem, hogy az Isten minket, az apostolokat, utolsókul állított, mintegy halálra szántakul: mert látványossága lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek.

4:10b.1CO.004.010 Mi bolondok a Krisztusért, ti pedig bölcsek a Krisztusban; mi erõtlenek, ti pedig erõsek; ti dicsõségesek, mi pedig gyalázatosak.

4:11b.1CO.004.011 Mindezideig éhezünk is, szomjúhozunk is, mezítelenkedünk is, bántalmaztatunk is, bujdosunk is,

4:12b.1CO.004.012 Fáradozunk is, tulajdon kezünkkel munkálkodván; ha szidalommal illettetünk, jót kívánunk; ha háborúságot szenvedünk, békességgel tûrjük;

4:13b.1CO.004.013 Ha gyaláztatunk, könyörgünk: szinte a világ szemetjévé lettünk, mindeneknek söpredékévé egész mostanig.

4:14b.1CO.004.014 Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem mint szerelmes gyermekeimet intelek.

4:15b.1CO.004.015 Mert ha tízezer tanítómesteretek lenne is a Krisztusban, de nem sok atyátok; mert tõlem vagytok a Krisztus Jézusban az evangyéliom által.

4:16b.1CO.004.016 Kérlek azért titeket, legyetek az én követõim.

4:17b.1CO.004.017 Azért küldtem hozzátok Timótheust, ki nékem szeretett és hû fiam az Úrban, a ki eszetekbe juttatja néktek az én útaimat a Krisztusban, a mint mindenütt, minden gyülekezetben tanítok.

4:18b.1CO.004.018 De mintha el se mennék ti hozzátok, úgy felfuvalkodtak némelyek.

4:19b.1CO.004.019 Pedig elmegyek hamarosan hozzátok, ha az Úr akarándja; és megismerem a felfuvalkodottaknak nem a beszédjét, hanem az erejét.

4:20b.1CO.004.020 Mert nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erõben.

4:21b.1CO.004.021 Mit akartok? Vesszõvel menjek-é hozzátok, avagy szeretettel és szelídségnek lelkével?

5

5:1b.1CO.005.001 Általában hallatszik köztetek paráznaság, még olyan paráznaság is, a milyen a pogányok között sem említtetik, hogy valaki atyjának feleségét elvegye.

5:2b.1CO.005.002 És ti fel vagytok fuvalkodva, és nem keseredtetek meg inkább, hogy kivettetnék közületek, a ki ezt a dolgot cselekedte.

5:3b.1CO.005.003 Mert én távol lévén ugyan testben, de jelen lévén lélekben, már elvégeztem, mintha jelen volnék, hogy azt, a ki ekként ezt cselekedte,

5:4b.1CO.005.004 Ti és az én lelkem a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében egybegyûlvén, a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmával

5:5b.1CO.005.005 Átadjuk az ilyent a Sátánnak a testnek veszedelmére, hogy a lélek megtartassék az Úr Jézusnak ama napján.

5:6b.1CO.005.006 Nem jó a ti dicsekedéstek. Avagy nem tudjátok-é, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megposhasztja.

5:7b.1CO.005.007 Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk.

5:8b.1CO.005.008 Azért ne régi kovászszal ünnepeljünk, sem rosszaságnak és gonoszságnak kovászával, hanem tisztaságnak és igazságnak kovásztalanságában.

5:9b.1CO.005.009 Azt írtam néktek ama levelemben, hogy paráznákkal ne társalkodjatok.

5:10b.1CO.005.010 De nem általában e világ paráznáival, vagy csalóival, vagy ragadozóival, vagy bálványimádóival; mert hiszen így ki kellene e világból mennetek.

5:11b.1CO.005.011 Most azért azt írom néktek, hogy ne társalkodjatok azzal, ha valaki atyafi létére parázna, vagy csaló, vagy bálványimádó, vagy szidalmazó, vagy részeges, vagy ragadozó. Az ilyennel még együtt se egyetek.

5:12b.1CO.005.012 Mert mi közöm ahhoz, hogy a kívülvalókról is ítéletet tegyek? avagy ti nem a belüllévõk fölött tesztek-é ítéletet?

5:13b.1CO.005.013 A kívülvalókat pedig majd az Isten ítéli meg. Vessétek ki azért a gonoszt magatok közül.

6

6:1b.1CO.006.001 Merészel valaki ti közületek, ha peres dolga van a másikkal, az igaztalanok elõtt törvénykezni, és nem a szentek elõtt?

6:2b.1CO.006.002 Nem tudjátok-é, hogy a szentek a világot ítélik meg? És ha ti ítélitek meg a világot, méltatlanok vagytok-é a legkisebb dolgokban való ítéletekre?

6:3b.1CO.006.003 Nem tudjátok-é, hogy angyalokat fogunk ítélni, nemhogy életszükségre való dolgokat?

6:4b.1CO.006.004 Azért ha életszükségre való dolgok felõl van törvénykezéstek, a kik a gyülekezetben legalábbvalók, azokat ültessétek le.

6:5b.1CO.006.005 Megszégyenítéstekre mondom: Hát nincs ti köztetek egy bölcs ember sem, a ki ítéletet tehetne az õ atyjafiai között?

6:6b.1CO.006.006 Hanem atyafi atyafival törvénykezik, még pedig hitetlenek elõtt?

6:7b.1CO.006.007 Egyáltalán már az is gyarlóság ti bennetek, hogy törvénykeztek egymással. Miért nem szenveditek inkább a bántalmazást? Miért nem tûritek inkább a kárt?

6:8b.1CO.006.008 Sõt ti okoztok bántalmazást és kárt, még pedig atyátokfiainak.

6:9b.1CO.006.009 Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát? Ne tévelyegjetek; se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörõk, se pulyák, se férfiszeplõsítõk,

6:10b.1CO.006.010 Se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók, se ragadozók nem örökölhetik Isten országát.

6:11b.1CO.006.011 Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattattatok, de megszenteltettetek, de megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünk Lelke által.

6:12b.1CO.006.012 Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de én nem adatom valakinek hatalma alá.

6:13b.1CO.006.013 eledelek a hasnak és a has az eledeleknek [rendeltetett.] Az Isten pedig mind ezt, mind amazokat eltörli. A test azonban nem a paráznaságnak [rendeltetett,] hanem az Úrnak, és az Úr a testnek.

