Numbers (Hungarian)

1

1:1b.NUM.001.001 Szóla pedig az Úr Mózesnek a Sinai pusztájában, a gyülekezet sátorában, a második hónapnak elsején, az Égyiptom földébõl való kijövetelök után a második esztendõben, mondván:

1:2b.NUM.001.002 Vegyétek számba Izráel fiainak egész gyülekezetét, az õ nemzetségeik szerint, az õ atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, minden férfiút fõrõl fõre,

1:3b.NUM.001.003 Húsz esztendõstõl fogva és feljebb, mindent, a ki hadba mehet Izráelben; számláljátok meg õket az õ seregök szerint, te és Áron.

1:4b.NUM.001.004 És legyen veletek egy-egy férfiú mindenik törzsbõl, mindenik feje legyen az õ atyái házának.

1:5b.NUM.001.005 Ezek pedig a férfiak nevei, a kik veletek legyenek: Rúbenbõl Elisúr, Sedeúrnak fia.

1:6b.NUM.001.006 Simeonból Selúmiel, Surisaddainak fia.

1:7b.NUM.001.007 Júdából Naasson, Amminádábnak fia.

1:8b.NUM.001.008 Izsakhárból Néthánéel, Suárnak fia.

1:9b.NUM.001.009 Zebulonból Eliáb, Hélonnak fia.

1:10b.NUM.001.010 József fiai közül: Efraimból Elisama, Ammihudnak fia; Manasséból Gámliel, Pédasurnak fia.

1:11b.NUM.001.011 Benjáminból Abidán, Gideóni fia.

1:12b.NUM.001.012 Dánból Ahiézer, Ammisaddai fia.

1:13b.NUM.001.013 Áserbõl Págiel, Okránnak fia.

1:14b.NUM.001.014 Gádból Eleásaf, Déhuelnek fia.

1:15b.NUM.001.015 Nafthaliból Akhira, Enánnak fia.

1:16b.NUM.001.016 ek a gyülekezetnek hivatalosai, az õ atyjok törzseinek fejei, Izráel ezereinek [is] fejei õk.

1:17b.NUM.001.017 ga mellé vevé azért Mózes és Áron e férfiakat, a kik név szerint [is] elõszámláltattak vala.

1:18b.NUM.001.018 És összegyüjték az egész gyülekezetet a második hónapnak elsõ napján; és vallást tõnek az õ születésökrõl, az õ nemzetségeik szerint, az õ atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, húsz esztendõstõl fogva és feljebb fõrõl fõre.

1:19b.NUM.001.019 A miképen megparancsolta vala az Úr Mózesnek, úgy számlálá meg õket a Sinai pusztájában.

1:20b.NUM.001.020 Valának pedig Rúbennek, Izráel elsõszülöttének fiai, azoknak szülöttei az õ nemzetségeik szerint, az õ atyáiknak háznépe szerint, a nevek száma szerint, fõrõl fõre, minden férfiú, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, minden hadba mehetõ;

1:21b.NUM.001.021 A kik megszámláltattak a Rúben törzsébõl: negyvenhat ezer és ötszáz.

1:22b.NUM.001.022 Simeon fiai közül azoknak szülöttei az õ nemzetségeik szerint, az õ atyáiknak háznépe szerint, az õ megszámláltjai, a neveknek száma szerint, fõrõl fõre, minden férfiú, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, minden hadba mehetõ;

1:23b.NUM.001.023 A kik megszámláltattak Simeon törzsébõl: ötvenkilencz ezer és háromszáz.

1:24b.NUM.001.024 Gád fiai közül azoknak szülöttei az õ nemzetségeik szerint, az õ atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, minden hadba mehetõ;

1:25b.NUM.001.025 A kik megszámláltattak Gád törzsébõl: negyvenöt ezer és hatszáz ötven.

1:26b.NUM.001.026 Júda fiai közül azoknak szülöttei az õ nemzetségeik szerint, az õ atyáiknak háznépe szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, minden hadba mehetõ;

1:27b.NUM.001.027 A kik megszámláltattak Júda törzsébõl: hetvennégy ezer és hatszáz.

1:28b.NUM.001.028 Izsakhár fiai közül azoknak szülöttei az õ nemzetségeik szerint, az õ atyáiknak háznépe szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, minden hadba mehetõ;

1:29b.NUM.001.029 A kik megszámláltattak Izsakhár törzsébõl: ötvennégy ezer és négyszáz.

1:30b.NUM.001.030 Zebulon fiai közül azoknak szülöttei az õ nemzetségeik szerint, az õ atyáiknak háznépe szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, minden hadba mehetõ;

1:31b.NUM.001.031 A kik megszámláltattak Zebulon törzsébõl: ötvenhét ezer és négyszáz.

1:32b.NUM.001.032 József fiaiból Efraim fiai közül azoknak szülöttei az õ nemzetségeik szerint, az õ atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, minden hadba mehetõ;

1:33b.NUM.001.033 A kik megszámláltattak Efraim törzsébõl: negyvenezer és ötszáz.

1:34b.NUM.001.034 Manasse fiai közül azoknak szülöttei az õ nemzetségeik szerint, az õ atyáiknak háznépe szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, minden hadba mehetõ;

1:35b.NUM.001.035 A kik megszámláltattak Manasse törzsébõl: harminczkét ezer és kétszáz.

1:36b.NUM.001.036 Benjámin fiai közül azoknak szülöttei az õ nemzetségeik szerint, az õ atyáiknak háznépe szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, minden hadba mehetõ;

1:37b.NUM.001.037 A kik megszámláltattak Benjámin törzsébõl: harminczöt ezer és négyszáz.

1:38b.NUM.001.038 Dán fiai közül azoknak szülöttei az õ nemzetségeik szerint, az õ atyáiknak háznépe szerint, a nevek száma szerint, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, minden hadba mehetõ;

1:39b.NUM.001.039 A kik megszámláltattak Dán törzsébõl: hatvankét ezer és hétszáz.

1:40b.NUM.001.040 Áser fiai közül azoknak szülöttei az õ nemzetségeik szerint, az õ atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, minden hadba mehetõ;

1:41b.NUM.001.041 A kik megszámláltattak Áser törzsébõl: negyvenegy ezer és ötszáz.

1:42b.NUM.001.042 A Nafthali fiainak szülöttei az õ nemzetségeik szerint, az õ atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, minden hadba mehetõ;

1:43b.NUM.001.043 A kik megszámláltattak a Nafthali törzsébõl: ötvenhárom ezer és négyszáz.

1:44b.NUM.001.044 Ezek azok a megszámláltattak, a kiket megszámláltak Mózes és Áron és Izráel fejedelmei, tizenkét férfiú; egy-egy férfiú vala az õ atyáiknak házanépébõl.

1:45b.NUM.001.045 Valának azért mindnyájan, a kik megszámláltattak az Izráel fiai közûl az õ atyáiknak háznépe szerint, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, minden hadba mehetõ az Izráelben;

1:46b.NUM.001.046 Valának mindnyájan a megszámláltattak: hatszáz háromezer és ötszáz ötven.

1:47b.NUM.001.047 De a léviták az õ atyáiknak háznépe szerint nem számláltattak közéjök.

1:48b.NUM.001.048 Mert szólott vala az Úr Mózesnek, mondván:

1:49b.NUM.001.049 Csak a Lévi törzsét ne vedd számba, és azokat ne számláld Izráel fiai közé;

1:50b.NUM.001.050 Hanem a lévitákat rendeld a bizonyság hajlékához, és minden edényéhez, és minden ahhoz valókhoz; õk hordozzák a hajlékot, és annak minden edényét, és õk szolgáljanak mellette, és a hajlék körül táborozzanak.

1:51b.NUM.001.051 És mikor a hajléknak elébb kell indulni, a léviták szedjék azt szét, mikor pedig megáll a hajlék, a léviták állassák azt fel, az idegen pedig, a ki oda járul, meghaljon.

1:52b.NUM.001.052 És tábort járjanak Izráel fiai kiki az õ táborában, és kiki az õ zászlója alatt, az õ seregeik szerint.

1:53b.NUM.001.053 A léviták pedig tábort járjanak a bizonyság hajléka körül, hogy ne legyen harag Izráel fiainak gyülekezetén; és megtartsák a léviták a bizonyság hajlékának õrizetét.

1:54b.NUM.001.054 Cselekedének azért az Izráel fiai mind a szerint, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek, úgy cselekedének.

2

2:1b.NUM.002.001 És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:

2:2b.NUM.002.002 Az Izráel fiai, kiki az õ zászlója alatt, az õ atyáik háznépének jeleivel járjon tábort, a gyülekezet sátora körül járjon tábort annak oldalai felõl.

2:3b.NUM.002.003 Így járjanak pedig tábort: Keletre naptámadat felõl Júda táborának zászlója az õ seregeivel; és Júda fiainak fejedelme Naasson, Amminádáb fia.

2:4b.NUM.002.004 Az õ serege pedig, vagyis az õ megszámláltjaik: hetvennégy ezer és hatszáz.

2:5b.NUM.002.005 Mellette pedig tábort járjon Izsakhár törzse, és Izsakhár fiainak fejedelme Néthánéel, Suárnak fia.

2:6b.NUM.002.006 Az õ serege pedig, vagyis az õ megszámláltjaik: ötvennégy ezer és négyszáz.

2:7b.NUM.002.007 Zebulon törzse, és Zebulon fiainak fejedelme Eliáb, Hélon fia.

2:8b.NUM.002.008 Az õ serege pedig, vagyis az õ megszámláltjaik: ötvenhét ezer és négyszáz.

2:9b.NUM.002.009 Mindnyájan, a kik megszámlálva voltak Júda táborában: száz nyolcvanhat ezer és négyszáz, az õ seregeik szerint. Ezek induljanak elõre.

2:10b.NUM.002.010 ben táborának zászlója [legyen] dél felõl az õ seregeivel, és Rúben fiainak fejedelme Elisúr, Sedeúr fia.

2:11b.NUM.002.011 Az õ serege pedig, vagyis az õ megszámláltjaik: negyvenhat ezer és ötszáz.

2:12b.NUM.002.012 Mellette pedig tábort járjon Simeon törzse, és Simeon fiainak fejedelme: Selúmiel, Surisaddai fia.

2:13b.NUM.002.013 Az õ serege pedig, vagyis az õ megszámláltjaik: ötvenkilencz ezer és háromszáz.

2:14b.NUM.002.014 Azután Gád törzse, és Gád fiainak fejedelme: Eliásáf, a Réuel fia.

2:15b.NUM.002.015 Az õ serege pedig, vagyis az õ megszámláltjaik: negyvenöt ezer és hatszáz ötven.

2:16b.NUM.002.016 Mindnyájan, a kik megszámlálva voltak Rúben táborában: száz ötvenegy ezer és négyszáz ötven az õ seregeik szerint. Ezek másodszorra induljanak.

2:17b.NUM.002.017 után induljon a gyülekezet sátora, a léviták tábor[ával], a táboroknak közepette: A miképen tábort járnak, a képen induljanak, kiki az õ helyén, az õ zászlója mellett.

2:18b.NUM.002.018 raim táborának zászlója az õ seregeivel nyugot felé [legyen], és Efraim fiainak fejedelme: Elisáma, Ammihud fia.

2:19b.NUM.002.019 Az õ serege pedig, vagyis az õ megszámláltjaik: negyven ezer és ötszáz.

2:20b.NUM.002.020 õ mellette [legyen] Manasse törzse, és Manasse fiainak fejedelme Gámliel, Pédasur fia.

2:21b.NUM.002.021 Az õ serege pedig, vagyis az õ megszámláltjaik, harminczkét ezer és hétszáz.

2:22b.NUM.002.022 után [legyen] Benjámin törzse és Benjámin fiainak fejedelme: Abidám, Gideóni fia.

2:23b.NUM.002.023 Az õ serege pedig, vagyis az õ megszámláltjaik: harminczöt ezer és négyszáz.

2:24b.NUM.002.024 Mindnyájan a kik megszámlálva voltak Efraim táborában, száz nyolczezer és száz az õ seregeik szerint. Ezek harmadszorra induljanak.

2:25b.NUM.002.025 n táborának zászlója [legyen] észak felõl az õ seregeivel, és a Dán fiainak fejedelme: Ahiézer, Ammisaddai fia.

2:26b.NUM.002.026 Az õ serege pedig, vagyis az õ megszámláltjaik: hatvankét ezer és hétszáz.

2:27b.NUM.002.027 Mellette pedig tábort járjon Áser törzse, és Áser fiainak fejedelme: Págiel, az Okhrán fia.

2:28b.NUM.002.028 Az õ serege pedig, vagyis az õ megszámláltjaik: negyvenegy ezer és ötszáz.

2:29b.NUM.002.029 után [legyen] Nafthali törzse, és Nafthali fiainak fejedelme: Akhira, Enán fia.

2:30b.NUM.002.030 Az õ serege pedig, vagyis az õ megszámláltjaik: ötvenhárom ezer és négyszáz.

2:31b.NUM.002.031 Mindnyájan, a kik megszámlálva voltak Dán táborában, száz ötvenhét ezer és hatszáz; utóljára induljanak az õ zászlóik szerint.

2:32b.NUM.002.032 Ezek Izráel fiainak megszámláltjai az õ atyáiknak háznépei szerint; mindnyájan, a kik megszámlálva voltak táboronként, az õ seregeik szerint: hatszáz háromezer ötszáz és ötven.

2:33b.NUM.002.033 De a léviták nem voltak számba véve Izráel fiai között, a mint megparancsolta volt az Úr Mózesnek.

2:34b.NUM.002.034 És cselekedének Izráel fiai mind a szerint, a mint parancsolta volt az Úr Mózesnek: aképen járának tábort, az õ zászlóik szerint, és úgy indulának, kiki az õ nemzetsége szerint, az õ atyáiknak háznépe szerint.

3

3:1b.NUM.003.001 Ezek pedig Áronnak és Mózesnek szülöttei azon a napon, a melyen szólott az Úr Mózesnek a Sinai hegyen;

3:2b.NUM.003.002 Ezek az Áron fiainak nevei: Az elsõszülött Nádáb, azután Abihú, Eleázár és Ithamár.

3:3b.NUM.003.003 Ezek Áron fiainak, a felkenetett papoknak nevei, a kiket papi szolgálatra avattak fel.

3:4b.NUM.003.004 De Nádáb és Abihú meghala az Úr elõtt, mikor idegen tûzzel áldozának az Úr elõtt a Sinai pusztájában, fiaik pedig nem valának nékik. Eleázár és Ithamár viselék azért a papságot, Áronnak, az õ atyjoknak színe elõtt.

3:5b.NUM.003.005 Szóla pedig az Úr Mózesnek, mondván:

3:6b.NUM.003.006 Hozd elõ Lévi törzsét, és állassad Áron pap elé, hogy szolgáljanak néki.

3:7b.NUM.003.007 És ügyeljenek az õ ügyére, és az egész gyülekezet ügyére a gyülekezet sátora elõtt, hogy végezhessék a hajlék körül való szolgálatot.

3:8b.NUM.003.008 Ügyeljenek pedig a gyülekezet sátorának minden eszközére is, és Izráel fiainak ügyeire is, hogy végezhessék a hajlék körül való szolgálatot.

3:9b.NUM.003.009 És adjad a lévitákat Áronnak és az õ fiainak; mert valóban néki adattak Izráel fiaitól.

3:10b.NUM.003.010 ont pedig és az õ fiait rendeld [föléjök,] hogy õrizzék az õ papságukat; és ha idegen járulna oda, haljon meg.

3:11b.NUM.003.011 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:

3:12b.NUM.003.012 Ímé én kiválasztottam a lévitákat Izráel fiai közül, minden elsõszülött helyett, a mely az õ anyjának méhét megnyitja Izráel fiai között: azért legyenek a léviták enyéim.

3:13b.NUM.003.013 Mert enyém minden elsõszülött; a mikor megöltem minden elsõszülöttet Égyiptom földén, magamnak szenteltem minden elsõszülöttet Izráelben; akár ember, akár barom, enyéim legyenek: én vagyok az Úr.

3:14b.NUM.003.014 Szóla azután az Úr Mózesnek a Sinai pusztájában, mondván:

3:15b.NUM.003.015 Számláld meg Lévi fiait az õ atyáiknak háznépe szerint, az õ nemzetségeik szerint; egy hónapostól fogva, és azon felül minden finemût számlálj meg.

3:16b.NUM.003.016 Megszámlálá azért Mózes õket az Úr szava szerint, a miképen meghagyatott vala néki.

3:17b.NUM.003.017 És ezek voltak a Lévi fiai az õ neveik szerint: Gerson, Kéhát és Mérári.