6:14b.1CO.006.014 Az Isten pedig az Urat is feltámasztotta, minket is feltámaszt az õ hatalma által.

6:15b.1CO.006.015 Nem tudjátok-é, hogy a ti testeitek a Krisztusnak tagjai? Elszakítva hát a Krisztus tagjait, paráznának tagjaivá tegyem? Távol legyen.

6:16b.1CO.006.016 Avagy nem tudjátok-é, hogy a ki a paráznával egyesül, egy test vele? Mert ketten lesznek, úgymond, egy testté.

6:17b.1CO.006.017 A ki pedig az Úrral egyesül, egy lélek õ vele.

6:18b.1CO.006.018 Kerüljétek a paráznaságot. Minden bûn, melyet az ember cselekszik, a testen kívül van, de a ki paráználkodik, a maga teste ellen vétkezik.

6:19b.1CO.006.019 Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentõl nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?

6:20b.1CO.006.020 Mert áron vétettetek meg; dicsõítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi.

7

7:1b.1CO.007.001 A mik felõl pedig írtatok nékem, jó a férfiúnak asszonyt nem illetni.

7:2b.1CO.007.002 De a paráznaság miatt minden férfiúnak tulajdon felesége legyen, és minden asszonynak tulajdon férje.

7:3b.1CO.007.003 A feleségének adja meg a férj a köteles jóakaratot; hasonlóképen a feleség is a férjének.

7:4b.1CO.007.004 A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.

7:5b.1CO.007.005 Ne foszszátok meg egymást, hanemha egyenlõ akaratból bizonyos ideig, hogy ráérjetek a bõjtölésre és az imádkozásra, azután ismét együvé térjetek, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat meg nem tartóztathatjátok.

7:6b.1CO.007.006 Ezt pedig kedvezésképen mondom, nem parancsolat szerint.

7:7b.1CO.007.007 Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; de kinek kinek tulajdon kegyelmi ajándéka vagyon Istentõl, egynek így, másnak pedig úgy.

7:8b.1CO.007.008 Mondom pedig a nem házasoknak és az özvegyasszonyoknak, hogy jó nékik, ha úgy maradhatnak, mint én is.

7:9b.1CO.007.009 De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni.

7:10b.1CO.007.010 Azoknak pedig, a kik házasságban vannak, hagyom nem én, hanem az Úr, hogy az asszony férjétõl el ne váljék.

7:11b.1CO.007.011 Hogyha pedig elválik is, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön meg férjével; és a férj se bocsássa el a feleségét.

7:12b.1CO.007.012 Egyebeknek pedig én mondom, nem az Úr: Ha valamely atyafinak hitetlen felesége van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt.

7:13b.1CO.007.013 És a mely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt.

7:14b.1CO.007.014 Mert meg van szentelve a hitetlen férj az õ feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az õ férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek.

7:15b.1CO.007.015 Ha pedig a hitetlen elválik, ám váljék el; nem vettetett szolgaság alá a keresztyén férfiú, vagy asszony az ilyen dolgokban. De békességre hívott minket az Isten.

7:16b.1CO.007.016 Mert mit tudod, te asszony, ha megmentheted-e a férjedet; vagy mit tudod, te férfiú, ha megmentheted-e a feleségedet?

7:17b.1CO.007.017 Csak a mint kinek-kinek adta az Isten, a mint kit-kit elhívott az Úr, úgy járjon. És minden gyülekezetben ekképen rendelkezem.

7:18b.1CO.007.018 Körülmetélten hivatott el valaki? ne fedezze el azt; körülmetéletlenül hivatott el valaki? me metélkedjék körül.

7:19b.1CO.007.019 A körülmetélkedés semmi, a körülmetéletlenség is semmi; hanem Isten parancsolatainak megtartása.

7:20b.1CO.007.020 Kiki a mely hivatásban hívatott el, abban maradjon.

7:21b.1CO.007.021 olgai állapotban hivattattál el? Ne gondolj vele, sõt ha szabad lehetsz is, inkább élj [azzal.]

7:22b.1CO.007.022 Mert az Úrban elhívott szolga az Úrnak szabadosa; hasonlóképen a ki szabadságban hívatott el, Krisztusnak szolgája.

7:23b.1CO.007.023 Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái.

7:24b.1CO.007.024 Kiki a miben elhívatott, atyámfiai, abban maradjon meg az Isten elõtt.

7:25b.1CO.007.025 A hajadonok felõl nincs ugyan parancsolatom az Úrtól, de tanácsot adok úgy, mint a ki irgalmasságot nyertem az Úrtól, hogy hitelreméltó legyek.

7:26b.1CO.007.026 Úgy ítélem azért, hogy jó ez a jelenvaló szükség miatt, hogy tudniillik jó az embernek úgy maradni.

7:27b.1CO.007.027 Feleséghez köttettél? Ne keress elválást. Megszabadultál feleségedtõl? Ne keress feleséget.

7:28b.1CO.007.028 De ha veszel is feleséget, nem vétkezel; és ha férjhez megy is a hajadon, nem vétkezik ; de az ilyeneknek háborúságuk lesz a testben. Én pedig kedveznék néktek.

7:29b.1CO.007.029 Ezt pedig azért mondom, atyámfiai, mert az idõ rövidre van szabva ezentúl, azért a kiknek van is feleségök, úgy legyenek, mintha nem volna.

7:30b.1CO.007.030 És a kik sírnak, mintha nem sírnának; és a kik vígadnak, mintha nem vígadnának; a kik vesznek, mintha semmijök sem volna.

7:31b.1CO.007.031 És a kik élnek e világgal, mintha nem élnének: mert elmúlik e világnak ábrázatja.

7:32b.1CO.007.032 Azt akarnám pedig, hogy ti gond nélkül legyetek. A ki házasság nélkül van, arra visel gondot, a mi az Úré, mimódon kedveskedhessék az Úrnak;

7:33b.1CO.007.033 A ki pedig feleséget vett, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a feleségének.

7:34b.1CO.007.034 Különbözik egymástól az asszony és a hajadon. A ki nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, hogy szent legyen mind testében, mind lelkében; a ki pedig férjhez ment, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a férjének.

7:35b.1CO.007.035 Ezt pedig a ti hasznotokra mondom; nem hogy tõrt vessek néktek, hanem hogy illendõképen és állhatatosan ragaszkodjatok az Úrhoz háboríthatatlanul.