3:18b.NUM.003.018 Ezek pedig a Gerson fiainak nevei az õ nemzetségök szerint: Libni és Simhi.

3:19b.NUM.003.019 Továbbá a Kéhát fiai az õ nemzetségök szerint: Amrám és Iczhár, Hebron és Uzziél.

3:20b.NUM.003.020 A Mérári fiai pedig az õ nemzetségök szerint: Makhli és Músi. Ezek a Lévi nemzetségei, az õ atyáiknak háznépe szerint.

3:21b.NUM.003.021 Gersontól valók a Libni nemzetsége és a Simhi nemzetsége; ezek a Gersoniták nemzetségei.

3:22b.NUM.003.022 Az õ megszámláltjaik, az egy hónapostól fogva és feljebb minden finemûnek száma szerint, az õ megszámláltjaik: hétezer és ötszáz.

3:23b.NUM.003.023 A Gersoniták nemzetségei a hajlék megett járjanak tábort nyugot felõl.

3:24b.NUM.003.024 És a Gersoniták atyái háznépének fejedelme legyen Eliásáf, a Láél fia.

3:25b.NUM.003.025 Gerson fiainak [tiszte] pedig: ügyelni a gyülekezet sátorában, a hajlékra, a sátorra, annak takarójára, és a gyülekezet sátora nyílásának leplére.

3:26b.NUM.003.026 Továbbá a pitvarnak szõnyegeire, és a pitvar nyílásának leplére, a mely van a hajlékon és az oltáron köröskörül, és annak köteleire, és minden azzal járó szolgálatra.

3:27b.NUM.003.027 Kéháttól való pedig az Amrám nemzetsége, az Iczhár nemzetsége, a Hebron nemzetsége és az Uzziél nemzetsége: Ezek Kéhátnak nemzetségei.

3:28b.NUM.003.028 Minden finemûnek száma szerint, egy hónapostól fogva és feljebb, nyolczezeren és hatszázan valának a szenthelynek õrizõi.

3:29b.NUM.003.029 A Kéhát fiainak nemzetségei a hajlék oldala mellett dél felõl járjanak tábort.

3:30b.NUM.003.030 a Kéhátiták nemzetségének, az õ atyái háznépének fejedelme [legyen] Elisáfán, Uzziélnek fia.

3:31b.NUM.003.031 õ [tisztök] pedig, ügyelni a ládára, az asztalra, a gyertyatartóra, az oltárokra és a szenthelynek edényeire, a melyekkel szolgálnak, és a takaróra, és minden azzal járó szolgálatra.

3:32b.NUM.003.032 vábbá a léviták fejedelmeinek fejedelme [legyen] Eleázár, Áron pap fia: a szenthelyre ügyelõknek elõljárója.

3:33b.NUM.003.033 Méráritól való a Makhli és Músi nemzetségei; ezek a Mérári nemzetségei.

3:34b.NUM.003.034 Az õ megszámláltjaik pedig minden finemûnek száma szerint, egy hónapostól fogva és feljebb: hatezer és kétszáz.

3:35b.NUM.003.035 a Mérári nemzetségének, az õ atyái háznépének fejedelme [legyen] Suriel, az Abihail fia; a hajléknak észak felõl való oldala mellett járjanak tábort.

3:36b.NUM.003.036 A Mérári fiainak pedig tisztök legyen felügyelni: a hajlék deszkáira, annak reteszrúdaira, oszlopaira és annak talpaira, minden edényeire és minden azzal járó szolgálatra;

3:37b.NUM.003.037 Továbbá a pitvar körül való oszlopokra és azoknak talpaira, szegeire és köteleire.

3:38b.NUM.003.038 hajlék elõtt keletre, a gyülekezet sátora elõtt naptámadat felõl, Mózes, Áron és az õ fiai járjanak tábort, a kik felügyelnek a szenthely szolgálatára, [és] Izráel fiainak ügyeire; ha pedig idegen járulna oda, haljon meg.

3:39b.NUM.003.039 A léviták minden megszámláltja, a kiket Mózes és Áron az Úr rendeletére nemzetségenként számláltak vala meg, minden finemû, az egy hónapostól fogva és feljebb: huszonkét ezer.

3:40b.NUM.003.040 És monda az Úr Mózesnek: Számláld meg Izráel fiainak minden finemû elsõszülöttét, egy hónapostól fogva és feljebb, és pedig névszerint számláld meg õket.

3:41b.NUM.003.041 És válaszd a lévitákat nékem (én vagyok az Úr) az Izráel fiai közül való minden elsõszülött helyett; és a léviták barmait, Izráel fiai barmainak minden elsõ fajzása helyett.

3:42b.NUM.003.042 Megszámlálá azért Mózes, a mint parancsolta vala néki az Úr, Izráel fiainak minden elsõszülöttét.

3:43b.NUM.003.043 És lõn minden finemû elsõszülött a nevek száma szerint, egy hónapostól fogva és feljebb, az õ megszámláltjaik: huszonkét ezer kétszáz és hetvenhárom.

3:44b.NUM.003.044 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

3:45b.NUM.003.045 Válaszd a lévitákat az Izráel fiai közül való minden elsõszülött helyett; és a léviták barmait az õ barmaik helyett, és legyenek enyéim a léviták. Én vagyok az Úr.

3:46b.NUM.003.046 A mi pedig a kétszáz és hetvenháromnak megváltását illeti, a kik felül vannak a lévitákon Izráel fiainak elsõszülöttei közül:

3:47b.NUM.003.047 Végy öt-öt siklust fejenként; a szent siklus szerint vedd azt, (húsz géra egy siklus).

3:48b.NUM.003.048 És add azt a pénzt Áronnak és az õ fiainak, váltságul a köztök lévõ számfelettiekért.

3:49b.NUM.003.049 Bevevé azért Mózes a váltságpénzt azoktól, a kik felül voltak a lévitáktól megváltottakon.

3:50b.NUM.003.050 Izráel fiainak elsõszülöttitõl vevé be e pénzt: ezer háromszáz és hatvanöt siklust, a szent siklus szerint.

3:51b.NUM.003.051 És adá Mózes a megváltottaknak pénzét Áronnak és az õ fiainak, az Úr rendelete szerint, a miképen parancsolta az Úr Mózesnek.

4

4:1b.NUM.004.001 És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:

4:2b.NUM.004.002 Vedd számba a Kéhát fiait Lévi fiai közül nemzetségenként, az õ atyjoknak háznépe szerint.

4:3b.NUM.004.003 Harmincz esztendõstõl és azon felül az ötven esztendõsökig mindenkit, a ki szolgálatra való, hogy munkálkodjék a gyülekezet sátorában.

4:4b.NUM.004.004 a tisztök Kéhát fiainak a gyülekezet sátorában: a legszentségesebbekrõl [való gondviselés].

4:5b.NUM.004.005 on és az õ fiai pedig, mikor indulni akar a tábor, menje[nek] be, és vegyék le a takaró függönyt, és takarják be azzal a bizonyság ládáját.

4:6b.NUM.004.006 És tegyenek arra borzbõrbõl csinált takarót, és borítsák azt be egészen kékszínû ruhával felülrõl, és dugják belé a rúdjait is.

4:7b.NUM.004.007 szent [kenyerek] asztalát is borítsák be kékszínû ruhával, azon felül tegyék rá a tálakat, a csészéket, a kelyheket, és az italáldozathoz való kancsókat, és ama szüntelen való kenyér is rajta legyen.

4:8b.NUM.004.008 Azután borítsanak azokra karmazsinszínû ruhát, és takarják be azt borzbõrbõl való takaróval, és dugják belé a rúdjait is.

4:9b.NUM.004.009 Vegyenek azután kékszínû ruhát, és takarják be a világításra való gyertyatartót és annak mécseit, hamvvevõit, hamutartóit és minden olajos edényét, a melyekkel szolgálnak körülte.

4:10b.NUM.004.010 És tegyék azt és minden edényét borzbõrbõl csinált takaróba, és tegyék saroglyára.

4:11b.NUM.004.011 arany oltárt is borítsák be kékszínû ruhával, és takarják be borzbõrbõl csinált takaróval, és dugják belé a rúdjait [is].

4:12b.NUM.004.012 Vegyék elõ azután a szolgálatnak minden eszközét, a melyekkel szolgálni fognak a szenthelyen, és tegyék kékszínû ruhába, és takarják be azokat borzbõrbõl csinált takaróval, és tegyék a saroglyára.

4:13b.NUM.004.013 Azután takarítsák el a hamvat az oltárról, és borítsanak arra bíborpiros színû ruhát.

4:14b.NUM.004.014 tegyék rá arra minden õ eszközét, a melyekkel szolgálnak azon: a szenes serpenyõket, a villákat, a lapátokat és a medenczéket, az oltárnak minden eszközét; és borítsanak arra borzbõrbõl csinált takarót, és dugják belé a rúdjait [is].

4:15b.NUM.004.015 pedig elvégezi Áron és az õ fiai a szenthelynek és a szenthely minden edényének betakarását, mikor el akar indulni a tábor: akkor jöjjenek el Kéhát fiai, hogy elvigyék azokat; de ne illessék a szenthelynek [semmi edényét], hogy meg ne haljanak. Ezek Kéhát fiainak terhei a gyülekezet sátorában.

4:16b.NUM.004.016 Eleázárnak pedig, az Áron pap fiának tiszte: a világító olajra, a füstölõ szerekre, a szüntelen való ételáldozatra és a kenetnek olajára; az egész hajlékra és mindenre, a mi abban van, mind a szenthelyre, mind annak edényeire való gondviselés.

4:17b.NUM.004.017 Szóla azután az Úr Mózesnek és Áronnak mondván:

4:18b.NUM.004.018 Kéhátiták nemzetségének törzsét ne [engedjétek] kiirtani a léviták közül;

4:19b.NUM.004.019 Hanem ezt míveljétek õ velök, hogy éljenek és meg ne haljanak, mikor járulnak a szentségek szentségéhez: Áron és az õ fiai jöjjenek el, és rendeljék el õket, kit-kit az õ szolgálatára és az õ terhére.

4:20b.NUM.004.020 Egy pillanatra se menjenek be, hogy meglássák a szenthelyet, hogy meg ne haljanak.

4:21b.NUM.004.021 Szóla ezután az Úr Mózesnek, mondván:

4:22b.NUM.004.022 Vedd számba a Gerson fiait is az õ atyjoknak háznépe szerint, az õ nemzetségök szerint.

4:23b.NUM.004.023 A harmincz esztendõstõl és azon felül az ötven esztendõsig számláld meg õket; mindenkit, a ki szolgálatot teljesíteni való, hogy szolgáljon a gyülekezet sátorában.

4:24b.NUM.004.024 legyen munkájok a Gersoniták nemzetségeinek a szolgálatban és a teher[hordozás]ban:

4:25b.NUM.004.025 Hordozzák a hajlék kárpitjait és a gyülekezet sátorát, annak takaróját és a borzbõrbõl csinált takarót, a mely rajta van felül, és a gyülekezet sátora nyilásának leplét.

4:26b.NUM.004.026 És a pitvar szõnyegeit, és a pitvar kapunyílásának leplét, a melyek a hajlékon és az oltáron köröskörül vannak, azoknak köteleit, és az õ szolgálatjokhoz való minden edényt; és mindazt, a mi tenni való azokkal, õk teljesítsék.

4:27b.NUM.004.027 Áronnak és az õ fiainak beszéde szerint legyen a Gersoniták fiainak minden szolgálatjok, minden terhökre és minden szolgálatjokra nézve; minden terhöket pedig az õ õrizetökre bízzátok.

4:28b.NUM.004.028 Ez a Gersoniták fiai nemzetségének szolgálata a gyülekezet sátorában; az õ szolgálatuk pedig legyen az Áron pap fiának, Ithamárnak keze alatt.

4:29b.NUM.004.029 A Mérári fiait is az õ nemzetségeik szerint, az õ atyjoknak háznépei szerint számláld meg.

4:30b.NUM.004.030 A harmincz esztendõstõl és annál feljebb az ötven esztendõsig számláld meg õket; mindenkit, a ki szolgálatra való, hogy szolgálatot végezzen a gyülekezet sátorában.

4:31b.NUM.004.031 ek pedig, a mikre ügyelniök kell a továbbvitelnél [és] a gyülekezet sátorában való minden szolgálatuknál: a hajlék deszkái, annak reteszrúdjai, oszlopai és talpai.

4:32b.NUM.004.032 pitvarnak is köröskörül való oszlopai és azok talpai, szegei és kötelei, azoknak minden szerszámai, és minden szolgálatjok[hoz való]. Név szerint is megszámláljátok az edényeket, a mikre a továbbvitelnél ügyelniök kell.

4:33b.NUM.004.033 Ez legyen szolgálatuk a Mérári fiai nemzetségeinek, a melylyel szolgáljanak a gyülekezet sátorában, Ithamárnak, az Áron pap fiának vezetése alatt.

4:34b.NUM.004.034 És megszámlálá Mózes és Áron és a gyülekezet fejedelmei a Kéhátiták fiait, az õ nemzetségök szerint és az õ atyjoknak háznépe szerint,

4:35b.NUM.004.035 A harmincz esztendõstõl és annál feljebb, az ötven esztendõsig mindenkit, a ki szolgálatra való, hogy szolgáljon a gyülekezet sátorában.

4:36b.NUM.004.036 Vala pedig azoknak száma az õ nemzetségeik szerint: kétezer hétszáz és ötven.

4:37b.NUM.004.037 Ezek a Kéhátiták nemzetségeinek megszámláltjai, mindazok, a kik szolgálnak vala a gyülekezet sátorában, a kiket megszámlált Mózes és Áron az Úrnak parancsolatja szerint, a Mózes keze által.

4:38b.NUM.004.038 A Gerson fiainak száma az õ nemzetségeik szerint, és az õ atyáiknak háznépe szerint.

4:39b.NUM.004.039 A harmincz esztendõstõl és azon felül az ötven esztendõsig mindazok, a kik szolgálatra valók, hogy szolgáljanak a gyülekezet sátorában.

4:40b.NUM.004.040 Azoknak száma az õ nemzetségök szerint, az õ atyjoknak háznépe szerint: kétezer hatszáz és harmincz.

4:41b.NUM.004.041 Ezek a Gerson fiai nemzetségeinek megszámláltjai, a kik mindnyájan szolgálnak a gyülekezet sátorában, a kiket megszámlált Mózes és Áron az Úrnak beszéde szerint.

4:42b.NUM.004.042 A Mérári fiai nemzetségeinek száma az õ nemzetségei szerint, az õ atyjoknak háznépe szerint;

4:43b.NUM.004.043 A harmincz esztendõstõl és azon felül az ötven esztendõsig mindazok, a kik szolgálatra valók, hogy szolgáljanak a gyülekezet sátorában;

4:44b.NUM.004.044 Ezeknek száma az õ nemzetségeik szerint: háromezer és kétszáz.

4:45b.NUM.004.045 Ezek a Mérári fiai nemzetségeinek megszámláltjai, a kiket megszámlált Mózes és Áron az Úrnak beszéde szerint, a Mózes keze által.

4:46b.NUM.004.046 Mindnyájan a megszámláltatott léviták, a kiket megszámlált Mózes és Áron, és Izráel fejedelmei az õ nemzetségeik és atyjoknak háznépe szerint;

4:47b.NUM.004.047 A harmincz esztendõstõl és azon felül az ötven esztendõsig, a kik csak alkalmatosak a szolgálatra, a szolgálatnak gyakorlására, és a továbbvitelnél való szolgálatra a gyülekezetnek sátorában;

4:48b.NUM.004.048 Ezeknek száma lõn nyolczezer ötszáz és nyolczvan.

4:49b.NUM.004.049 Úrnak beszéde szerint számlálták meg õket a Mózes keze által kit-kit az õ szolgálata szerint, és az õ [vinni való] terhe szerint. Ez az a számlálás, a melyet az Úr parancsolt vala Mózesnek.

5

5:1b.NUM.005.001 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

5:2b.NUM.005.002 Parancsold meg Izráel fiainak, hogy ûzzenek ki a táborból minden poklost, és minden magfolyóst, és mindenkit, a ki holttest miatt lett tisztátalanná.

5:3b.NUM.005.003 Ûzzétek azt ki akár férfi, akár asszony; a táboron kivül ûzzétek õket, hogy tisztátalanná ne tegyék az õ táborukat, mivelhogy én közöttök lakozom.

5:4b.NUM.005.004 És úgy cselekedének Izráel fiai, és kiûzék azokat a táboron kivül; a miképen meghagyta vala az Úr Mózesnek, úgy cselekedtek Izráel fiai.