7:36b.1CO.007.036 De ha valaki szégyennek tartja az õ hajadon leányára, ha virágzó idejét múlja, és úgy kell történnie, a mit akar, azt cselekedje, nem vétkezik; menjenek férjhez.

7:37b.1CO.007.037 A ki pedig szilárdan áll a szívében és a szükség nem kényszeríti, hatalma pedig van a tulajdon akarata fölött, és azt végezte el szívében, hogy megtartja hajadon leányát, jól cselekszi.

7:38b.1CO.007.038 Azért, a ki férjhez adja, az is jól cselekszi, de a ki nem adja férjhez, még jobban cselekszi.

7:39b.1CO.007.039 Az asszonyt törvény köti, míg férje él, de ha férje meghal, szabadon férjhez mehet, a kihez akar, csakhogy az Úrban.

7:40b.1CO.007.040 De boldogabb, ha úgy marad, az én véleményem szerint; pedig hiszem, hogy bennem is Istennek lelke van.

8

8:1b.1CO.008.001 A bálványáldozatok felõl pedig tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismeretünk. Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít.

8:2b.1CO.008.002 Ha pedig valaki azt hiszi, hogy tud valamit, még semmit sem ismer úgy, a mint ismernie kell.

8:3b.1CO.008.003 Hanem ha valaki az Istent szereti, az ismertetik õ tõle.

8:4b.1CO.008.004 Tehát a bálványáldozati hús evése felõl tudjuk, hogy egy bálvány sincs a világon, és hogy Isten sincs senki más, hanem csak egy.

8:5b.1CO.008.005 Mert ha vannak is úgynevezett istenek akár az égben, akár a földön, a minthogy van sok isten és sok úr;

8:6b.1CO.008.006 ndazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, a kitõl [van] a mindenség, mi is õ benne; és egy Urunk, a Jézus Krisztus, a ki által [van] a mindenség, mi is õ általa.

8:7b.1CO.008.007 De nem mindenkiben van meg ez az ismeret; sõt némelyek a bálvány felõl való lelkiismeretök szerint mind mai napig mint bálványáldozatot eszik, és az õ lelkiismeretök, mivelhogy erõtelen, megfertõztetik.

8:8b.1CO.008.008 Pedig az eledel nem tesz minket kedvesekké Isten elõtt; mert ha eszünk is, nem leszünk gazdagabbak; ha nem eszünk is, nem leszünk szegényebbek.

8:9b.1CO.008.009 De meglássátok, hogy ez a ti szabadságtok valamiképen botránkozásukra ne legyen az erõteleneknek.

8:10b.1CO.008.010 Mert ha valaki meglát téged, a kinek ismereted van, hogy a bálványtemplomnál vendégeskedel, annak lelkiismerete, mivelhogy erõtelen, nem arra indíttatik-é, hogy megegye a bálványáldozatot?

8:11b.1CO.008.011 És a te ismereted miatt elkárhozik a te erõtelen atyádfia, a kiért Krisztus meghalt.

8:12b.1CO.008.012 Így aztán, mikor az atyafiak ellen vétkeztek, és az õ erõtelen lelkiismeretüket megsértitek, a Krisztus ellen vétkeztek.

8:13b.1CO.008.013 Annakokáért, ha eledel botránkoztatja meg az én atyámfiát, inkább soha sem eszem húst, hogy az én atyámfiát meg ne botránkoztassam.

9

9:1b.1CO.009.001 Nem vagyok-é apostol? Nem vagyok-é szabad? Nem láttam-é Jézus Krisztust, a mi Urunkat? Nem az én munkám vagytok-é ti az Úrban?

9:2b.1CO.009.002 Ha egyebeknek nem vagyok apostoluk, de bizony néktek az vagyok, mert az én apostolságomnak pecsétje az Úrban ti vagytok.

9:3b.1CO.009.003 Ez az én védelmem azok ellenében, a kik vádolnak engem.

9:4b.1CO.009.004 Nincsen-é arra jogunk, hogy együnk és igyunk?

9:5b.1CO.009.005 Nincsen-é arra jogunk, hogy keresztyén feleségünket magunkkal hordozzuk, mint a többi apostolok is és az Úrnak atyjafiai és Kéfás?

9:6b.1CO.009.006 Avagy csak nekem és Barnabásnak nincs-é jogunk, hogy ne dolgozzunk?

9:7b.1CO.009.007 Kicsoda katonáskodik valaha a maga zsoldján? Kicsoda plántál szõlõt, és nem eszik annak gyümölcsébõl? Vagy kicsoda legeltet nyájat, és nem eszik a nyájnak tejébõl?

9:8b.1CO.009.008 Vajjon emberi módon beszélem-é ezeket? vagy nem ezeket mondja-é a törvény is?

9:9b.1CO.009.009 Mert a Mózes törvényében meg van írva: Ne kösd fel a nyomtató ökörnek száját. Avagy az ökrökre van-é az Istennek gondja?

9:10b.1CO.009.010 Avagy nem érettünk mondja-é általában? Mert mi érettünk íratott meg, hogy a ki szánt, reménység alatt kell szántania, és a ki csépel, az õ reménységében részesnek lennie reménység alatt.

9:11b.1CO.009.011 Ha mi néktek a lelkieket vetettük, nagy dolog- é, ha mi a ti testi javaitokat aratjuk?

9:12b.1CO.009.012 Ha egyebek részesülnek a ti javaitokban, mért nem inkább mi? De mi nem éltünk e szabadsággal; hanem mindent eltûrünk, hogy valami akadályt ne gördítsünk a Krisztus evangyélioma elé.

9:13b.1CO.009.013 Nem tudjátok-é, hogy a kik a szent dolgokban munkálkodnak, a szent helybõl élnek, és a kik az oltár körül forgolódnak, az oltárral együtt veszik el részüket?

9:14b.1CO.009.014 Ekképen rendelte az Úr is, hogy a kik az evangyéliomot hirdetik, az evangyéliomból éljenek.

9:15b.1CO.009.015 De én ezek közül egygyel sem éltem. Nem azért írtam azonban ezeket, hogy velem is így történjék, mert jobb nékem meghalnom, hogysem valaki hiábavalóvá tegye az én dicsekedésemet.