5:5b.NUM.005.005 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:

5:6b.NUM.005.006 Szólj Izráel fiainak: Ha akár férfi, akár asszony, akármi emberi bûnt követ el, a mely által hûtelenné válik az Úrhoz; az a lélek vétkessé lesz.

5:7b.NUM.005.007 llja meg azért az õ bûnét, a melyet elkövetett, és fizesse meg a kárt, [a mit okozott,] teljes értékében, azután toldja ahhoz annak ötödrészét, és adja annak, a kinek kárt tett.

5:8b.NUM.005.008 Ha pedig nincs az embernek atyjafia, a kinek megfizetné a kárt: a megtérített kár az Úré legyen a pap számára, az engesztelésre való koson kivül, a melylyel engesztelés tétetik érte.

5:9b.NUM.005.009 Izráel fiainak minden szent dolgaiból minden felmutatott áldozat azé a papé legyen, a kihez viszik azt.

5:10b.NUM.005.010 És kinek-kinek az õ szenteltje a magáé legyen; a mit pedig kiki a papnak ád, azé legyen.

5:11b.NUM.005.011 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:

5:12b.NUM.005.012 Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Ha elhajol valakinek a felesége, és hûtelenné válik iránta;

5:13b.NUM.005.013 hál valaki õ vele közösülve, és az õ férje elõtt titok marad, és elrejtetik, hogy õ megfertõztetett; bizonyság pedig nincs ellene, sem a [bûnön] nem kapták;

5:14b.NUM.005.014 De felgerjed õ benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, mivelhogy az megfertõztetett; vagy felgerjed õ benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, jóllehet az meg nem fertõztetett.

5:15b.NUM.005.015 kor vigye a férfiú az õ feleségét a paphoz; és vigye el azzal együtt az érette való áldozatot; egy efa árpalisztnek tizedrészét; [de] ne öntsön arra olajt, és ne tegyen arra temjént, mert féltékenységi ételáldozat ez, emlékeztetõ ételáldozat ez, a mely hamisságra emlékeztet.

5:16b.NUM.005.016 pap pedig léptesse elõ [az asszonyt], és állassa õt az Úr elé.

5:17b.NUM.005.017 És vegyen a pap szent vizet cserépedénybe; a hajlék pádimentomán levõ porból is vegyen a pap, és tegye azt a vízbe.

5:18b.NUM.005.018 És állassa a pap az asszonyt az Úr elé és fejét meztelenítse meg az asszonynak, és tegye annak kezére az emlékeztetõ ételáldozatot, féltékenységi ételáldozat az; és a papnak kezében legyen átokhozó keserû víz.

5:19b.NUM.005.019 És eskesse meg õt a pap, és ezt mondja az asszonynak: Ha nem hált veled senki, és ha el nem hajoltál tisztátalanságra a te férjed mellett, ne ártson néked ez az átokhozó, keserû víz.

5:20b.NUM.005.020 Ha pedig elhajoltál a te férjed mellõl, és megfertõztetted magadat, és valaki közösült veled a te férjeden kívül,

5:21b.NUM.005.021 után megeskette a pap az asszonyt az átoknak esküjével, ezt mondja az asszonynak: Tegyen tégedet az Úr átokká, és eskü-[példává] a te néped között, megszárasztván az Úr a te tomporodat, és a te méhedet dagadtá tévén.

5:22b.NUM.005.022 És menjen be az átokhozó víz a te belsõ részeidbe, hogy megdagadjon a te méhed, és megszáradjon a te tomporod. Az asszony pedig mondja: Ámen! Ámen!

5:23b.NUM.005.023 És írja fel a pap ez átkokat levélre, azután törölje le a keserû vízzel.

5:24b.NUM.005.024 És itassa meg az asszonynyal az átokhozó keserû vizet, hogy bemenjen õ belé az átokhozó víz az õ keserûségére.

5:25b.NUM.005.025 Azután vegye el a pap az asszony kezébõl a féltékenységi ételáldozatot, és lóbálja meg azt az ételáldozatot az Úr elõtt, és áldozzék azzal az oltáron.

5:26b.NUM.005.026 És vegyen egy marokkal a pap az ételáldozatból emlékeztetõûl, és füstölögtesse el az oltáron, és azután itassa meg az asszonynyal a vizet.

5:27b.NUM.005.027 ha megitatta vele a vizet, akkor lészen, [hogy], ha megfertõztette magát, és hûtelenné lett az õ férjéhez, bemegy az az átokhozó víz õ belé az õ keserûségére, és megdagad az õ méhe, és megszárad az õ tompora, és az az asszony átokká lesz az õ népe között.

5:28b.NUM.005.028 Ha pedig nem fertõztette meg magát az asszony, hanem tiszta: akkor ártatlan, és termékeny lészen.

5:29b.NUM.005.029 Ez a féltékenységi törvény, mikor elhajol az asszony az õ férje mellõl, és megfertõzteti magát;

5:30b.NUM.005.030 Vagy mikor valaki, a kiben felgerjed a féltékenység lelke annyira, hogy féltékenykedik a feleségére; az õ feleségét állatja az Úr elé. És cselekedjék vele a pap mind e törvény szerint.

5:31b.NUM.005.031 És ártatlan lesz a férfi a bûntõl, az asszony pedig viseli az õ bûnének terhét.

6

6:1b.NUM.006.001 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

6:2b.NUM.006.002 Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Mikor férfi vagy asszony külön fogadást tesz, nazireusi fogadást, hogy így az Úrnak szentelje magát:

6:3b.NUM.006.003 Bortól és részegítõ italtól szakassza el magát; boreczetet és részegítõ italból való eczetet ne igyék, és semmi szõlõbõl csinált italt se igyék, se új, se asszú szõlõt ne egyék.

6:4b.NUM.006.004 Az õ nazireusságának egész idején át semmit a félét ne igyék, a mi a szõlõtõrõl kerül, a szõlõ magvától fogva a szõlõ héjáig.

6:5b.NUM.006.005 Az õ nazireusi fogadásának egész idején, beretva az õ fejét ne járja; míg be nem teljesednek a napok, a melyekre az Úrnak szentelte magát, szent legyen, hagyja növekedni az õ fejének hajfürteit.

6:6b.NUM.006.006 Az egész idõn át, a melyre az Úrnak szentelte magát, megholtnak testéhez be ne menjen.

6:7b.NUM.006.007 Se atyjának, se anyjának, se fiú- se leánytestvéreinek holttestével meg ne fertõztesse magát, mikor meghalnak, mert az õ Istenének nazireussága van az õ fején.

6:8b.NUM.006.008 Az õ nazireusságának egész idejében szent legyen az Úrnak.

6:9b.NUM.006.009 Ha pedig meghal valaki õ nála hirtelenséggel, és megfertõzteti az õ nazireus fejét: nyírja meg a fejét az õ tisztulásának napján, a hetedik napon nyírja meg azt.

6:10b.NUM.006.010 A nyolczadik napon pedig vigyen két gerliczét vagy két galambfiat a papnak a gyülekezet sátorának nyílásához.

6:11b.NUM.006.011 És készítse el a pap egyiket bûnért való áldozatul, a másikat pedig egészen égõáldozatul, és szerezzen néki engesztelést, a miért vétkezett a holttest miatt; és szentelje meg annak fejét azon napon.

6:12b.NUM.006.012 az õ nazireusságának napjait szentelje [újra] az Úrnak, és vigyen az õ vétkéért való áldozatul egy esztendõs bárányt; az elébbi napok pedig essenek el, mert megfertõztette az õ nazireusságát.

6:13b.NUM.006.013 Ez pedig a nazireus törvénye: A mely napon betelik az õ nazireusságának ideje, vigyék õt a gyülekezet sátorának nyílásához.

6:14b.NUM.006.014 Õ pedig vigye fel az õ áldozatját az Úrnak: egy esztendõs, ép hím bárányt egészen égõáldozatul, és egy esztendõs, ép nõstény bárányt bûnért való áldozatul, és egy ép kost hálaáldozatul.

6:15b.NUM.006.015 Továbbá egy kosár kovásztalan kenyeret, olajjal elegyített lánglisztbõl való lepényeket, és olajjal megkent kovásztalan pogácsákat, a hozzájok való étel- és italáldozatokkal.

6:16b.NUM.006.016 És vigye azokat a pap az Úr elé, és készítse el annak bûnéért való áldozatát és egészen égõáldozatát.

6:17b.NUM.006.017 A kost is készítse el hálaadó áldozatul az Úrnak, a kosárban lévõ kovásztalan kenyerekkel egybe, és készítse el a pap az ahhoz való étel- és italáldozatot is.

6:18b.NUM.006.018 A nazireus pedig nyírja meg az õ nazireus fejét a gyülekezet sátorának nyílásánál, és vegye az õ nazireus fejének haját, és tegye azt a tûzre, a mely van a hálaadó áldozat alatt.

6:19b.NUM.006.019 gye azután a pap a kosnak megfõtt lapoczkáját, és egy kovásztalan lepényt a kosárból, és egy kovásztalan pogácsát, és tegye a nazireus tenyerére, minekutána megnyirta az õ nazireus [fejét].

6:20b.NUM.006.020 És lóbálja meg a pap azokat áldozatul az Úr elõtt; a papnak szenteltetett ez, a meglóbált szegyen és a felemelt lapoczkán felül. Azután igyék bort a nazireus.

6:21b.NUM.006.021 a nazireus törvénye, a ki fogadást tett, [és] az õ áldozata az õ nazireusságáért az Úrnak, azonkivül, a mihez módja van. Az õ fogadása szerint, a melyet fogadott, a képen cselekedjék, az õ nazireusságának törvénye szerint.

6:22b.NUM.006.022 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

6:23b.NUM.006.023 Szólj Áronnak és az õ fiainak, mondván: Így áldjátok meg Izráel fiait, mondván nékik:

6:24b.NUM.006.024 Áldjon meg tégedet az Úr, és õrizzen meg tégedet.

6:25b.NUM.006.025 Világosítsa meg az Úr az õ orczáját te rajtad, és könyörüljön te rajtad.

6:26b.NUM.006.026 Fordítsa az Úr az õ orczáját te reád, és adjon békességet néked.

6:27b.NUM.006.027 Így tegyék az én nevemet Izráel fiaira, hogy én megáldjam õket.

7

7:1b.NUM.007.001 És lõn, hogy a mely napon elvégezé Mózes a sátor felállítását, és felkené azt, és megszentelé azt, minden edényével egybe, és az oltárt és annak minden edényét; és felkené és megszentelé azokat:

7:2b.NUM.007.002 Akkor elõjövének az Izráel fejedelmei, az õ atyjok házának fejei; ezek a törzsek fejedelmei, és ezek a megszámláltattak felügyelõi:

7:3b.NUM.007.003 És vivék az õ áldozatukat az Úr elé: hat borított szekeret, és tizenkét ökröt; egy-egy szekeret két-két fejedelemért, és mindenikért egy-egy ökröt; és odavivék azokat a sátor elébe.

7:4b.NUM.007.004 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

7:5b.NUM.007.005 Vedd el õ tõlök, és legyenek azok felhasználva a gyülekezet sátorának szolgálatában; és add azokat a lévitáknak, mindeniknek az õ szolgálata szerint.

7:6b.NUM.007.006 Elvevé azért Mózes a szekereket és ökröket, és adá azokat a lévitáknak.

7:7b.NUM.007.007 Két szekeret és négy ökröt ada a Gerson fiainak, az õ szolgálatuk szerint.

7:8b.NUM.007.008 Négy szekeret pedig és nyolcz ökröt ada a Mérári fiainak, az õ szolgálatuk szerint, Ithamárnak, Áron pap fiának keze alá.

7:9b.NUM.007.009 Kéhát fiainak pedig [semmit] nem ada; mert a szentség szolgálata illette vala õket, a melyet vállon hordoznak vala.

7:10b.NUM.007.010 vének pedig a fejedelmek az oltár felszentelésére [valókat] azon napon, a melyen az felkenetett, és vivék a fejedelmek az õ áldozatukat az oltár elébe.

7:11b.NUM.007.011 És monda az Úr Mózesnek: Egyik napon egyik fejedelem, másik napon másik fejedelem vigye az õ áldozatát az oltár felszentelésére.

7:12b.NUM.007.012 És vivé elsõ napon az õ áldozatát Naasson, az Amminádáb fia, Júda nemzetségébõl.

7:13b.NUM.007.013 Vala pedig az õ áldozata, egy ezüst tál, száz és harmincz siklus súlyú, egy ezüst medencze hetven siklus súlyú, a szent siklus szerint, és mind a kettõ telve vala olajjal elegyített lisztlánggal, ételáldozatul.

7:14b.NUM.007.014 y arany csésze, tíz [siklus súlyú], füstölõ szerekkel telve.

7:15b.NUM.007.015 Egy fiatal tulok, egy kos, egy esztendõs bárány egészen égõáldozatul.

7:16b.NUM.007.016 Egy kecskebak bûnért való áldozatul.

7:17b.NUM.007.017 Hálaadó áldozatul pedig két ökör, öt kos, öt kecskebak, öt bárány, esztendõsök. Ez Naassonnak, Amminádáb fiának áldozata.

7:18b.NUM.007.018 sodnapon vivé Néthanéel, Suárnak fia, Izsakhár [nemzetségének] fejedelme.

7:19b.NUM.007.019 Vive az õ áldozatául egy ezüst tálat, száz és harmincz siklus súlyút, egy ezüst medenczét, hetven siklus súlyút, a szent siklus szerint, mind a kettõ telve vala olajjal elegyített lisztlánggal, ételáldozatul.

7:20b.NUM.007.020 y arany csészét, tíz [siklus súlyút], füstölõ szerekkel telve.

7:21b.NUM.007.021 Egy fiatal tulkot, egy kost, egy esztendõs bárányt egészen égõáldozatul.

7:22b.NUM.007.022 Egy kecskebakot bûnért való áldozatul.

7:23b.NUM.007.023 Hálaadó áldozatul pedig két ökröt, öt kost, öt bakot, öt bárányt, esztendõsöket. Ez Néthanéelnek a Suár fiának áldozata.

7:24b.NUM.007.024 Harmadik napon a Zebulon fiainak fejedelme: Eliáb, Hélon fia.

7:25b.NUM.007.025 Az õ áldozata volt egy ezüst tál, száz harmincz siklus súlyú, egy ezüst medencze, hetven siklus súlyú, a szent siklus szerint, mind a kettõ telve vala olajjal elegyített lisztlánggal, ételáldozatul.

7:26b.NUM.007.026 y arany csésze, tíz [siklus súlyú] füstölõ szerekkel telve.

7:27b.NUM.007.027 Egy fiatal tulok, egy kos, egy esztendõs bárány, egészen égõáldozatul.

7:28b.NUM.007.028 Egy kecskebak, bûnért való áldozatul.

7:29b.NUM.007.029 Hálaadó áldozatul pedig két ökör, öt kos, öt bak, öt bárány, esztendõsök. Ez Eliábnak, Hélon fiának áldozata.

7:30b.NUM.007.030 Negyedik napon a Rúben fiainak fejedelme: Elisúr, Sedeúrnak fia.

7:31b.NUM.007.031 Az õ áldozata volt egy ezüst tál, száz harmincz siklus súlyú, egy ezüst medencze, hetven siklus súlyú, a szent siklus szerint, mind a kettõ telve vala olajjal elegyített lisztlánggal, ételáldozatul.

7:32b.NUM.007.032 y arany csésze, tíz [siklus súlyú], füstölõ szerekkel telve.

7:33b.NUM.007.033 Egy fiatal tulok, egy kos, egy esztendõs bárány, egészen égõáldozatul.

7:34b.NUM.007.034 Egy kecskebak bûnért való áldozatul.

7:35b.NUM.007.035 Hálaadó áldozatul pedig két ökör, öt kos, öt bak, öt bárány, esztendõsök. Ez Elisúrnak, Sedeúr fiának áldozata.

7:36b.NUM.007.036 Ötödnapon a Simeon fiainak fejedelme: Selúmiel, Surisaddai fia.

7:37b.NUM.007.037 Az õ áldozata volt egy ezüst tál, száz harmincz siklus súlyú, egy ezüst medencze, hetven siklus súlyú, a szent siklus szerint, mind a kettõ telve vala olajjal elegyített lisztlánggal, ételáldozatul.

7:38b.NUM.007.038 y arany csésze, tíz [siklus súlyú], füstölõ szerekkel telve.

7:39b.NUM.007.039 Egy fiatal tulok, egy kos, egy esztendõs bárány, egészen égõáldozatul.

7:40b.NUM.007.040 Egy kecskebak, bûnért való áldozatul.

7:41b.NUM.007.041 Hálaadó áldozatul pedig két ökör, öt kos, öt bak, öt bárány, esztendõsök. Ez Selúmielnek, Surisaddai fiának áldozata.

7:42b.NUM.007.042 Hatodnapon a Gád fiainak fejedelme: Éliásáf, a Dehuél fia.

7:43b.NUM.007.043 Az õ áldozata volt egy ezüst tál, száz harmincz siklus súlyú, egy ezüst medencze, hetven siklus súlyú, a szent siklus szerint, mind a kettõ telve vala olajjal elegyített lisztlánggal, ételáldozatul.

7:44b.NUM.007.044 y arany csésze, tíz [siklus súlyú], füstölõ szerekkel telve.

7:45b.NUM.007.045 Egy fiatal tulok, egy kos, egy esztendõs bárány, egészen égõáldozatul.

7:46b.NUM.007.046 Egy kecskebak bûnért való áldozatul.

7:47b.NUM.007.047 Hálaadó áldozatul pedig két ökör, öt kos, öt bak, öt bárány, esztendõsök. Ez Eliásáfnak, Dehuél fiának áldozata.

7:48b.NUM.007.048 Hetednapon az Efraim fiainak fejedelme: Elisáma, az Ammihúd fia.

7:49b.NUM.007.049 Az õ áldozata volt egy ezüst tál, száz harmincz siklus súlyú, egy ezüst medencze, hetven siklus súlyú, a szent siklus szerint, mind a kettõ telve vala olajjal elegyített lisztlánggal, ételáldozatul.

7:50b.NUM.007.050 y arany csésze, tíz [siklus súlyú], füstölõ szerekkel telve.

7:51b.NUM.007.051 Egy fiatal tulok, egy kos, egy esztendõs bárány, egészen égõáldozatul.

7:52b.NUM.007.052 Egy kecskebak bûnért való áldozatul.

7:53b.NUM.007.053 Hálaadó áldozatul pedig két ökör, öt kos, öt bak, öt bárány, esztendõsök. Ez Elisámának, Ammihúd fiának áldozata.

7:54b.NUM.007.054 Nyolczadnapon a Manasse fiainak fejedelme: Gamliél, Pédasúr fia.

7:55b.NUM.007.055 Az õ áldozata volt egy ezüst tál, száz harmincz siklus súlyú, egy ezüst medencze, hetven siklus súlyú, a szent siklus szerint, mind a kettõ telve vala olajjal elegyített lisztlánggal, ételáldozatul.

7:56b.NUM.007.056 y arany csésze, tíz [siklus súlyú], füstölõ szerekkel telve.

7:57b.NUM.007.057 Egy fiatal tulok, egy kos, egy esztendõs bárány egészen égõáldozatul.

7:58b.NUM.007.058 Egy kecskebak bûnért való áldozatul.

7:59b.NUM.007.059 Hálaadó áldozatul pedig két ökör, öt kos, öt bak, öt bárány, esztendõsök. Ez Gámliélnek, a Pédasúr fiának áldozata.

7:60b.NUM.007.060 Kilenczednapon a Benjámin fiainak fejedelme: Abidán, a Gideóni fia.

7:61b.NUM.007.061 Az õ áldozata volt egy ezüst tál, száz harmincz siklus súlyú, egy ezüst medencze hetven siklus súlyú, a szent siklus szerint, mind a kettõ telve vala olajjal elegyített lisztlánggal, ételáldozatul.

7:62b.NUM.007.062 y arany csésze, tíz [siklus súlyú], füstölõ szerekkel telve.

7:63b.NUM.007.063 Egy fiatal tulok, egy kos, egy esztendõs bárány egészen égõáldozatul.

7:64b.NUM.007.064 Egy kecskebak bûnért való áldozatul.

7:65b.NUM.007.065 Hálaadó áldozatul pedig két ökör, öt kos, öt bak, öt bárány, esztendõsök. Ez Abidánnak, Gideóni fiának áldozata.

7:66b.NUM.007.066 Tizedik napon a Dán fiainak fejedelme: Ahiézer, az Ammisaddai fia.

7:67b.NUM.007.067 Az õ áldozata volt egy ezüst tál, száz harmincz siklus súlyú, egy ezüst medencze hetven siklus súlyú, a szent siklus szerint, mind a kettõ telve vala olajjal elegyített lisztlánggal, ételáldozatul.

7:68b.NUM.007.068 y arany csésze, tíz [siklus súlyú], füstölõ szerekkel telve.

7:69b.NUM.007.069 Egy fiatal tulok, egy kos, egy esztendõs bárány egészen égõáldozatul.

7:70b.NUM.007.070 Egy kecskebak bûnért való áldozatul.

7:71b.NUM.007.071 Hálaadó áldozatul pedig két ökör, öt kos, öt bak, öt bárány, esztendõsök. Ez Ahiézernek, az Ammisaddai fiának áldozata.

7:72b.NUM.007.072 Tizenegyedik napon az Áser fiainak fejedelme: Págiel, Okrán fia.

7:73b.NUM.007.073 Az õ áldozata volt egy ezüst tál, száz harmincz siklus súlyú, egy ezüst medencze, hetven siklus súlyú, a szent siklus szerint, mind a kettõ telve vala olajjal elegyített lisztlánggal, ételáldozatul.

7:74b.NUM.007.074 y arany csésze, tíz [siklus súlyú], füstölõ szerekkel telve.

7:75b.NUM.007.075 Egy fiatal tulok, egy kos, egy esztendõs bárány egészen égõáldozatul.

7:76b.NUM.007.076 Egy kecskebak bûnért való áldozatul.

7:77b.NUM.007.077 Hálaadó áldozatul pedig két ökör, öt kos, öt bak, öt bárány, esztendõsök. Ez Págielnek, Okrán fiának áldozata.

7:78b.NUM.007.078 Tizenkettedik napon a Nafthali fiainak fejedelme: Ahira, Enán fia.

7:79b.NUM.007.079 Az õ áldozata volt egy ezüst tál, száz harmincz siklus súlyú, egy ezüst medencze, hetven siklus súlyú, a szent siklus szerint, mind a kettõ telve vala olajjal elegyített lisztlánggal, ételáldozatul.

7:80b.NUM.007.080 y arany csésze, tíz [siklus súlyú], füstölõ szerekkel telve.

7:81b.NUM.007.081 Egy fiatal tulok, egy kos, egy esztendõs bárány egészen égõáldozatul.

7:82b.NUM.007.082 Egy kecskebak bûnért való áldozatul.

7:83b.NUM.007.083 Hálaadó áldozatul pedig két ökör, öt kos, öt bak, öt bárány, esztendõsök. Ez Ahirának, az Enán fiának áldozata.

7:84b.NUM.007.084 volt [az áldozat] az oltár felszentelésére, a napon, a melyen felkenetett, az Izráelnek fejedelmeitõl. Tizenkét ezüst tál, tizenkét ezüst medencze, tizenkét arany csésze.

7:85b.NUM.007.085 áz és harmincz siklus súlyú vala egy ezüst tál, egy ezüst medencze pedig hetven siklus súlyú; az edények minden ezüstje: kétezer négyszáz [siklus], a szent siklus szerint;

7:86b.NUM.007.086 zenkét arany csésze, füstölõ szerekkel, tíz-tíz [siklus súlyú] vala egy-egy csésze, a szent siklus szerint: A csészéknek minden aranya: száz húsz siklus.

7:87b.NUM.007.087 Az egészen égõáldozatra való minden barom: tizenkét tulok, tizenkét kos, esztendõs bárány tizenkettõ, a hozzájok való ételáldozatokkal, és tizenkét kecskebak bûnért való áldozatul.

7:88b.NUM.007.088 hálaadó áldozatra való minden barom pedig: huszonnégy tulok, hatvan kos, hatvan bak, esztendõs bárány hatvan. Ez volt az oltár felszentelésére [való áldozat], minekutána felkenetett volt.

7:89b.NUM.007.089 Mikor pedig bemegy vala Mózes a gyülekezet sátorába, hogy szóljon õ vele, hallja vala annak szavát, a ki szól vala vele a fedél felõl, amely van a bizonyság ládáján, a két Kérub közûl; és szól vala vele.

8

8:1b.NUM.008.001 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

8:2b.NUM.008.002 Szólj Áronnak és mondd meg néki: Mikor felrakod a mécseket, a gyertyatartó elé világítson a hét mécs.

8:3b.NUM.008.003 úgy cselekedék Áron, és [úgy] raká fel mécseit, [hogy] a gyertyatartónak ellenébe [tegyenek világosságot], a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek.

8:4b.NUM.008.004 A gyertyatartó pedig ilyen alkotású: vert aranyból vala mind a szára, mind a virága; vert mû az; ama forma szerint, a melyet mutatott volt az Úr Mózesnek, úgy készíték a gyertyatartót.

8:5b.NUM.008.005 Szóla továbbá az Úr Mózesnek, mondván:

8:6b.NUM.008.006 Vedd a lévitákat Izráel fiai közül, és tisztítsd meg õket.

8:7b.NUM.008.007 Így cselekedjél pedig velök, hogy megtisztítsad õket: hintsd reájok a tisztulás vizét, és az egész testöket beretválják meg, és mossák meg ruháikat, hogy tiszták legyenek.

8:8b.NUM.008.008 Azután vegyenek egy fiatal tulkot és hozzávaló ételáldozatul olajjal elegyített lisztlángot; egy másik fiatal tulkot pedig vegyenek bûnért való áldozatul.

8:9b.NUM.008.009 Akkor vidd a lévitákat a gyülekezet sátora elé, és gyûjtsd egybe Izráel fiainak egész gyülekezetét.

8:10b.NUM.008.010 Ezután vidd a lévitákat az Úr elé, és Izráel fiai tegyék kezeiket a lévitákra.

8:11b.NUM.008.011 Áron pedig lóbálja meg a lévitákat, áldozatul az Úr elõtt, Izráel fiai részérõl, hogy szolgáljanak az Úr szolgálatában.

8:12b.NUM.008.012 A léviták pedig tegyék kezeiket a tulkok fejére; azután készítsd el az egyiket bûnért való áldozatul, a másikat pedig egészen égõáldozatul az Úrnak, a lévitákért engesztelésül.

8:13b.NUM.008.013 És állassad a lévitákat Áron elé, és az õ fiai elé, és lóbáld meg õket áldozatul az Úrnak.

8:14b.NUM.008.014 És válaszd külön a lévitákat Izráel fiai közül, hogy a léviták legyenek az enyéim.

8:15b.NUM.008.015 És azután menjenek el a léviták a gyülekezet sátorában való szolgálatra. Így tisztítsd meg õket, és lóbáld meg õket áldozatul.

8:16b.NUM.008.016 rt bizony nékem adattak õk Izráel fiai közül; mind azok helyett, a kik az õ anyjok méhét megnyitják; Izráelnek elsõszülöttei [helyett] vettem õket magamnak.

8:17b.NUM.008.017 Mert enyém minden elsõszülött Izráel fiai között, emberbõl és baromból; a naptól fogva, hogy megöltem minden elsõszülöttet Égyiptom földén, magamnak szenteltem azokat.

8:18b.NUM.008.018 A lévitákat pedig minden elsõszülött helyett vettem magamnak Izráel fiai között.

8:19b.NUM.008.019 És odaadtam a lévitákat adományul Áronnak és az õ fiainak Izráel fiai közül, hogy Izráel fiainak tisztében járjanak a gyülekezet sátorában, és hogy engesztelést végezzenek Izráel fiaiért, és ne legyen Izráel fiai között csapás, ha a szenthelyhez közelednek Izráel fiai.

8:20b.NUM.008.020 Úgy cselekedék azért Mózes és Áron, és Izráel fiainak egész gyülekezete a lévitákkal; a mint parancsolt vala az Úr Mózesnek a léviták felõl, mindazt úgy cselekedék õ velök Izráel fiai.

8:21b.NUM.008.021 És megtisztíták magokat a léviták, és megmosák ruháikat, és meglóbálá õket Áron áldozatul az Úr elõtt, és engesztelést szerze nékik Áron, hogy tisztákká tegye õket.

8:22b.NUM.008.022 Azután pedig bemenének a léviták, hogy végezzék az õ szolgálatukat a gyülekezetnek sátorában Áron elõtt és az õ fiai elõtt; a miképen parancsolt vala az Úr Mózesnek a léviták felõl, akképen cselekedének velök.

8:23b.NUM.008.023 Szóla pedig az Úr Mózesnek, mondván:

8:24b.NUM.008.024 [is] a lévitákra tartozik: Huszonöt esztendõs korától fogva és azon felül, menjen be, hogy szolgálatot teljesítsen a gyülekezet sátorának szolgálatában.

8:25b.NUM.008.025 Ötven esztendõs korától pedig lépjen ki e szolgálatnak sorából, és ne szolgáljon többé.

8:26b.NUM.008.026 Hanem segítse az õ atyafiait a gyülekezet sátorában, hogy azok az õ tisztökben eljárjanak; de szolgálatot ne teljesítsen. E képen cselekedjél a lévitákkal az õ szolgálatukban.

9

9:1b.NUM.009.001 Szóla pedig az Úr Mózesnek, a Sinai pusztájában, az Égyiptom földébõl való kijövetelöknek második esztendejében, az elsõ hónapban, mondván:

9:2b.NUM.009.002 Izráel fiai pedig készítsék el a páskhát a maga idejében.

9:3b.NUM.009.003 E hónapnak tizennegyedik napján, estennen készítsék el azt a maga idejében. Minden õ rendtartása szerint, és minden õ szertartása szerint készítsétek el azt.

9:4b.NUM.009.004 Szóla azért Mózes Izráel fiainak, hogy készítsék el a páskhát.

9:5b.NUM.009.005 És elkészíték a páskhát az elsõ hónapban, a hónapnak tizennegyedik napján estennen, a Sinai pusztájában; mindent úgy cselekedének Izráel fiai, a mint az Úr parancsolta vala Mózesnek.

9:6b.NUM.009.006 lának pedig némelyek, a kik tisztátalanok valának holtember [illetése] miatt, és nem készítheték meg a páskhát azon a napon: járulának azért Mózes elé és Áron elé azon a napon.

9:7b.NUM.009.007 mondának azok az emberek néki: Mi tisztátalanok vagyunk holtember [illetése] miatt; miért tiltatunk meg, hogy ne vigyünk áldozatot az Úrnak a maga idejében Izráel fiai között?

9:8b.NUM.009.008 És monda nékik Mózes: Legyetek veszteg, míglen megértem: mit parancsol az Úr ti felõletek?

9:9b.NUM.009.009 Szóla pedig az Úr Mózesnek, mondván:

9:10b.NUM.009.010 ólj Izráel fiainak, mondván: Ha valaki holt[ember] illetése miatt tisztátalan, vagy messze úton leend közületek, vagy a ti utódaitok közül, mindazáltal készítsen páskhát az Úrnak.

9:11b.NUM.009.011 A második hónapnak tizennegyedik napján, estennen, készítsék el azt; kovásztalan kenyérrel és keserû füvekkel egyék meg azt.

9:12b.NUM.009.012 hagyjanak meg abból [semmit] reggelig, és annak csontját meg ne törjék; a páskhának minden rendtartása szerint készítsék el azt.

9:13b.NUM.009.013 A mely ember pedig tiszta, vagy nincs útban, és elmulasztja a páskhát elkészíteni: irtassék ki az ilyen az õ népe közül; mert az Úrnak áldozatát nem vitte fel annak idejében; viselje az ilyen ember az õ bûnének terhét.

9:14b.NUM.009.014 Hogyha pedig jövevény tartózkodik köztetek, és páskhát készít az Úrnak, a páskhának rendtartása szerint és annak szertartásai szerint készítse azt; egy rendtartástok legyen néktek, mind a jövevénynek, mind a föld lakosának.

9:15b.NUM.009.015 A hajlék felállításának napján pedig befedezé a felhõ a hajlékot, a bizonyság sátorát; és estve a hajlék felett vala, tûznek ábrázatjában reggelig.

9:16b.NUM.009.016 Úgy vala szüntelen: A felhõ borítja vala azt; és tûznek ábrázatja éjjel.

9:17b.NUM.009.017 Mihelyt pedig felszáll vala a felhõ a sátorról, azonnal elindulnak vala Izráel fiai; és azon a helyen, a hol a felhõ megáll vala, ott ütnek vala tábort Izráel fiai.

9:18b.NUM.009.018 Az Úr szava szerint mennek vala Izráel fiai, és az Úr szava szerint táboroznak vala; mind addig, míg a felhõ áll vala a hajlékon, táborban maradnak vala.