9:16b.1CO.009.016 Mert ha az evangyéliomot hirdetem, nem dicsekedhetem, mert szükség kényszerít engem. Jaj ugyanis nékem, ha az evangyéliomot nem hirdetem.

9:17b.1CO.009.017 Mert ha akaratom szerint mívelem ezt, jutalmam van; ha pedig akaratom nélkül, sáfársággal bízattam meg.

9:18b.1CO.009.018 csoda tehát az én jutalmam? Hogy prédikálásommal ingyenvalóvá tegyem a Krisztus evangyéliomát, hogy ne használjam ki [ama] szabadságomat az evangyéliom hirdetésénél.

9:19b.1CO.009.019 Mert én, noha mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mindenkinek szolgájává tettem, hogy a többséget megnyerjem.

9:20b.1CO.009.020 És a zsidóknak zsidóvá lettem, hogy zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt valóknak törvény alatt valóvá, hogy a törvény alatt valókat megnyerjem;

9:21b.1CO.009.021 A törvény nélkül valóknak törvénynélkülivé, noha nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvényében való, hogy törvény nélkül valókat nyerjek meg.

9:22b.1CO.009.022 Az erõtleneknek erõtelenné lettem, hogy az erõteleneket megnyerjem. Mindeneknek mindenné lettem, hogy minden módon megtartsak némelyeket.

9:23b.1CO.009.023 Ezt pedig az evangyéliomért mívelem, hogy részestárs legyek abban.

9:24b.1CO.009.024 Nem tudjátok-é, hogy a kik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elvegyétek.

9:25b.1CO.009.025 Mindaz pedig a ki pályafutásban tusakodik, mindenben magatûrtetõ; azok ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant.

9:26b.1CO.009.026 Én azért úgy futok, mint nem bizonytalanra; úgy viaskodom, mint a ki nem levegõt vagdos;

9:27b.1CO.009.027 Hanem megsanyargatom testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek.

10

10:1b.1CO.010.001 Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok, atyámfiai, hogy a mi atyáink mindnyájan a felhõ alatt voltak, és mindnyájan a tengeren mentek által;

10:2b.1CO.010.002 És mindnyájan Mózesre keresztelkedtek meg a felhõben és a tengerben;

10:3b.1CO.010.003 És mindnyájan egy lelki eledelt ettek;

10:4b.1CO.010.004 És mindnyájan egy lelki italt ittak, mert ittak a lelki kõsziklából, a mely követi vala õket, e kõszikla pedig a Krisztus volt.

10:5b.1CO.010.005 De azoknak többségét nem kedvelé az Isten, mert elhullának a pusztában.

10:6b.1CO.010.006 Ezek pedig példáink lõnek, hogy mi ne kívánjunk gonosz dolgokat, a miképen azok kívántak.

10:7b.1CO.010.007 Se bálványimádók ne legyetek, mint azok közül némelyek, a mint meg van írva: Leüle a nép enni és inni, és felkelének játszani.

10:8b.1CO.010.008 Se pedig ne paráználkodjunk mint azok közül paráználkodtak némelyek, és elestek egy napon huszonháromezeren.

10:9b.1CO.010.009 Se a Krisztust ne kísértsük, a mint közülök kísértették némelyek, és elveszének a kígyók miatt.

10:10b.1CO.010.010 Se pedig ne zúgolódjatok, miképen õ közülök zúgolódának némelyek, és elveszének a pusztító által.

10:11b.1CO.010.011 Mindezek pedig példaképen estek rajtok; megírattak pedig a mi tanulságunkra, a kikhez az idõknek vége elérkezett.

10:12b.1CO.010.012 Azért a ki azt hiszi, hogy áll, meglássa, hogy el ne essék.

10:13b.1CO.010.013 Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hû az Isten, a ki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sõt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.

10:14b.1CO.010.014 Azért szerelmeseim, kerüljétek a bálványimádást.

10:15b.1CO.010.015 Mint okosokhoz szólok, ítéljétek meg ti, a mit mondok.

10:16b.1CO.010.016 A hálaadásnak pohara, a melyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-é? A kenyér, a melyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-é?

10:17b.1CO.010.017 Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérbõl részesedünk.

10:18b.1CO.010.018 Tekintsétek meg a test szerint való Izráelt! A kik az áldozatokat eszik, avagy nincsenek-é közösségben az oltárral?

10:19b.1CO.010.019 Mit mondok tehát? Hogy a bálvány valami, vagy hogy a bálványáldozat valami?

10:20b.1CO.010.020 Sõt, hogy a mit a pogányok áldoznak, ördögöknek áldozzák és nem Istennek; nem akarom pedig, hogy ti az ördögökkel legyetek közösségben.

10:21b.1CO.010.021 Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát; nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei.

10:22b.1CO.010.022 Vagy haragra ingereljük az Urat? avagy erõsebbek vagyunk-é nálánál?

10:23b.1CO.010.023 Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de nem minden épít.

10:24b.1CO.010.024 Senki ne keresse, a mi az övé, hanem kiki azt, a mi a másé.

10:25b.1CO.010.025 Mindent, a mit a mészárszékben árulnak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt.

10:26b.1CO.010.026 Mert az Úré a föld és annak teljessége.

10:27b.1CO.010.027 Ha pedig valaki meghív titeket a hitetlenek közül és el akartok menni, mindent, a mit elétek hoznak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt.

10:28b.1CO.010.028 De ha valaki ezt mondja néktek: Ez bálványáldozati hús, ne egyétek meg a miatt, a ki megjelentette, és a lelkiismeretért; mert az Úré a föld és annak teljessége.

10:29b.1CO.010.029 De nem a tulajdon lelkiismeretet értem, hanem a másikét. Mert miért kárhoztassa az én szabadságomat a más lelkiismerete?

10:30b.1CO.010.030 Ha pedig én hálaadással veszek részt, miért káromoltatom azért, a miért én hálákat adok?

10:31b.1CO.010.031 Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsõségére míveljetek.

10:32b.1CO.010.032 Meg ne botránkoztassátok se a zsidókat, se a görögöket, se az Isten gyülekezetét.

10:33b.1CO.010.033 Miképen én is mindenkinek mindenben kedvében járok, nem keresvén a magam hasznát, hanem a sokaságét, hogy megtartassanak.