9:19b.NUM.009.019 Még ha a felhõ sok napig nyugszik vala a hajlékon, akkor is megtartják vala Izráel fiai az Úr rendelését, és nem indulának.

9:20b.NUM.009.020 Megesék, hogy a felhõ kevés napon át lõn a hajlékon: akkor is az Úr szava szerint maradnak vala táborban, és az Úr szava szerint indulnak vala.

9:21b.NUM.009.021 gesék, hogy a felhõ estvétõl fogva ott lõn reggelig; mikor azért reggel a felhõ felszáll vala, akkor indulnak vala el; vagy egy nap és egy éjjel [lõn] [ott]; mikor azért a felhõ felszáll vala, õk is indulának.

9:22b.NUM.009.022 gy két napig, vagy egy hónapig, vagy hosszabb ideig [lõn] [ott;] a meddig késik vala a felhõ a hajlékon, vesztegelvén azon, táborban maradnak vala Izráel fiai [is], és nem indulnak vala tovább; mikor pedig az felszáll vala, õk is indulnak vala.

9:23b.NUM.009.023 Az Úr szava szerint járnak vala tábort, és az Úr szava szerint indulnak vala. Az Úrnak rendelését megtartják vala, az Úrnak Mózes által való szava szerint.

10

10:1b.NUM.010.001 Ismét szóla az Úr Mózesnek, mondván:

10:2b.NUM.010.002 Csináltass magadnak két kürtöt, vert ezüstbõl csináltasd azokat, és legyenek azok néked a gyülekezet összegyûjtésére, és a táborok megindítására.

10:3b.NUM.010.003 És mikor megfújják azokat, gyüljön te hozzád az egész gyülekezet, a gyülekezet sátorának nyílása elé.

10:4b.NUM.010.004 Ha csak egyet fújnak meg, akkor gyûljenek hozzád a fejedelmek, Izráel ezereinek fejei.

10:5b.NUM.010.005 Ha pedig riadót fújtok, akkor induljon azok tábora, a kik napkelet felõl táboroznak.

10:6b.NUM.010.006 Mikor pedig másodszor fújtok riadót, akkor induljon azok tábora, a kik dél felõl táboroznak. Riadót fújjanak azok indulására.

10:7b.NUM.010.007 kor pedig összegyûjtitek a gyülekezetet, [egyszerûen] kürtöljetek, és ne fújjatok riadót.

10:8b.NUM.010.008 A kürtöket pedig Áron fiai, a papok fújják; és legyen ez néktek örökkévaló rendtartás a ti nemzetségeitek között.

10:9b.NUM.010.009 mikor viadalra mentek a ti földetekben, a titeket háborító ellenségetek ellen, akkor is [azokkal] a kürtökkel fújjatok riadót, és emlékezetben lesztek az Úr elõtt, a ti Istenetek elõtt, és megszabadultok a ti ellenségeitektõl.

10:10b.NUM.010.010 A ti vígasságtoknak napján, és a ti ünnepeiteken, és a ti hónapjaitok kezdetén is fújjátok meg a kürtöket, a ti egészen égõáldozataitokra, és a ti hálaáldozatitokra: és lesznek néktek emlékeztetõül a ti Istenetek elõtt. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

10:11b.NUM.010.011 Vala pedig a második esztendõben a második hónapban, a hónapnak huszadik napján, felszálla a felhõ a bizonyság hajlékáról.

10:12b.NUM.010.012 És elindulának Izráel fiai az õ menésöknek rendje szerint a Sinai pusztájából; és megállapodék a felhõ Párán pusztájában.

10:13b.NUM.010.013 Elindulának azért elõször az Úrnak Mózes által való parancsolatja szerint.

10:14b.NUM.010.014 Elindula pedig elõször a Júda fiai táborának zászlója az õ seregei szerint; és az õ seregének feje vala Naasson, az Amminádáb fia.

10:15b.NUM.010.015 Az Izsakhár fiai törzsébõl való seregnek feje pedig Néthanéel vala, Suárnak fia.

10:16b.NUM.010.016 És a Zebulon fiai törzsébõl való seregnek feje vala Eliáb, Hélonnak fia.

10:17b.NUM.010.017 És elbontatván a hajlék, elindulának Gersonnak és Mérárinak fiai, a hajlék hordozói.

10:18b.NUM.010.018 Azután indula a Rúben táborának zászlója az õ seregeik szerint, és az õ seregének feje vala Elisur, Sedeúrnak fia.

10:19b.NUM.010.019 A Simeon fiai törzsébõl való seregnek pedig feje vala Selúmiel, Surisaddainak fia.

10:20b.NUM.010.020 És a Gád fiai törzsébõl való seregnek feje vala Eliásáf, Dehuélnek fia.

10:21b.NUM.010.021 indulának a Kéhátiták is, a szentség hordozói, és [amazok] felállíták vala a hajlékot, míg [ezek] oda jutnak vala.

10:22b.NUM.010.022 Azután elindula az Efraim fiai táborának zászlója az õ seregei szerint, és az õ seregének feje vala Elisáma, Ammihúdnak fia.

10:23b.NUM.010.023 A Manasse fiai törzsébõl való seregnek feje vala Gámliél, Pédasúrnak fia.

10:24b.NUM.010.024 A Benjámin fiai törzsébõl való seregnek feje vala Abidán, Gideóninak fia.

10:25b.NUM.010.025 tolszor] indula el a Dán fiai táborának zászlója, mint az egész tábornak utócsapata az õ seregei szerint; és az õ seregének feje vala Ahiézer, az Ammisaddai fia.

10:26b.NUM.010.026 Az Áser fiai törzsébõl való seregnek pedig feje vala Págiel, Okhránnak fia.

10:27b.NUM.010.027 És a Nafthali fiai törzsébõl való seregnek feje vala Akhira, az Enán fia.

10:28b.NUM.010.028 Ilyen vala Izráel fiainak menetele az õ seregeik szerint: ekképen mentek.

10:29b.NUM.010.029 Monda pedig Mózes Hóbábnak, a ki fia vala a Midiánból való Reuélnek, a Mózes ipának: Arra a helyre indulunk mi, a mely felõl azt mondta vala az Úr: néktek adom. Jer el velünk, és jól teszünk veled, mert az Úr jót igért Izráelnek.

10:30b.NUM.010.030 Az pedig felele néki: Nem megyek, hanem az én földemre és az én rokonaim közé megyek.

10:31b.NUM.010.031 monda [Mózes]: Kérlek, ne hagyj el minket: mert te tudod, hol kell megszállanunk e pusztában, és légy nékünk szemünk gyanánt.

10:32b.NUM.010.032 És ha eljösz velünk, a mi jót cselekszik velünk az Úr, közöljük azt veled.

10:33b.NUM.010.033 Elmenének azért az Úr hegyétõl háromnapi járásnyira, és az Úr szövetségének ládája megyen vala õ elõttök háromnapi járásnyira, hogy kiszemelje nékik: hol kelljen megszállaniok.

10:34b.NUM.010.034 És az Úr felhõje vala õ rajtok nappal, mikor elindulának a táborból.

10:35b.NUM.010.035 Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el elõled a te gyûlölõid.

10:36b.NUM.010.036 Mikor pedig megáll vala, ezt mondja vala: Fordulj vissza Uram Izráelnek tízezerszer való ezereihez.

11

11:1b.NUM.011.001 lõn, hogy panaszolkodék a nép az Úr hallására, [hogy] rosszul [van dolga.] És meghallá az Úr, és haragra gerjede, és felgyullada ellenök az Úrnak tüze és megemészté a tábornak szélét.

11:2b.NUM.011.002 Kiálta azért a nép Mózeshez, és könyörge Mózes az Úrnak, és megszünék a tûz.

11:3b.NUM.011.003 És nevezé azt a helyet Thaberának; mert felgyulladt vala ellenök az Úrnak tüze.

11:4b.NUM.011.004 De a gyülevész nép, a mely köztök vala, kívánságba esék, és Izráel fiai is újra síránkozni kezdének, és mondának: Kicsoda ád nékünk húst ennünk?

11:5b.NUM.011.005 Visszaemlékezünk a halakra, a melyeket ettünk Égyiptomban ingyen, az ugorkákra és dinnyékre, a párhagymákra, vereshagymákra és a foghagymákra.

11:6b.NUM.011.006 Most pedig a mi lelkünk eleped, mindennek híjával lévén; szemünk elõtt nincs egyéb mint manna.

11:7b.NUM.011.007 (A manna pedig olyan vala mint a kóriándrum magva, a színe pedig mint a bdelliomnak színe.

11:8b.NUM.011.008 omol vala pedig a nép, és szedik vala [a mannát], és õrlik vala kézimalmokban, vagy megtörik vala mozsárban, és megfõzik vala fazékban, és csinálnak vala abból pogácsákat: az íze pedig olyan vala, mint az olajos kalácsé.

11:9b.NUM.011.009 Mikor pedig a harmat leszáll vala a táborra éjjel, a manna is mindjárt leszáll vala arra.)

11:10b.NUM.011.010 És meghallá Mózes, hogy sír a nép, az õ nemzetsége szerint, kiki az õ sátorának nyílása elõtt; és igen felgerjede az Úr haragja, és nem tetszék az Mózesnek.

11:11b.NUM.011.011 És monda Mózes az Úrnak: Miért nyomorítád meg a te szolgádat? és miért nem találék kegyelmet a te szemeid elõtt, hogy ez egész népnek terhét én reám vetéd?

11:12b.NUM.011.012 Avagy tõlem fogantatott-e mind ez egész nép? avagy én szûltem-e õt, hogy azt mondod nékem: Hordozd õt a te kebleden, a miképen hordozza a dajka a csecsemõt, arra a földre, a mely felõl megesküdtél az õ atyáinak?

11:13b.NUM.011.013 Hol vegyek én húst, hogy adjam azt mind ez egész népnek? mert reám sírnak, mondván: Adj nékünk húst, hadd együnk!

11:14b.NUM.011.014 Nem viselhetem én magam mind ez egész népet; mert erõm felett van.

11:15b.NUM.011.015 Ha így cselekszel velem, kérlek ölj meg engemet, ölj meg ha kedves vagyok elõtted, hogy ne lássam az én nyomorúságomat.

11:16b.NUM.011.016 Monda azért az Úr Mózesnek: Gyûjts egybe nékem hetven férfiút Izráel vénei közül, a kikrõl tudod, hogy vénei a népnek és annak elõljárói, és vidd õket a gyülekezet sátorához, és álljanak ott veled.

11:17b.NUM.011.017 Akkor alá szállok, és szólok ott veled, és elszakasztok abból a lélekbõl, a mely te benned van, és teszem õ beléjök, hogy viseljék te veled a népnek terhét, és ne viseljed te magad.

11:18b.NUM.011.018 A népnek pedig mondd meg: Készítsétek el magatokat holnapra, és húst esztek; mert sírtatok az Úr hallására, mondván: Kicsoda ád nékünk húst ennünk? mert jobban vala nékünk dolgunk Égyiptomban. Azért az Úr ád néktek húst és enni fogtok.

11:19b.NUM.011.019 m [csak] egy napon esztek, sem két napon, sem öt napon, sem tíz napon, sem húsz napon;

11:20b.NUM.011.020 Hanem egy egész hónapig, míglen kijön az orrotokon, és útálatossá lesz elõttetek; mivelhogy megvetettétek az Urat, a ki közöttetek van; és sírtatok õ elõtte mondván: Miért jöttünk ide ki Égyiptomból?

11:21b.NUM.011.021 És monda Mózes: Hatszáz ezer gyalogos e nép, a mely között én vagyok, és te azt mondod: Húst adok nékik, és esznek egy egész hónapig?!

11:22b.NUM.011.022 Nemde juhok és ökrök vágattatnak-é nékik, hogy elég legyen nékik? vagy a tengernek minden hala összegyûjtetik-é nékik, hogy elég legyen nékik?

11:23b.NUM.011.023 Akkor monda az Úr Mózesnek: Avagy megrövidült-é az Úrnak keze? Majd meglátod: beteljesedik-é néked az én beszédem vagy nem?

11:24b.NUM.011.024 Kiméne azért Mózes, és elmondá a népnek az Úr beszédét, és összegyûjte hetven férfiút a nép vénei közül, és állatá õket a sátor körül.

11:25b.NUM.011.025 Akkor leszálla az Úr felhõben, és szóla néki, és elszakaszta abból a lélekbõl, a mely vala õ benne, és adá a hetven vén férfiúba. Mihelyt pedig megnyugovék õ rajtok a lélek, menten prófétálának, de nem többé.

11:26b.NUM.011.026 Két férfiú azonban elmaradt vala a táborban; egyiknek neve Eldád, a másiknak neve Médád, és ezeken is megnyugodott vala a lélek; mert azok is az összeírottak közül valók, de nem mentek vala el a sátorhoz, és mégis prófétálának a táborban.

11:27b.NUM.011.027 Elfutamodék azért egy ifjú, és megjelenté Mózesnek, és monda: Eldád és Médád prófétálnak a táborban.

11:28b.NUM.011.028 Akkor felele Józsué, a Nún fia, Mózes szolgája, az õ választottai közül való, és monda: Uram, Mózes, tiltsd meg õket!

11:29b.NUM.011.029 És felele néki Mózes: Avagy érettem buzgólkodol-é? Vajha az Úrnak minden népe próféta volna, hogy adná az Úr az õ lelkét õ beléjök.

11:30b.NUM.011.030 Ezután visszatére Mózes a táborba, õ és az Izráel vénei.

11:31b.NUM.011.031 És szél jöve ki az Úrtól, és hoza fürjeket a tengertõl, és bocsátá a táborra egynapi járásnyira egy felõl, és egynapi járásnyira más felõl a tábor körül, és mintegy két sing magasságnyira a földnek színén.

11:32b.NUM.011.032 kor felkele a nép [és] azon az egész napon, és egész éjjel, és az egész következõ napon gyûjtének magoknak fürjeket, a ki keveset gyûjtött is, gyûjtött tíz hómert, és kiteregeték azokat magoknak a tábor körül.

11:33b.NUM.011.033 A hús még foguk között vala, és meg sem emésztették vala, a mikor az Úrnak haragja felgerjede a népre és megveré az Úr a népet igen nagy csapással.

11:34b.NUM.011.034 És elnevezék azt a helyet Kibrot-thaavának: mert ott temeték el a mohó népet.

11:35b.NUM.011.035 Kibrot-thaavától elméne a nép Haseróthba; és ott valának Haseróthban.

12

12:1b.NUM.012.001 Miriám pedig és Áron szólának Mózes ellen a kúsita asszony miatt, a kit feleségül võn, mert kúsita asszonyt vett vala feleségül.

12:2b.NUM.012.002 És mondának: Avagy csak Mózes által szólott-é az Úr? avagy nem szólott-é mi általunk is? És meghallá az Úr.

12:3b.NUM.012.003 (Az az ember pedig, Mózes, igen szelíd vala, minden embernél inkább, a kik e föld színén vannak.)

12:4b.NUM.012.004 Mindjárt monda azért az Úr Mózesnak, Áronnak és Miriámnak: Menjetek ki ti hárman a gyülekezetnek sátorába; és kimenének õk hárman.

12:5b.NUM.012.005 Akkor leszálla az Úr felhõnek oszlopában, és megálla a sátornak nyílásánál; és szólítá Áront és Miriámot, és kimenének mindketten.

12:6b.NUM.012.006 És monda: Halljátok meg most az én beszédeimet: Ha valaki az Úr prófétája közöttetek, én megjelenek annak látásban, vagy álomban szólok azzal.

12:7b.NUM.012.007 Nem így az én szolgámmal, Mózessel, a ki az én egész házamban hív.

12:8b.NUM.012.008 Szemtõl szembe szólok õ vele, és nyilvánvaló látásban; nem homályos beszédek által, hanem az Úrnak hasonlatosságát látja. Miért nem féltetek hát szólani az én szolgám ellen, Mózes ellen?

12:9b.NUM.012.009 És felgyullada az Úr haragja õ reájok, és elméne.

12:10b.NUM.012.010 a felhõ is eltávozék a sátor felül, és ímé Miriám poklos vala, [fejér] mint a hó; és rátekinte Áron Miriámra, és ímé poklos vala.

12:11b.NUM.012.011 Monda azért Áron Mózesnek: Kérlek Uram, ne tulajdonítsad nékünk e bûnt; mert bolondul cselekedtünk és vétkeztünk!

12:12b.NUM.012.012 rlek, ne legyen olyan [Miriám] mint a holt, a melynek húsa félig megemésztetik, mikor kijõ az õ anyjának méhébõl.

12:13b.NUM.012.013 Kiálta azért Mózes az Úrhoz, mondván: Isten, kérlek, gyógyítsd meg õt!

12:14b.NUM.012.014 Az Úr pedig monda Mózesnek: Ha csak az atyja pökött volna is az õ orczájára, avagy nem kellene-é szégyenkeznie hetednapig? Rekesztessék ki hét napig a táboron kívül, és azután hívassék vissza.

12:15b.NUM.012.015 rekeszteték azért Miriám a táboron kivül hét napig. És a nép nem indula tovább, míg vissza [nem] hívaték Miriám.

13

13:1b.NUM.013.001 Azután pedig elindula a nép Haseróthból, és tábort ütének Párán pusztájában.

13:2b.NUM.013.002 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

13:3b.NUM.013.003 Küldj férfiakat, hogy kémleljék meg a Kanaán földét, a melyet én adok Izráel fiainak; az õ atyáiknak mindenik törzsébõl egy-egy férfiút küldjetek, mind olyat, a ki fõember közöttök.

13:4b.NUM.013.004 Elküldé azért õket Mózes Párán pusztájából az Úr rendelése szerint; és azok a férfiak mindnyájan fõemberek valának Izráel fiai között.

13:5b.NUM.013.005 Ezek pedig azoknak nevei: A Rúben nemzetségébõl Sámmua, a Zakhúr fia.

13:6b.NUM.013.006 A Simeon nemzetségébõl Safát, a Hóri fia.

13:7b.NUM.013.007 A Júda nemzetségébõl Káleb, a Jefunné fia.

13:8b.NUM.013.008 Az Izsakhár nemzetségébõl Igál, a József fia.

13:9b.NUM.013.009 Az Efraim nemzetségébõl Hósea, a Nún fia.

13:10b.NUM.013.010 A Benjámin nemzetségébõl Pálthi, a Rafú fia.

13:11b.NUM.013.011 A Zebulon nemzetségébõl Gaddiel, a Szódi fia.

13:12b.NUM.013.012 A József nemzetségébõl, a Manasse nemzetségébõl Gaddi, a Szúszi fia.

13:13b.NUM.013.013 A Dán nemzetségébõl Ammiél, a Gemálli fia.

13:14b.NUM.013.014 Az Áser nemzetségébõl Szenthúr, a Mikaél fia.

13:15b.NUM.013.015 A Nafthali nemzetségébõl Nahbi, a Vofszi fia.

13:16b.NUM.013.016 A Gád nemzetségébõl Géuel, a Mákhi fia.

13:17b.NUM.013.017 Ezek ama férfiaknak nevei, a kiket elküldött Mózes a földnek megkémlelésére. És nevezé Mózes Hóseát, a Nún fiát Józsuénak.

13:18b.NUM.013.018 És mikor elküldé õket Mózes a Kanaán földének megkémlelésére, monda nékik: Menjetek fel erre dél felõl, és hágjatok fel a hegyre.

13:19b.NUM.013.019 És nézzétek meg a földet, hogy milyen az; és a népet, a mely lakozik azon: erõs-é az vagy erõtlen, kevés-é az vagy sok?

13:20b.NUM.013.020 milyen a föld, a melyben lakozik az: jó-é az vagy hitvány; és milyenek a városok, a melyekben lakozik: táborokban vagy erõsségekben [lakozik-é?]

13:21b.NUM.013.021 És milyen a föld: kövér-é az, vagy sovány; van-é abban élõfa vagy nincs? És legyetek bátorságosok, és szakaszszatok a földnek gyümölcsébõl. Azok a napok pedig a szõlõzsendülés napjai valának.

13:22b.NUM.013.022 Felmenének azért, és megkémlelék a földet a Czin pusztájától fogva mind Rehóbig, odáig, a hol Hamáthba mennek.

13:23b.NUM.013.023 És felmenének dél felõl, és jutának Hebronig; valának pedig ott Ahimán, Sésai és Thalmai, az Anák fiai: (Hebron pedig hét esztendõvel építtetett elébb, mint az égyiptomi Czoán).

13:24b.NUM.013.024 kor pedig eljutának Eskol völgyéig, lemetszének ott egy szõlõvesszõt egy szõlõfürttel, és ketten vivék azt rúdon; és a gránátalmákból és a figékbõl is [szakasztának.]

13:25b.NUM.013.025 Azt a helyet elnevezék Eskol völgyének; a szõlõfürtért, a melyet lemetszettek vala onnét Izráel fiai.

13:26b.NUM.013.026 És visszatérének a föld megkémlelésébõl negyven nap mulva.

13:27b.NUM.013.027 És menének, és jutának Mózeshez és Áronhoz, és Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, Párán pusztájába, Kádesbe; és hírt vivének nékik és az egész gyülekezetnek, és megmutaták nékik a földnek gyümölcsét.

13:28b.NUM.013.028 Így beszélének néki, és ezt mondák: Elmentünk vala arra a földre, a melyre küldöttél vala minket, és bizonyára tejjel és mézzel folyó az, és ez annak gyümölcse!

13:29b.NUM.013.029 Csakhogy erõs az a nép, a mely lakja azt a földet, és a városok erõsítve vannak, és felette nagyok; sõt még Anák fiait is láttuk ott.

13:30b.NUM.013.030 Amálek lakik a dél felõl való földön, és Khitteus, Jebuzeus és Emoreus lakik a hegyeken; a tenger mellett, és a Jordán partján pedig Kananeus lakik.

13:31b.NUM.013.031 jóllehet Káleb csendesíté a Mózes ellen [háborgó] népet, és azt mondja vala: Bátran felmehetünk, és elfoglalhatjuk azt a [földet], mert kétség nélkül megbírunk azzal;

13:32b.NUM.013.032 Mindazáltal a férfiak, a kik felmentek vala vele, azt mondják vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert erõsebb az nálunknál.

13:33b.NUM.013.033 rossz hírét vivék annak a földnek, a melyet megkémleltek volt, Izráel fiaihoz, mondván: Az a föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, olyan föld, a mely megemészti az õ lakóit; az egész nép is, a melyet láttunk azon, szálas emberek[bõl áll].

13:34b.NUM.013.034 És láttunk ott óriásokat is, az óriások közül való Anáknak fiait, és olyanok valánk a magunk szemében, mint a sáskák, és az õ szemeikben is olyanok valánk.

14

14:1b.NUM.014.001 És felemelé szavát az egész gyülekezet, és síra a nép azon az éjszakán.

14:2b.NUM.014.002 És mindnyájan zúgolódának Mózes ellen és Áron ellen Izráel fiai, és monda nékik az egész gyülekezet: Vajha megholtunk volna Égyiptom földén! vagy ebben a pusztában vajha meghalnánk!

14:3b.NUM.014.003 Miért is visz be minket az Úr arra a földre? hogy fegyver miatt hulljunk el? feleségeink és a kicsinyeink prédára legyenek? Nem jobb volna-é nékünk visszatérnünk Égyiptomba?

14:4b.NUM.014.004 És mondának egymásnak: Szerezzünk elõttünk járót, és térjünk vissza Égyiptomba.

14:5b.NUM.014.005 Akkor arczczal leborulának Mózes és Áron Izráel fiai gyülekezetének egész községe elõtt.

14:6b.NUM.014.006 Józsué pedig, a Nún fia, és Káleb, a Jefunné fia, a kik a földnek kémlelõi közül valók valának, meghasogaták ruháikat.

14:7b.NUM.014.007 És szólának Izráel fiai egész gyülekezetének, mondván: A föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, igen-igen jó föld.

14:8b.NUM.014.008 Ha az Úrnak kedve telik bennünk, akkor bevisz minket arra a földre, és nékünk adja azt, mely tejjel és mézzel folyó föld.

14:9b.NUM.014.009 akhogy ne lázongjatok az Úr ellen, se ne féljetek annak a földnek népétõl; mert õk nekünk [csak olyanok, mint a] kenyér; eltávozott tõlök az õ oltalmok, de az Úr velünk van: ne féljetek tõlök!

14:10b.NUM.014.010 Mikor pedig az egész gyülekezet azon tanakodék, hogy megkövezze õket: megjelenék az Úrnak dicsõsége a gyülekezet sátorában Izráel minden fiának.

14:11b.NUM.014.011 És monda az Úr Mózesnek: Meddig gyaláz engemet ez a nép? Meddig nem hisznek nékem, mind ama csudatételeim mellett sem, a melyeket cselekedtem közöttök?

14:12b.NUM.014.012 Megverem õket döghalállal, és elvesztem õket; téged pedig nagy néppé teszlek, és õ nálánál erõsebbé.

14:13b.NUM.014.013 És monda Mózes az Úrnak: Ha meghallják az égyiptombeliek (mert közülök hoztad fel e népet a te hatalmad által):

14:14b.NUM.014.014 Elmondják majd e föld lakosainak, a kik hallották, hogy te Uram e nép között vagy, hogy szemtõl szembe megjelentetted magadat te Uram, és hogy a te felhõd megállott õ rajtok, és felhõoszlopban jársz te õ elõttök nappal, éjjel pedig tûzoszlopban.

14:15b.NUM.014.015 Hogyha mind egyig elveszted e népet, így szólanak majd e népek, a melyek hallották a te híredet, mondván:

14:16b.NUM.014.016 Mivelhogy nem vihette be az Úr e népet a földre, a mely felõl megesküdött nékik, azért öldöste le õket a pusztában.

14:17b.NUM.014.017 Most azért hadd magasztaltassék fel az Úrnak ereje, a miképen szólottál, mondván:

14:18b.NUM.014.018 Úr késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú, megbocsát hamisságot és vétket, de [a bûnöst] nem hagyja büntetlenül; megbünteti az atyák álnokságait a fiakban harmad és negyed íziglen.

14:19b.NUM.014.019 Kérlek, kegyelmezz meg e nép hamisságának a te irgalmasságod nagy volta szerint, a miképen megbocsátottál e népnek Égyiptomtól fogva mind eddig.

14:20b.NUM.014.020 És monda az Úr: Megkegyelmeztem a te beszéded szerint.

14:21b.NUM.014.021 De bizonnyal élek én, és betölti az Úr dicsõsége az egész földet.

14:22b.NUM.014.022 Hogy mindazok az emberek, a kik látták az én dicsõségemet és csudáimat, a melyeket cselekedtem Égyiptomban és e pusztában, és megkisértettek engemet immár tízszer, és nem engedtek az én szómnak:

14:23b.NUM.014.023 Nem látják meg azt a földet, a mely felõl megesküdtem az õ atyáiknak; senki nem látja azt azok közöl, a kik gyaláztak engem.

14:24b.NUM.014.024 De az én szolgámat, Kálebet, mivelhogy más lélek volt vele, és tökéletességgel követett engem, beviszem õt arra a földre, a melyre bement vala, és örökségül bírja azt az õ magva.

14:25b.NUM.014.025 De Amálek és Kananeus lakik a völgyben; holnap forduljatok meg, és induljatok a pusztába, a veres tenger útján.

14:26b.NUM.014.026 Szóla annakfelette az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:

14:27b.NUM.014.027 ddig [tûrjek] e gonosz gyülekezetnek, a mely zúgolódik ellenem? Hallottam Izráel fiainak zúgolódásait, a kik zúgolódnak ellenem!

14:28b.NUM.014.028 Mondd meg nékik: Élek én, azt mondja az Úr, hogy épen úgy cselekszem veletek, a miképen szólottatok az én füleim hallására!

14:29b.NUM.014.029 E pusztában hullanak el a ti holttesteitek, és pedig mindazok, a kik megszámláltattak a ti teljes számotok szerint, húsz esztendõstõl fogva és azon felül, a kik zúgolódtatok ellenem.

14:30b.NUM.014.030 És nem mentek be arra a földre, a melyre nézve felemeltem az én kezemet, hogy lakosokká teszlek abban titeket; Kálebet, a Jefunné fiát és Józsuét, a Nún fiát kivéve.

14:31b.NUM.014.031 De kicsinyeiteket, a kik felõl azt mondtátok, hogy prédára lesznek; õket beviszem, és megismerik azt a földet, a melyet megútáltatok.

14:32b.NUM.014.032 A ti holttesteitek azért a pusztában hullanak el.

14:33b.NUM.014.033 A ti fiaitok pedig, mint a pásztorok, bujdosnak e pusztában negyven esztendeig, és viselik a ti paráználkodásitoknak büntetését, míglen megemésztetnek a ti holttesteitek e pusztában.

14:34b.NUM.014.034 napok száma szerint, a melyeken megkémleltétek a földet, ([tudniillik ]negyven napon, egy-egy napért egy-egy esztendõ), negyven esztendeig hordozzátok a ti hamisságotoknak büntetését, és megismeritek az én elfordulásomat.

14:35b.NUM.014.035 Én, az Úr, szólottam. Bizonyára ezt mívelem az egész gonosz gyülekezettel, a mely összegyülekezett vala ellenem; ebben a pusztában emésztetnek meg, és ugyanott halnak meg.

14:36b.NUM.014.036 A férfiak azért, a kiket elküldött vala Mózes a földnek megkémlelésére, és visszatérének és felzúdíták ellene az egész gyülekezetet, rossz hírt terjesztvén arról a földrõl:

14:37b.NUM.014.037 Azok a férfiak azért, a kik rossz hírt terjesztének a földrõl, meghalának az Úr elõtt csapás által.

14:38b.NUM.014.038 sak] Józsué, a Nún fia, és Káleb, a Jefunné fia, maradának életben ama férfiak közül, a kik mentek vala a földet megkémlelni.

14:39b.NUM.014.039 A mint pedig elbeszélé Mózes e beszédeket Izráel fiainak, a nép felette igen keserge.

14:40b.NUM.014.040 És felkelének reggel, és felmenének a hegy tetejére, mondván: Ímé készek vagyunk elmenni a helyre, a melyrõl szólott az Úr, mert vétkeztünk.

14:41b.NUM.014.041 monda Mózes: Miért hágjátok át ilyen módon az Úr akaratát, holott nem sikerülhet az [néktek.]

14:42b.NUM.014.042 Fel ne menjetek, mert nem lesz közöttetek az Úr, hogy el ne hulljatok a ti ellenségeitek elõtt.

14:43b.NUM.014.043 Mert az Amálek és a Kananeus van ott elõttetek, és fegyver által hulltok el. Mivelhogy elfordultatok az Úrtól, nem is lesz az Úr veletek.

14:44b.NUM.014.044 Mindazáltal merészkedének felmenni a hegy tetejére; de az Úr szövetségének ládája és Mózes meg sem mozdulának a táborból.

14:45b.NUM.014.045 Alászálla azért az Amálek és a Kananeus, a ki lakik vala azon a hegyen, és megverék õket, és vágák õket mind Hormáig.

15

15:1b.NUM.015.001 Szóla pedig az Úr Mózesnek, mondván:

15:2b.NUM.015.002 Szólj Izráel fiainak, és mondd nékik: Mikor bementek a ti lakó földetekre, a melyet én adok néktek.

15:3b.NUM.015.003 És tûzáldozatot akartok készíteni az Úrnak, egészen égõ- vagy véres áldozatot, vagy fogadás teljesítése végett, vagy szabadakarat szerint, vagy a ti ünnepiteken, hogy tulok- vagy juhfélébõl kedves illatot készítsetek az Úrnak:

15:4b.NUM.015.004 kor, a ki áldozza az õ áldozatját, vigyen az Úrnak ételáldozatul egy tizedrész [efa] lisztlángot, egy negyedrész hin olajjal elegyítve.

15:5b.NUM.015.005 Italáldozatul pedig egy negyedrész hin bort adj az egészen égõ- vagy véres áldozathoz egy-egy bárány mellé.

15:6b.NUM.015.006 gy ha kossal [áldozol,] készíts ételáldozatul két tizedrész [efa] lisztlángot megelegyítve egy hin olajnak harmadrészével;

15:7b.NUM.015.007 aláldozatul pedig egy hin bornak harmadrészét. [Így] viszel az Úrnak jóillatú áldozatot.

15:8b.NUM.015.008 Hogyha fiatal tulkot akarsz készíteni egészen égõ- vagy véres áldozatul fogadás teljesítése végett, vagy hálaáldozatul az Úrnak:

15:9b.NUM.015.009 kor vígy a fiatal tulokkal egyetemben ételáldozatul három tizedrész [efa] lisztlángot, megelegyítve egy hin olajnak felével.

15:10b.NUM.015.010 aláldozatul pedig vigy fel fél hin bort; kedves illatú tûzáldozat [ez] az Úrnak.

15:11b.NUM.015.011 Eképpen cselekedjetek mindenik ökörnél, mindenik kosnál, mind a juhoknak, mind a kecskéknek bárányainál.