11

11:1b.1CO.011.001 Legyetek az én követõim, mint én is a Krisztusé.

11:2b.1CO.011.002 Dícsérlek pedig titeket atyámfiai, hogy én rólam mindenben megemlékeztek, és a miképen meghagytam néktek, rendeléseimet megtartjátok.

11:3b.1CO.011.003 Akarom pedig, hogy tudjátok, hogy minden férfiúnak feje a Krisztus; az asszonynak feje pedig a férfiú; a Krisztusnak feje pedig az Isten.

11:4b.1CO.011.004 Minden férfiú, a ki befedett fõvel imádkozik avagy prófétál, megcsúfolja az õ fejét.

11:5b.1CO.011.005 Minden asszony pedig, a ki befedetlen fõvel imádkozik avagy prófétál, megcsúfolja az õ fejét, mert egy és ugyanaz, mintha megnyiretett volna.

11:6b.1CO.011.006 Mert ha az asszony nem fedi be fejét, nyiretkezzék is meg, hogy ha pedig éktelen dolog asszonynak megnyiretkezni, vagy megberetváltatni, fedezze be az õ fejét.

11:7b.1CO.011.007 Mert a férfiúnak nem kell befednie az õ fejét, mivel õ az Istennek képe és dicsõsége; de az asszony a férfiú dicsõsége.

11:8b.1CO.011.008 Mert nem a férfiú van az asszonyból, hanem az asszony a férfiúból.

11:9b.1CO.011.009 Mert nem is a férfiú teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiúért.

11:10b.1CO.011.010 ért kell az asszonynak hatalmi [jelt] viselni a fején az angyalok miatt.

11:11b.1CO.011.011 Mindazáltal sem férfiú nincs asszony nélkül, sem asszony férfiú nélkül az Úrban.

11:12b.1CO.011.012 Mert a miképen az asszony a férfiúból van, azonképen a férfiú is az asszony által, az egész pedig az Istentõl.

11:13b.1CO.011.013 Magatokban ítéljétek meg: illendõ dolog-é asszonynak fedetlen fõvel imádni az Istent?

11:14b.1CO.011.014 Avagy maga a természet is nem arra tanít-é titeket, hogy ha a férfiú nagy hajat visel, csúfsága az néki?

11:15b.1CO.011.015 Az asszonynak pedig, ha nagy haja van, ékesség az néki; mert a haj fátyol gyanánt adatott néki.

11:16b.1CO.011.016 Ha pedig valakinek tetszik versengeni, nekünk olyan szokásunk nincsen, sem az Isten gyülekezeteinek.

11:17b.1CO.011.017 Ezt pedig tudtotokra adván, nem dícsérlek, hogy nem haszonnal, hanem kárral gyûltök egybe.

11:18b.1CO.011.018 Mert elõször is, mikor egybegyûltök a gyülekezetben, hallom, hogy szakadások vannak köztetek; és valami részben hiszem is.

11:19b.1CO.011.019 Mert szükség, hogy szakadások is legyenek köztetek, hogy a kipróbáltak nyilvánvalókká legyenek ti köztetek.

11:20b.1CO.011.020 Mikor tehát egybegyûltök egyazon helyre, nincs úrvacsorájával való élés:

11:21b.1CO.011.021 Mert kiki az õ saját vacsoráját veszi elõ az evésnél; és némely éhezik, némely pedig dõzsöl.

11:22b.1CO.011.022 Hát nincsenek-é házaitok az evésre és ivásra? Avagy az Isten gyülekezetét vetitek-é meg, és azokat szégyenítitek-é meg, a kiknek nincsen? Mit mondjak néktek? Dícsérjelek-é titeket ebben? Nem dícsérlek.

11:23b.1CO.011.023 Mert én az Úrtól vettem, a mit néktek elõtökbe is adtam: hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret,

11:24b.1CO.011.024 És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

11:25b.1CO.011.025 Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.

11:26b.1CO.011.026 Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend.

11:27b.1CO.011.027 Azért a ki méltatlanul eszi e kenyeret, vagy issza az Úrnak poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.

11:28b.1CO.011.028 Próbálja meg azért az ember magát, és úgy egyék abból a kenyérbõl, és úgy igyék abból a pohárból,

11:29b.1CO.011.029 Mert a ki méltatlanul eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivelhogy nem becsüli meg az Úrnak testét.

11:30b.1CO.011.030 Ezért van ti köztetek sok erõtlen és beteg, és alusznak sokan.

11:31b.1CO.011.031 Mert ha mi ítélnõk magunkat, nem ítéltetnénk el.

11:32b.1CO.011.032 De mikor ítéltetünk, az Úrtól taníttatunk, hogy a világgal együtt el ne kárhoztassunk.

11:33b.1CO.011.033 Azért atyámfiai, mikor egybegyûltök az evésre, egymást megvárjátok.

11:34b.1CO.011.034 Ha pedig valaki éhezik, otthon egyék, hogy ítéletre ne gyûljetek egybe. A többire nézve, majd ha hozzátok megyek, rendelkezem.

12

12:1b.1CO.012.001 lelki [ajándékokra] nézve pedig nem akarom, atyámfiai, hogy tudatlanok legyetek.

12:2b.1CO.012.002 Tudjátok, hogy pogányok voltatok, vitetvén, a mint vitettetek, a néma bálványokhoz.

12:3b.1CO.012.003 Azért tudtotokra adom néktek, hogy senki, a ki Istennek Lelke által szól, nem mondja Jézust átkozottnak; és senki sem mondhatja Úrnak Jézust, hanem csak a Szent Lélek által.

12:4b.1CO.012.004 A kegyelmi ajándékokban pedig különbség van, de ugyanaz a Lélek.

12:5b.1CO.012.005 A szolgálatokban is különbség van, de ugyanaz az Úr.

12:6b.1CO.012.006 És különbség van a cselekedetekben is, de ugyanaz az Isten, a ki cselekszi mindezt mindenkiben.

12:7b.1CO.012.007 Mindenkinek azonban haszonra adatik a Léleknek kijelentése.