15:12b.NUM.015.012 [barmok] száma szerint, a melyeket [áldozatra] készítetek: így cselekedjetek mindenikkel, az õ számok szerint.

15:13b.NUM.015.013 Minden benszülött így cselekedjék ezekkel, hogy kedves illatú tûzáldozatot vigyen az Úrnak.

15:14b.NUM.015.014 pedig jövevény tartózkodik nálatok, vagy lesz köztetek a ti nemzetségeitek szerint, és kedves illatú tûzáldozatot készít az Úrnak: a miképen [ti] cselekesztek, a képen cselekedjék [az is.]

15:15b.NUM.015.015 , község! néktek és a [köztetek] lakozó jövevénynek egy rendtartástok legyen; örökkévaló törvény legyen a ti nemzetségeiteknél, hogy az Úr elõtt olyan legyen a jövevény, mint ti.

15:16b.NUM.015.016 Egy törvényetek legyen, és egy szabályotok néktek és a jövevénynek, a mely közöttetek lakik.

15:17b.NUM.015.017 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:

15:18b.NUM.015.018 Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Mikor bementek a földre, a melyre én viszlek be titeket:

15:19b.NUM.015.019 Akkor, ha majd esztek a földnek kenyerébõl, adjatok felemelt áldozatot az Úrnak.

15:20b.NUM.015.020 A ti tésztátok zsengéjét lepényként mutassátok fel áldozatul; mint a szérûrõl felemelt áldozatot, úgy mutassátok fel azt.

15:21b.NUM.015.021 A ti tésztátok zsengéjébõl adjatok az Úrnak felemelt áldozatot, a ti nemzetségeitek szerint.

15:22b.NUM.015.022 És ha megtévelyedtek, és nem cselekszitek meg mind e parancsolatokat, a melyeket szólott vala az Úr Mózesnek;

15:23b.NUM.015.023 nd azokat, a melyeket parancsolt az Úr néktek Mózes által, az naptól fogva, a melyen parancsolta azokat az Úr, és azután a ti nemzetségeiteknek [is:]

15:24b.NUM.015.024 Akkor, hogyha a gyülekezet tudtán kivül esik a tévedés, az egész gyülekezet áldozzék egy fiatal tulkot egészen égõáldozatul, kedves illatul az Úrnak, és étel- és italáldozatot is hozzá szokás szerint, és egy kecskebakot bûnért való áldozatul.

15:25b.NUM.015.025 És végezzen engesztelést a pap Izráel fiainak egész gyülekezetéért, és megbocsáttatik nékik, mert tévedés volt az; õk pedig vigyék be az õ áldozatjokat tûzáldozatul az Úrnak, és a bûnért való áldozatjokat az Úr elé az õ tévedésökért.

15:26b.NUM.015.026 És megbocsáttatik Izráel fiai egész gyülekezetének, és a közöttök tartózkodó jövevénynek; mert az egész nép tévedésben volt.

15:27b.NUM.015.027 Hogyha csak egy ember vétkezik tévedésbõl: áldozzék egy esztendõs kecskét bûnért való áldozatul.

15:28b.NUM.015.028 A pap végezzen engesztelést azért a tévedõ emberért, a ki tévedésbõl vétkezett az Úr elõtt, és ha engesztelést szerez néki, megbocsáttatik néki.

15:29b.NUM.015.029 A benszülöttnek Izráel fiai között és a jövevénynek, a ki közöttök tartózkodik: egy törvényetek legyen néktek a felõl, a ki tévedésbõl cselekszik.

15:30b.NUM.015.030 De a mely ember felemelt kézzel cselekszik, akár benszülött akár jövevény, az Urat illeti az szidalommal, vágassék ki azért az az õ népe közül;

15:31b.NUM.015.031 Mivelhogy az Úrnak szavát megvetette, és az õ parancsolatját megszegte, kiirtatván kiirtassék az az ember, az õ hamissága legyen õ rajta.

15:32b.NUM.015.032 Mikor pedig Izráel fiai a pusztában valának, találának egy férfiat, ki fát szedeget vala szombatnapon.

15:33b.NUM.015.033 És elvivék azt, a kik találták vala azt fát szedegetni, Mózeshez és Áronhoz és az egész gyülekezethez.

15:34b.NUM.015.034 És õrizet alá adák azt, mert nem vala kijelentve, mit kelljen vele cselekedni.

15:35b.NUM.015.035 És monda az Úr Mózesnek: Halállal lakoljon az a férfi, kövezze õt agyon az egész gyülekezet a táboron kivül.

15:36b.NUM.015.036 Kivivé azért õt az egész gyülekezet a táboron kivül, és agyon kövezék õt, és meghala, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek.

15:37b.NUM.015.037 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

15:38b.NUM.015.038 Szólj Izráel fiainak, és mondjad nékik, hogy készítsenek magoknak bojtokat az õ ruháik szegleteire az õ nemzetségeik szerint, és tegyenek a szeglet bojtjára kék zsinórt.

15:39b.NUM.015.039 És arra való legyen néktek a bojt, hogy mikor látjátok azt, megemlékezzetek az Úrnak minden parancsolatjáról, hogy megcselekedjétek azokat; és ne nézzetek a ti szívetek után, és a ti szemeitek után, a melyek után ti paráználkodtok.

15:40b.NUM.015.040 Hogy megemlegessétek, és megcselekedjétek minden én parancsolatomat, és legyetek szentek a ti Istenetek elõtt.

15:41b.NUM.015.041 Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom földébõl, hogy legyek néktek Istenetekké. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

16

16:1b.NUM.016.001 Kóré pedig az Iczhár fia, a ki a Lévi fiának, Kéhátnak fia vala; és Dáthán és Abirám, Eliábnak fiai; és On, a Péleth fia, a kik Rúben fiai valának, fogták magokat;

16:2b.NUM.016.002 támadának Mózes ellen, és [velök] Izráel fiai közül kétszáz és ötven ember, a kik a gyülekezetnek fejedelmei valának, tanácsbeli híres neves emberek.

16:3b.NUM.016.003 És gyülekezének Mózes ellen és Áron ellen, és mondának nékik: Sokat tulajdonítotok magatoknak, holott az egész gyülekezet, ezek mindnyájan szentek, és közöttök van az Úr: miért emelitek azért fel magatokat az Úr gyülekezete fölé?

16:4b.NUM.016.004 És mikor hallá ezt Mózes, arczra borula,

16:5b.NUM.016.005 És szóla Kórénak és az õ egész gyülekezetének, mondván: Reggel megmutatja az Úr: ki az övé és ki a szent, és kit fogadott magához; mert a kit magának választott, magához fogadja azt.

16:6b.NUM.016.006 Ezt cselekedjétek azért: Vegyetek magatoknak temjénezõket, Kóré és az õ egész gyülekezete!

16:7b.NUM.016.007 És tegyetek azokba tüzet, és rakjatok rá füstölõ szert az Úr elõtt holnap, és az a férfiú legyen szent, a kit kiválaszt az Úr. Sokat tulajdonítotok magatoknak, Lévi fiai!

16:8b.NUM.016.008 És monda Mózes Kórénak: Halljátok meg, kérlek, Lévi fiai:

16:9b.NUM.016.009 Avagy keveslitek-é azt, hogy titeket Izráel Istene külön választott Izráel gyülekezetétõl, hogy magához fogadjon titeket, hogy szolgáljatok az Úr sátorának szolgálatában, hogy álljatok e gyülekezet elõtt, és szolgáljatok néki?

16:10b.NUM.016.010 És hogy magának fogadott tégedet, és minden atyádfiát, a Lévi fiait te veled; hanem még a papságot is kivánjátok?

16:11b.NUM.016.011 Azért hát te és a te egész gyülekezeted az Úr ellen gyülekeztetek össze; mert Áron micsoda, hogy õ ellene zúgolódtok?

16:12b.NUM.016.012 Elkülde azután Mózes, hogy hívják elõ Dáthánt és Abirámot, az Eliáb fiait. Azok pedig felelének: Nem megyünk fel!

16:13b.NUM.016.013 Avagy kevesled-é azt, hogy felhozál minket a tejjel és mézzel folyó földrõl, hogy megölj minket a pusztában; hanem még uralkodni is akarsz rajtunk?

16:14b.NUM.016.014 Éppen nem tejjel és mézzel folyó földre hoztál be minket, sem szántóföldet és szõlõt nem adtál nékünk örökségül! Avagy ki akarod-é szúrni az emberek szemeit? Nem megyünk fel!

16:15b.NUM.016.015 Megharaguvék azért Mózes igen, és monda az Úrnak: Ne tekints az õ áldozatjokra! Egy szamarat sem vettem el tõlök, és egyet sem bántottam közülök.

16:16b.NUM.016.016 Azután monda Mózes Kórénak: Te és a te egész gyülekezeted legyetek az Úr elõtt; te és azok és Áron, holnap.

16:17b.NUM.016.017 És kiki vegye az õ temjénezõjét, és tegyetek abba füstölõ szert, és vigyétek az Úr elé, kiki az õ temjénezõjét; kétszáz és ötven temjénezõt. Te is, és Áron is, kiki az õ temjénezõjét.

16:18b.NUM.016.018 Vevé azért kiki az õ temjénezõjét, és tevének abba tüzet, és rakának arra füstölõ szert, és megállának a gyülekezet sátorának nyílása elõtt, Mózes is és Áron.

16:19b.NUM.016.019 Kóré pedig összegyûjtötte vala ellenök az egész gyülekezetet a gyülekezet sátorának nyílásához, és megjelenék az Úrnak dicsõsége az egész gyülekezetnek.

16:20b.NUM.016.020 És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:

16:21b.NUM.016.021 Váljatok külön e gyülekezettõl, hogy megemészszem õket egy szempillantásban.

16:22b.NUM.016.022 Õk pedig arczukra borulának, és mondának: Isten, minden test lelkének Istene! nem egy férfiú vétkezett-é, és az egész gyülekezetre haragszol-é?

16:23b.NUM.016.023 Akkor szóla az Úr Mózesnek, mondván:

16:24b.NUM.016.024 Szólj a gyülekezetnek, mondván: Menjetek el a Kóré, Dáthán és Abirám hajléka mellõl köröskörül.

16:25b.NUM.016.025 Felkele azért Mózes, és elméne Dáthán és Abirám felé, követék õt Izráel vénei.

16:26b.NUM.016.026 És szóla a gyülekezetnek, mondván: Kérlek, távozzatok el ez istentelen emberek sátorai mellõl, és semmit ne illessetek abból, a mi az övék, hogy el ne veszszetek az õ bûneik miatt.

16:27b.NUM.016.027 És elmenének a Kóré, Dáthán és Abirám hajlékai mellõl köröskörül; Dáthán pedig és Abirám kimenének, megállván az õ sátoraiknak nyílásánál feleségeikkel, fiaikkal és kisdedeikkel.

16:28b.NUM.016.028 kor monda Mózes: Ebbõl tudjátok meg, hogy az Úr küldött engemet, hogy cselekedjem mind e dolgokat, hogy nem magamtól [indultam]:

16:29b.NUM.016.029 úgy halnak meg ezek, a mint meghal minden [más] ember, és ha minden [más] ember büntetése szerint büntettetnek meg ezek: akkor nem az Úr küldött engemet.

16:30b.NUM.016.030 Ha pedig az Úr valami új dolgot cselekszik, és a föld megnyitja az õ száját, és elnyeli õket, és mindazt, a mi az övék, és elevenen szállanak alá pokolba: akkor megismeritek, hogy gyalázták ezek az emberek az Urat.

16:31b.NUM.016.031 És lõn, a mint elvégezé mind e beszédeket, meghasada a föld alattok.

16:32b.NUM.016.032 És megnyitá a föld az õ száját, és elnyelé õket és az õ háznépeiket: és minden embert, a kik Kórééi valának, és minden jószágukat.

16:33b.NUM.016.033 És alászállának azok és mindaz, a mi az övék, elevenen a pokolra: és befedezé õket a föld, és elveszének a község közül.

16:34b.NUM.016.034 Az Izráeliták pedig, a kik körülöttök valának, mind elfutának azoknak kiáltására; mert azt mondják vala: netalán elnyel minket a föld!

16:35b.NUM.016.035 És tûz jöve ki az Úrtól, és megemészté ama kétszáz és ötven férfiút, a kik füstölõ szerekkel áldoznak vala.

16:36b.NUM.016.036 Szóla pedig az Úr Mózesnek, mondván:

16:37b.NUM.016.037 ndd meg Eleázárnak, Áron pap fiának, hogy szedje ki a temjénezõket a tûzbõl, a tüzet pedig hintsd széjjel, mert megszenteltettek a [temjénezõk];

16:38b.NUM.016.038 Ezeknek temjénezõi, a kik a magok lelke ellen vétkeztek. És csináljanak azokból vékonyra vert lapokat az oltár beborítására. Mivelhogy járultak azokkal az Úr elé, és megszenteltettek: legyenek jegyül Izráel fiainak.

16:39b.NUM.016.039 Felszedé azért Eleázár pap a réz temjénezõket, a melyekkel a megégettek járultak vala oda, és vékonyra verette azokat az oltár beborítására.

16:40b.NUM.016.040 Emlékeztetõül Izráel fiainak, hogy senki idegen, a ki nem az Áron magvából való, ne járuljon az Úr elé füstölõ szerrel füstölögtetni, hogy úgy ne járjon, mint Kóré és mint az õ gyülekezete, a miképen megmondotta vala néki az Úr Mózes által.

16:41b.NUM.016.041 És másnap felzúdula Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes ellen és Áron ellen, mondván: Ti öltétek meg az Úrnak népét!

16:42b.NUM.016.042 Mikor pedig egybegyûle a gyülekezet Mózes ellen és Áron ellen, akkor fordulának a gyülekezet sátora felé: és ímé befedezte vala azt a felhõ, és megjelenék az Úrnak dicsõsége.

16:43b.NUM.016.043 Mózes azért és Áron menének a gyülekezet sátora elé.

16:44b.NUM.016.044 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

16:45b.NUM.016.045 Menjetek ki e gyülekezet közül, hogy megemészszem õket egy szempillantásban; õk pedig orczájokra borulának.

16:46b.NUM.016.046 És monda Mózes Áronnak: Fogd a temjénezõt, és tégy abba tüzet az oltárról, és rakj reá füstölõ szert, és vidd hamar a gyülekezethez, és végezz engesztelést értök, mert kijött az Úrtól a nagy harag, elkezdõdött a csapás.

16:47b.NUM.016.047 vé azért Áron [a] [temjénezõt], a mint mondotta vala Mózes, és futa a község közé, és ímé elkezdõdött vala a csapás a nép között. És füstölõ áldozatot tõn, és engesztelést szerze a népnek.

16:48b.NUM.016.048 És megálla a megholtak között és élõk között; és megszûnék a csapás.

16:49b.NUM.016.049 És valának, a kik megholtak vala e csapás alatt, tizennégy ezer hétszázan; azokon kivül, a kik megholtak vala a Kóré dolgáért.

16:50b.NUM.016.050 És visszatére Áron Mózeshez a gyülekezet sátorának nyílásához. Így szûnék meg a csapás.

17

17:1b.NUM.017.001 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

17:2b.NUM.017.002 Szólj Izráel fiainak, és végy tõlök egy-egy vesszõt az õ atyáiknak háza szerint; az õ atyáik házának valamennyi fejedelmétõl tizenkét vesszõt; és kinek-kinek a nevét írd fel az õ vesszejére.

17:3b.NUM.017.003 Áron nevét pedig írd a Lévi vesszejére: mert egy vesszõ [esik] az õ atyjok házának fejéért.

17:4b.NUM.017.004 tedd le azokat a gyülekezet sátorában a bizonyság [ládája] elé, a hol megjelenek néktek.

17:5b.NUM.017.005 És lesz, hogy annak a férfiúnak vesszeje, a kit elválasztok, kihajt; így hárítom el magamról Izráel fiainak zúgolódásait, a melyekkel zúgolódnak ti ellenetek.

17:6b.NUM.017.006 Szóla azért Mózes Izráel fiainak, és adának néki mind az õ fejedelmeik egy-egy vesszõt egy-egy fejedelemért; az õ atyáiknak háza szerint tizenkét vesszõt; az Áron vesszeje is azok között a vesszõk között vala.

17:7b.NUM.017.007 És letevé Mózes a vesszõket az Úr elé a bizonyság sátorában.

17:8b.NUM.017.008 És lõn másnap, hogy beméne Mózes a bizonyság sátorába; és ímé kihajtott vala a Lévi házából való Áronnak vesszeje, és hajtást hajtott, és virágot növelt, és mandolát érlelt.