12:8b.1CO.012.008 Némelyiknek ugyanis bölcseségnek beszéde adatik a Lélek által; másiknak pedig tudománynak beszéde ugyanazon Lélek szerint;

12:9b.1CO.012.009 Egynek hit ugyanazon Lélek által; másnak pedig gyógyítás ajándékai azon egy Lélek által;

12:10b.1CO.012.010 Némelyiknek csodatévõ erõknek munkái; némelyiknek meg prófétálás; némelyiknek pedig lelkeknek megítélése; másiknak nyelvek nemei; másnak pedig nyelvek magyarázása;

12:11b.1CO.012.011 De mindezeket egy és ugyanaz a Lélek cselekszi, osztogatván mindenkinek külön, a mint akarja.

12:12b.1CO.012.012 Mert a miképen a test egy és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonképen a Krisztus is.

12:13b.1CO.012.013 Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg.

12:14b.1CO.012.014 Mert a test sem egy tag, hanem sok.

12:15b.1CO.012.015 Ha ezt mondaná a láb: mivelhogy nem kéz vagyok, nem vagyok a testbõl való; avagy nem a testbõl való-é azért?

12:16b.1CO.012.016 És ha a fül ezt mondaná: mivelhogy nem vagyok szem, nem vagyok a testbõl való; avagy nem a testbõl való-é azért?

12:17b.1CO.012.017 Ha az egész test szem, hol a hallás? ha az egész hallás, hol a szaglás?

12:18b.1CO.012.018 Most pedig az Isten elhelyezte a tagokat a testben egyenként mindeniket, a mint akarta.

12:19b.1CO.012.019 Ha pedig az egész egy tag volna hol volna a test?

12:20b.1CO.012.020 y azonban sok tag [van] ugyan, de egy test.

12:21b.1CO.012.021 Nem mondhatja pedig a szem a kéznek: Nincs rád szükségem; vagy viszont a fej a lábaknak: Nem kelletek nékem.

12:22b.1CO.012.022 Sõt sokkal inkább, a melyek a test legerõtelenebb tagjainak látszanak, azok igen szükségesek:

12:23b.1CO.012.023 És a melyeket a test tisztességtelenebb tagjainak tartunk, azoknak nagyobb tisztességet tulajdonítunk; és a melyek éktelenek bennünk, azok nagyobb ékességben részesülnek;

12:24b.1CO.012.024 A melyek pedig ékesek bennünk, azoknak nincs erre szükségök. De az Isten szerkeszté egybe a testet, az alábbvalónak nagyobb tisztességet adván,

12:25b.1CO.012.025 Hogy ne legyen hasonlás a testben, hanem ugyanarról gondoskodjanak egymásért a tagok.

12:26b.1CO.012.026 És akár szenved egy tag, vele együtt szenvednek a tagok mind; akár tisztességgel illettetik egy tag, vele együtt örülnek a tagok mind.

12:27b.1CO.012.027 Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint.

12:28b.1CO.012.028 És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban elõször apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul; azután csodatévõ erõket, aztán gyógyításnak ajándékait, gyámolokat, kormányokat, nyelvek nemeit.

12:29b.1CO.012.029 Avagy mindnyájan apostolok-é? Vagy mindnyájan próféták-é? Avagy mindnyájan tanítók-é? Vagy mindnyájan csodatévõ erõk-é?

12:30b.1CO.012.030 Avagy mindnyájoknak van-é gyógyításra való ajándéka? Vagy mindnyájan szólnak-é nyelveken? Vagy mindnyájan magyaráznak-é?

12:31b.1CO.012.031 Igyekezzetek pedig a hasznosabb ajándékokra. És ezenfelül még egy kiváltképen való útat mutatok néktek.

13

13:1b.1CO.013.001 Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengõ ércz vagy pengõ czimbalom.

13:2b.1CO.013.002 És ha jövendõt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökrõl, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.

13:3b.1CO.013.003 És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tûzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.

13:4b.1CO.013.004 A szeretet hosszútûrõ, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.

13:5b.1CO.013.005 Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,

13:6b.1CO.013.006 Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;

13:7b.1CO.013.007 Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltûr.

13:8b.1CO.013.008 A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendõmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.

13:9b.1CO.013.009 Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:

13:10b.1CO.013.010 De mikor eljõ a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.

13:11b.1CO.013.011 Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illõ dolgokat.

13:12b.1CO.013.012 Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színrõl-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.

13:13b.1CO.013.013 Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.

14

14:1b.1CO.014.001 vessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki [ajándékokat,] leginkább pedig, hogy prófétáljatok.

14:2b.1CO.014.002 Mert a ki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem az Istennek; mert senki sem érti, hanem lélekben beszél titkos dolgokat.

14:3b.1CO.014.003 A ki pedig prófétál, embereknek beszél épülésre, intésre és vígasztalásra.

14:4b.1CO.014.004 A ki nyelveken szól, magát építi; de a ki prófétál, a gyülekezetet építi.

14:5b.1CO.014.005 Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de inkább, hogy prófétálnátok; mert nagyobb a próféta, mint nyelveken szóló, kivévén, ha megmagyarázza, hogy a gyülekezet épüljön.

14:6b.1CO.014.006 Ha már most, atyámfiai, hozzátok megyek, és nyelveken szólok, mit használok néktek, ha vagy kijelentésben, vagy ismeretben, vagy prófétálásban, vagy tanításban nem szólok hozzátok?

14:7b.1CO.014.007 Hiszen ha az élettelen hangszerek, akár fuvola, akár czitera, nem adnak megkülönböztethetõ hangokat, mimódon ismerjük meg, a mit fuvoláznak vagy cziteráznak?

14:8b.1CO.014.008 Mert ha a trombita bizonytalan zengést tészen, kicsoda készül a harczra?

14:9b.1CO.014.009 Azonképen ti is, ha érthetõ nyelven nem beszéltek, mimódon értik meg, a mit szóltok? Csak a levegõbe fogtok beszélni.

14:10b.1CO.014.010 Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.

14:11b.1CO.014.011 Hogyha azért nem tudom a szónak értelmét, a beszélõnek idegen leszek, és a beszélõ is idegen elõttem.

14:12b.1CO.014.012 Azonképen ti is, minthogy lelki ajándékokat kívántok, a gyülekezet építésére igyekezzetek, hogy gyarapodjatok.

14:13b.1CO.014.013 Azért a ki nyelveken szól, imádkozzék, hogy megmagyarázza.

14:14b.1CO.014.014 Mert ha nyelvvel könyörgök, a lelkem könyörög, de értelmem gyümölcstelen.

14:15b.1CO.014.015 Hogy van hát? Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is.

14:16b.1CO.014.016 Mert ha lélekkel mondasz áldást, az ott lévõ avatatlan miképen fog a te hálaadásodra Áment mondani, mikor nem tudja, mit beszélsz?

14:17b.1CO.014.017 Mert jóllehet, te szépen mondasz áldást, de más nem épül abból.

14:18b.1CO.014.018 Hálát adok az én Istenemnek, hogy mindnyájatoknál inkább tudok nyelveken szólni;

14:19b.1CO.014.019 De a gyülekezetben inkább akarok öt szót szólani értelemmel, hogy egyebeket is tanítsak, hogy nem mint tízezer szót nyelveken.

14:20b.1CO.014.020 Atyámfiai, ne legyetek gyermekek értelemben; hanem a gonoszságban legyetek gyermekek, értelemben pedig érettek legyetek.

14:21b.1CO.014.021 A törvényben meg van írva: Idegen nyelveken és idegen ajkakkal szólok e népnek, és így sem hallgatnak rám, azt mondja az Úr.

14:22b.1CO.014.022 A nyelvek tehát jelül vannak, nem a hívõknek, hanem a hitetleneknek; a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívõknek.

14:23b.1CO.014.023 Azért ha az egész gyülekezet egybegyûl és mindnyájan nyelveken szólnak, bemenvén az idegenek vagy hitetlenek, nem azt mondják-é, hogy õrjöngtök?

14:24b.1CO.014.024 De ha mindnyájan prófétálnak és bemegy egy hitetlen, vagy avatatlan, az mindenektõl megfeddetik, mindenektõl megítéltetik,

14:25b.1CO.014.025 És ilyen módon az õ szívének titkai nyilvánvalókká lesznek; és így arczra borulva imádja az Istent, hirdetvén, hogy bizonynyal az Isten lakik ti bennetek.

14:26b.1CO.014.026 Hogy van hát atyámfiai? Mikor egybegyûltök, mindeniteknek van zsoltára, tanítása, nyelve, kijelentése, magyarázata. Mindenek épülésre legyenek.

14:27b.1CO.014.027 Ha valaki nyelveken szól, kettõ vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza meg:

14:28b.1CO.014.028 Ha pedig nincsen magyarázó, hallgasson a gyülekezetben; hanem magának szóljon és az Istennek.

14:29b.1CO.014.029 A próféták pedig ketten vagy hárman beszéljenek; és a többiek ítéljék meg.

14:30b.1CO.014.030 De ha egy másik ott ülõ vesz kijelentést, az elsõ hallgasson.

14:31b.1CO.014.031 Mert egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki vígasztalást vegyen;

14:32b.1CO.014.032 És a prófétalelkek engednek a prófétáknak;

14:33b.1CO.014.033 rt az Isten nem a visszavonásnak, hanem a békességnek [Istene;] miként a szentek minden gyülekezetében.

14:34b.1CO.014.034 A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak; hanem engedelmesek legyenek, a mint a törvény is mondja.

14:35b.1CO.014.035 Hogyha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon az õ férjüket; mert éktelen dolog asszonynak szólni a gyülekezetben.

14:36b.1CO.014.036 Avagy ti tõletek származott-é az Isten beszéde, avagy csak hozzátok jutott el?

14:37b.1CO.014.037 Ha valaki azt hiszi, hogy õ próféta, vagy lelki ajándék részese, vegye eszébe, hogy a miket néktek írok, az Úr rendeletei azok.

14:38b.1CO.014.038 A ki pedig tudatlan, legyen tudatlan.

14:39b.1CO.014.039 Azért atyámfiai törekedjetek prófétálásra, és a nyelveken szólást se tiltsátok.

14:40b.1CO.014.040 Mindenek ékesen és jó renddel legyenek.

15

15:1b.1CO.015.001 Eszetekbe juttatom továbbá, atyámfiai, az evangyéliomot, melyet hirdettem néktek, melyet be is vettetek, melyben állotok is,

15:2b.1CO.015.002 A mely által üdvözültök is, ha megtartjátok, a minémû beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába lettetek hívõkké.

15:3b.1CO.015.003 Mert azt adtam elõtökbe fõképen, a mit én is úgy vettem, hogy a Krisztus meghalt a mi bûneinkért az írások szerint;

15:4b.1CO.015.004 És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint;

15:5b.1CO.015.005 És hogy megjelent Kéfásnak; azután a tizenkettõnek;

15:6b.1CO.015.006 Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban el is aludtak;

15:7b.1CO.015.007 Azután megjelent Jakabnak; azután mind az apostoloknak;

15:8b.1CO.015.008 Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, nékem is megjelent.

15:9b.1CO.015.009 Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát.

15:10b.1CO.015.010 De Isten kegyelme által vagyok, a mi vagyok; és az õ hozzám való kegyelme nem lõn hiábavaló; sõt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme.

15:11b.1CO.015.011 Akár én azért, akár azok, így prédikálunk, és így lettetek ti hívõkké.

15:12b.1CO.015.012 Ha azért Krisztusról hirdettetik, hogy a halottak közül feltámadott, mimódon mondják némelyek ti köztetek, hogy nincsen halottak feltámadása?

15:13b.1CO.015.013 Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel.

15:14b.1CO.015.014 Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is.

15:15b.1CO.015.015 Sõt az Isten hamis bizonyságtevõinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felõl bizonyságot tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust; a kit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.

15:16b.1CO.015.016 Mert ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel.

15:17b.1CO.015.017 Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bûneitekben vagytok.

15:18b.1CO.015.018 A kik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát.

15:19b.1CO.015.019 Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.

15:20b.1CO.015.020 Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lõn azoknak, kik elaludtak.

15:21b.1CO.015.021 Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is.

15:22b.1CO.015.022 Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek.

15:23b.1CO.015.023 Mindenki pedig a maga rendje szerint. Elsõ zsenge a Krisztus; azután a kik a Krisztuséi, az õ eljövetelekor.

15:24b.1CO.015.024 Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; a mikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erõt.

15:25b.1CO.015.025 Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti.

15:26b.1CO.015.026 Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál.

15:27b.1CO.015.027 Mert mindent az õ lábai alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy minden alája van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, a ki neki mindent alávetett.

15:28b.1CO.015.028 Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, a ki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben.

15:29b.1CO.015.029 Különben mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, a halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért?

15:30b.1CO.015.030 Mi is miért veszélyeztetjük magunkat minden pillanatban?

15:31b.1CO.015.031 ponként halál révén állok. A veletek való dicsekedésre [mondom,] mely van nékem a Krisztus Jézusban a mi Urunkban.

15:32b.1CO.015.032 Ha csak emberi módon viaskodtam Efézusban a fenevadakkal, mi a hasznom abból, ha a halottak fel nem támadnak? Együnk és igyunk, holnap úgyis meghalunk!

15:33b.1CO.015.033 Ne tévelyegjetek. Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok.

15:34b.1CO.015.034 Serkenjetek fel igazán és ne vétkezzetek; mert némelyek nem ismerik Istent; megszégyenítéstekre mondom.

15:35b.1CO.015.035 De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak? és minémû testtel jönnek ki?

15:36b.1CO.015.036 Balgatag! a mit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothadánd.

15:37b.1CO.015.037 És abban, a mit elvetsz, nem azt a testet veted el, a mely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébét.

15:38b.1CO.015.038 Az Isten pedig testet ád annak, a mint akarta, és pedig mindenféle magnak az õ saját testét.

15:39b.1CO.015.039 Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké.

15:40b.1CO.015.040 És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsõsége, más a földieké.

15:41b.1CO.015.041 Más a napnak dicsõsége és más a holdnak dicsõsége és más a csillagok dicsõsége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsõségre nézve.

15:42b.1CO.015.042 Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;

15:43b.1CO.015.043 Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsõségben; elvettetik erõtelenségben, feltámasztatik erõben.

15:44b.1CO.015.044 Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Van érzéki test, és van lelki test is.

15:45b.1CO.015.045 Így is van megírva: Lõn az elsõ ember, Ádám, élõ lélekké; az utolsó Ádám megelevenítõ szellemmé.

15:46b.1CO.015.046 De nem a lelki az elsõ, hanem az érzéki, azután a lelki.

15:47b.1CO.015.047 Az elsõ ember földbõl való, földi; a második ember, az Úr, mennybõl való.

15:48b.1CO.015.048 A milyen ama földi, olyanok a földiek is; és a milyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is.

15:49b.1CO.015.049 És a miképen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is.

15:50b.1CO.015.050 Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.

15:51b.1CO.015.051 Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk.

15:52b.1CO.015.052 Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.

15:53b.1CO.015.053 Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára.

15:54b.1CO.015.054 Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra.

15:55b.1CO.015.055 Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad?

15:56b.1CO.015.056 A halál fullánkja pedig a bûn; a bûn ereje pedig a törvény.

15:57b.1CO.015.057 De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.

15:58b.1CO.015.058 Azért szerelmes atyámfiai erõsen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.

16

16:1b.1CO.016.001 Ami a szentek számára való alamizsnát illeti, a miképen Galáczia gyülekezeteinek rendeltem, ti is azonképen cselekedjetek.

16:2b.1CO.016.002 A hétnek elsõ napján mindenitek tegye félre magánál, a mit sikerül összegyûjtenie, hogy ne akkor történjék a gyûjtés, a mikor odamegyek.

16:3b.1CO.016.003 Mikor pedig megérkezem, a kiket javaltok leveleitek által, azokat küldöm el, hogy elvigyék Jeruzsálembe a ti ajándékotokat.

16:4b.1CO.016.004 Ha pedig méltó lesz, hogy én is elmenjek, velem együtt jönnek.

16:5b.1CO.016.005 Elmegyek pedig ti hozzátok, mikor Macedónián általmenéndek: mert Macedónián általmegyek,

16:6b.1CO.016.006 Nálatok azonban talán megmaradok, vagy ott is telelek, hogy ti kísérjetek el, a hová menéndek.

16:7b.1CO.016.007 Mert nem akarlak titeket épen csak átmenet közben látni, de reménylem, hogy valami ideig nálatok maradok, ha az Úr engedi.

16:8b.1CO.016.008 Efézusban pedig pünkösdig maradok.

16:9b.1CO.016.009 Mert nagy kapu nyílott meg elõttem és hasznos, az ellenség is sok.

16:10b.1CO.016.010 Hogyha pedig megérkezik Timótheus, meglássátok, hogy bátorságos maradása legyen nálatok; mert az Úrnak dolgát cselekszi, mint én is.

16:11b.1CO.016.011 Senki azért õt meg ne vesse: hanem bocsássátok el õt békességgel, hogy hozzám jöhessen; mert várom õt az atyafiakkal együtt.

16:12b.1CO.016.012 A mi pedig Apollós atyafit illeti, igen kértem õt, hogy menjen el hozzátok az atyafiakkal együtt: de semmiképpen sem volt kedve, hogy most elmenjen; de majd elmegy, mihelyt jó alkalmatossága lészen.

16:13b.1CO.016.013 Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erõsek!

16:14b.1CO.016.014 Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!

16:15b.1CO.016.015 telek pedig titeket, atyámfiai, [hiszen] tudjátok, hogy Stefanásnak háznépe Akhája zsengéje, és õk a szenteknek való szolgálatra adták magukat.

16:16b.1CO.016.016 Hogy ti is engedelmeskedjetek az ilyeneknek, és mindenkinek, a ki velök szolgál és fárad.

16:17b.1CO.016.017 Örvendezek pedig a Stefanás, Fortunátus és Akhaikus eljövetelének; mert a bennetek való fogyatkozást ezek betöltötték.

16:18b.1CO.016.018 Mert megnyugtatták az én lelkemet és a tiéteket is. Megbecsüljétek azért az ilyeneket.

16:19b.1CO.016.019 Köszöntenek titeket Ázsia gyülekezetei; köszöntenek titeket az Úrban felette igen Akvila és Prisczilla, a házuknál levõ gyülekezettel egybe.

16:20b.1CO.016.020 Köszöntenek titeket az atyafiak mindnyájan. Köszöntsétek egymást szent csókkal.

16:21b.1CO.016.021 A köszöntés a saját kezemmel, a Páléval.

16:22b.1CO.016.022 Ha valaki nem szereti az Úr Jézus Krisztust, legyen átkozott! Maran atha.

16:23b.1CO.016.023 Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme veletek!

16:24b.1CO.016.024 Az én szeretetem mindnyájatokkal a Jézus Krisztusban! Ámen.