17:9b.NUM.017.009 És kihozá Mózes mind azokat a vesszõket az Úr színe elõl mind az Izráel fiai elé, és miután megnézték vala, vevé kiki az õ vesszejét.

17:10b.NUM.017.010 monda az Úr Mózesnek: Vidd vissza az Áron vesszejét a bizonyság [ládája] elé, hogy õriztessék ott a lázadó fiaknak jegyül, hogy megszünjék az én ellenem való zúgolódások, hogy meg ne haljanak.

17:11b.NUM.017.011 És megcselekedé Mózes; a mint parancsolta vala az Úr néki, akképen cselekedék.

17:12b.NUM.017.012 És szólának Izráel fiai Mózesnek, mondván: Ímé pusztulunk, veszünk, mi mindnyájan elveszünk!

17:13b.NUM.017.013 Valaki közel járul az Úrnak sátorához, meghal. Avagy mindenestõl elpusztulunk-é?!

18

18:1b.NUM.018.001 És monda az Úr Áronnak: Te és a te fiaid, és a te atyádnak háza te veled, hordozzátok a szent hajlék körül való hamisság büntetését. Te és a te fiaid te veled, hordozzátok a ti papságtok hamisságának büntetését.

18:2b.NUM.018.002 te atyádfiait, Lévinek törzsét, a te atyádnak nemzetségét is vedd magad mellé, melletted legyenek, és néked szolgáljanak; te pedig és a te fiaid veled, [szolgáljatok] a bizonyság sátora elõtt.

18:3b.NUM.018.003 És ügyeljenek a te ügyedre és az egész sátornak ügyére; de a szenthajlék edényeihez és az oltárhoz ne járuljanak, hogy meg ne haljanak mind õk, mind ti.

18:4b.NUM.018.004 És melletted legyenek, és ügyeljenek a gyülekezet sátorának ügyére, a sátornak minden szolgálatja szerint; de idegen ne járuljon ti hozzátok.

18:5b.NUM.018.005 Ügyeljetek azért a szenthajléknak ügyére, és az oltárnak ügyére, hogy ne legyen ezután harag Izráel fiai ellen.

18:6b.NUM.018.006 Mert íme én választottam a ti atyátokfiait, a lévitákat Izráel fiai közül, mint az Úrnak adottakat, néktek, ajándékul, hogy szolgáljanak a gyülekezet sátorának szolgálatában.

18:7b.NUM.018.007 Te pedig és a te fiaid te veled, ügyeljetek a ti papságotokra mindenben, a mik az oltárhoz tartoznak, és a függönyön belõl vannak, hogy azokban szolgáljatok; a ti papságotoknak tisztét adtam néktek ajándékul, azért az idegen, a ki oda járul, haljon meg.

18:8b.NUM.018.008 óla azután az Úr Áronnak: Ímé én néked adtam az én felemelt áldozataimra való ügyelést is, valamit Izráel fiai nékem szentelnek, néked és a te fiaidnak adtam azokat felkenetési [díjul,] örökkévaló rendelés szerint.

18:9b.NUM.018.009 Ez legyen tiéd a legszentségesebbekbõl, a melyek tûzzel meg nem égettetnek: Minden õ áldozatjok, akár ételáldozatjok, akár bûnért való áldozatjok, akár pedig vétekért való áldozatjok, a miket nékem adnak, mint legszentségesebbek, tiéid legyenek és a te fiaidé.

18:10b.NUM.018.010 A legszentségesebb helyen egyed meg azt, csak a férfiak egyék azt; szentség legyen tenéked.

18:11b.NUM.018.011 Ez is tiéd legyen, mint felemelt áldozat az õ ajándékukból, Izráel fiainak minden meglóbált áldozataival együtt; néked adtam azokat és a te fiaidnak, és a te leányaidnak, a kik veled vannak, örökkévaló rendelés szerint; mindenki, aki tiszta a te házadban, eheti azt:

18:12b.NUM.018.012 Az olajnak minden kövérjét, és minden kövérjét a mustnak és gabonának, azoknak zsengéit, a melyeket az Úrnak adnak, tenéked adtam.

18:13b.NUM.018.013 Mindennek elsõ gyümölcsei az õ földjökön, a melyeket az Úrnak visznek, tiéid legyenek; mindenki, a ki tiszta a te házadban, egye azokat.

18:14b.NUM.018.014 nden, a mi teljesen [Istennek] szenteltetik Izráelben, tiéd legyen.

18:15b.NUM.018.015 Minden, ami az élõ állatok közül az anyaméhet megnyitja, a melyet az Úrnak visznek, mind emberekbõl s mind barmokból a tiéd legyen; csakhogy az embernek elsõszülöttét váltasd meg, és a tisztátalan állatnak elsõszülöttét is megváltassad.

18:16b.NUM.018.016 A melyek pedig váltságosok, egy hónapostól kezdve váltasd meg a te becslésed szerint, öt ezüst sikluson a szent siklus szerint: húsz géra az.

18:17b.NUM.018.017 De a tehénnek elsõ fajzását, vagy a juhnak elsõ fajzását, vagy a kecskének elsõ fajzását meg ne váltasd; mert szentelni valók azok; a véröket hintsd az oltárra, és azoknak kövérit füstölögtesd el kedves illatú tûzáldozatul az Úrnak.

18:18b.NUM.018.018 Azoknak húsa pedig tiéd legyen, a miképen a meglóbált szegy, és a mint a jobb lapoczka is tiéd lesz.

18:19b.NUM.018.019 Minden felemelt áldozatot a szent dolgokból, a melyeket az Úrnak áldoznak Izráel fiai, néked adtam örökkévaló rendelés szerint, és a te fiaidnak, és a te leányaidnak, a kik veled vannak; sónak szövetsége ez, örökkévaló az Úr elõtt, néked és a te magodnak veled.

18:20b.NUM.018.020 Monda pedig az Úr Áronnak: Az õ földjökbõl örökséged nem lesz, sem osztályrészed nem lesz néked õ közöttök: Én vagyok a te osztályrészed és a te örökséged Izráel fiai között.

18:21b.NUM.018.021 De ímé a Lévi fiainak örökségül adtam minden tizedet Izráelben; az õ szolgálatjokért való osztályrész ez a melylyel teljesítik õk a gyülekezet sátorának szolgálatát.

18:22b.NUM.018.022 És ne járuljanak ezután Izráel fiai a gyülekezetnek sátorához, hogy ne vétkezzenek, és meg ne haljanak.

18:23b.NUM.018.023 De a léviták teljesítsék a gyülekezet sátorának szolgálatát, és õk viseljék az õ bûnüket; örökkévaló rendelés legyen a ti nemzetségeiteknél, hogy Izráel fiai között ne birjanak örökséget.

18:24b.NUM.018.024 Mivelhogy Izráel fiainak tizedét, a mit felemelt áldozatul visznek fel az Úrnak, adtam a lévitáknak örökségül: azért végeztem õ felõlök, hogy Izráel fiai között ne birjanak örökséget.

18:25b.NUM.018.025 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

18:26b.NUM.018.026 A lévitáknak pedig szólj, és mondd meg nékik: Mikor beszeditek Izráel fiaitól a tizedet, a melyet örökségtekül adtam néktek azoktól, akkor áldozzatok abból felemelt áldozatot az Úrnak; a tizedbõl tizedet.

18:27b.NUM.018.027 És ez a ti felemelt áldozatotok olyanul tulajdoníttatik néktek, mint a szérûrõl való gabona és mint a sajtóból kiömlõ bor.

18:28b.NUM.018.028 Így vigyetek ti is felemelt áldozatot az Úrnak minden ti tizedetekbõl, a melyet beszedtek Izráel fiaitól, és adjátok abból az Úrnak felemelt áldozatot Áronnak, a papnak.

18:29b.NUM.018.029 Minden ti ajándékotokból vigyétek a felemelt áldozatokat az Úrnak, mindenbõl a kövérjét, a mi abból szentelni való.

18:30b.NUM.018.030 Mondd meg azt is nékik: Mikor a kövérjét áldozzátok abból, olyanul tulajdoníttatik az a lévitáknak, mintha a szérûrõl és sajtóból adnák.

18:31b.NUM.018.031 Megehetitek pedig azt minden helyen, ti és a ti házatok népe; mert jutalmatok ez néktek a gyülekezet sátorában való szolgálatokért.

18:32b.NUM.018.032 És nem lesztek bûnösök a miatt, ha abból a kövérjét áldozzátok: és Izráel fiainak szent dolgait sem fertõztetitek meg, és meg sem haltok.

19

19:1b.NUM.019.001 Szóla azután az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:

19:2b.NUM.019.002 Ez a törvény rendelése, a melyet parancsolt az Úr, mondván: Szólj Izráel fiainak, hogy hozzanak hozzád egy veres tehenet, épet, a melyben ne legyen hiba, a melynek nyakán iga nem volt.

19:3b.NUM.019.003 És adjátok azt Eleázárnak, a papnak, és õ vitesse ki azt a táboron kivül, és öljék meg azt õ elõtte.

19:4b.NUM.019.004 És vegyen Eleázár, a pap annak vérébõl az õ újjával, és hintsen a gyülekezet sátorának eleje felé annak vérébõl hétszer.

19:5b.NUM.019.005 Azután égessék meg azt a tehenet az õ szemei elõtt; annak bõrét, húsát, és vérét a ganéjával együtt égessék meg.

19:6b.NUM.019.006 Akkor vegyen a pap czédrusfát, izsópot és karmazsint, és vesse a tehénnek égõ részei közé.

19:7b.NUM.019.007 És mossa meg a pap az õ ruháit, az õ testét is mossa le vízzel, és azután menjen be a táborba, és tisztátalan legyen a pap estvéig.

19:8b.NUM.019.008 Az is, a ki megégeti azt, mossa meg az õ ruháit vízzel, és az õ testét is mossa le vízzel, és tisztátalan legyen estvéig.

19:9b.NUM.019.009 Valamely tiszta ember pedig szedje fel annak a tehénnek hamvát, és helyezze el azt a táboron kivûl tiszta helyre, hogy legyen az Izráel fiai gyülekezetének szolgálatára a tisztulásnak vizéhez; bûnért való áldozat ez.

19:10b.NUM.019.010 És az, a ki felszedi a tehénnek hamvát, mossa meg az õ ruháit, és tisztátalan legyen estvéig; és legyen ez Izráel fiainak és a köztök tartózkodó jövevénynek örök rendelésül.

19:11b.NUM.019.011 A ki illeti akármely embernek a holttestét, és tisztátalanná lesz hét napig:

19:12b.NUM.019.012 olyan tisztítsa meg magát azzal a vízzel harmadnapon és hetednapon, [és] tiszta lesz; ha pedig nem tisztítja meg magát harmadnapon és hetednapon, akkor nem lesz tiszta.

19:13b.NUM.019.013 Valaki holtat illet, bármely embert a ki megholt, és meg nem tisztítja magát, az megfertézteti az Úrnak hajlékát; és irtassék ki az a lélek Izráelbõl mivelhogy tisztulásnak vize nem hintetett õ reá, tisztátalan lesz; még rajta van az õ tisztátalansága.

19:14b.NUM.019.014 Ez legyen a törvény, mikor valaki sátorban hal meg. Mindaz, a ki bemegy a sátorba, és mindaz, a ki ott van a sátorban, tisztátalan legyen hét napig.

19:15b.NUM.019.015 Minden nyitott edény is, a melyen nincs lezárható fedél, tisztátalan.

19:16b.NUM.019.016 És mindaz, a ki illet a mezõn fegyverrel megöletettet, vagy megholtat, vagy emberi csontot, vagy sírt, tisztátalan legyen hét napig.

19:17b.NUM.019.017 vegyenek a tisztátalanért a bûnért való megégetett áldozatnak hamvából, és töltse[nek] arra élõ vizet edénybe.

19:18b.NUM.019.018 Valamely tiszta ember pedig vegyen izsópot, és mártsa azt vízbe, és hintse meg a sátort és minden edényt, és minden embert, a kik ott lesznek; és azt is, a ki a csontot, vagy a megöltet, vagy a megholtat, vagy a koporsót illette.

19:19b.NUM.019.019 Hintse pedig meg a tiszta a tisztátalant harmadnapon és hetednapon, és tisztítsa meg õt hetednapon; azután mossa meg az õ ruháit, mossa le magát is vízzel, és tiszta lesz estve.

19:20b.NUM.019.020 Ha pedig valaki tisztátalanná lesz, és nem tisztítja meg magát, az a lélek irtassék ki a község közûl; mivelhogy az Úrnak szenthelyét megfertéztette, a tisztulásnak vize nem hintetett õ reá, tisztátalan az.

19:21b.NUM.019.021 Ez legyen õ nálok örök rendelésül: mind az, a ki hinti a tisztulásnak vizét, mossa meg az õ ruháit; mind az, a ki illeti a tisztulásnak vizét, tisztátalan legyen estvéig.

19:22b.NUM.019.022 És valamit illet a tisztátalan, tisztátalan legyen az; és az a lélek is, a ki illeti azt, tisztátalan legyen estvéig.

20

20:1b.NUM.020.001 És eljutának Izráel fiai, az egész gyülekezet Czin pusztájába az elsõ hónapban és megtelepedék a nép Kádesben, és meghala ott Miriám, és eltemetteték ott.

20:2b.NUM.020.002 De nem vala vize a gyülekezetnek, összegyûlének azért Mózes és Áron ellen.

20:3b.NUM.020.003 És feddõzék a nép Mózessel, és szólának mondván: Vajha holtunk volna meg, mikor megholtak a mi atyánkfiai az Úr elõtt!

20:4b.NUM.020.004 És miért hoztátok az Úrnak gyülekezetét e pusztába, hogy meghaljunk itt mi, és a mi barmaink?

20:5b.NUM.020.005 És miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy e rossz helyre hozzatok minket, hol nincs vetés, sem füge, sem szõlõ, sem gránátalma, és inni való víz sincsen!

20:6b.NUM.020.006 Elmenének azért Mózes és Áron a gyülekezetnek színe elõl, a gyülekezet sátorának nyílása elé, és arczukra borulának; és megjelenék nékik az Úrnak dicsõsége.

20:7b.NUM.020.007 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

20:8b.NUM.020.008 Vedd ezt a vesszõt, és gyûjtsd össze a gyülekezetet te, és Áron, a te atyádfia, és szóljatok ím e kõsziklának az õ szemeik elõtt, hogy adjon vizet; és fakaszsz vizet nékik e kõsziklából, és adj inni a gyülekezetnek és az õ barmaiknak.

20:9b.NUM.020.009 Vevé azért Mózes azt a vesszõt az Úrnak színe elõl a mint parancsolta vala néki.

20:10b.NUM.020.010 És összegyûjték Mózes és Áron a gyülekezetet a kõszikla elé, és monda nékik: Halljátok meg most, ti lázadók! Avagy e kõsziklából fakasszunk-é néktek vizet?

20:11b.NUM.020.011 És felemelé Mózes az õ kezét, és megüté a kõsziklát az õ vesszejével két ízben; és sok víz ömle ki, és ivék a gyülekezet és az õ barmai.

20:12b.NUM.020.012 És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Mivelhogy nem hittetek nékem, hogy megdicsõítettetek volna engem Izráel fiainak szemei elõtt: azért nem viszitek be e községet a földre, a melyet adtam nékik.

20:13b.NUM.020.013 Ezek a versengésnek vizei, a melyekért feddõztek Izráel fiai az Úrral; és megdicsõítette magát õ bennök.

20:14b.NUM.020.014 külde Mózes követeket Kádesbõl Edom királyához, [kik így szólának:] Ezt mondja a te atyádfia az Izráel: Te tudod mindazt a nyomorúságot, a mely mi rajtunk esett:

20:15b.NUM.020.015 Hogy a mi atyáink alámentek Égyiptomba, és sok ideig laktunk Égyiptomban, és hogy nyomorgatának minket az égyiptombeliek, és a mi atyáinkat.

20:16b.NUM.020.016 És kiáltottunk az Úrhoz, és meghallgatta a mi szónkat, és angyalt külde és kihozott minket Égyiptomból; és ímé Kádesben vagyunk a te határodnak végvárosában.

20:17b.NUM.020.017 Hadd mehessünk át a te földeden! Nem megyünk át sem mezõn, sem szõlõn, és kútvizet sem iszunk; az országúton megyünk, és nem térünk sem jobbra, sem balra, míg általmegyünk a te határodon.

20:18b.NUM.020.018 lele pedig Edom: Nem mehetsz át az én [földemen], hogy fegyverrel ne menjek ellened!

20:19b.NUM.020.019 mondának néki Izráel fiai: A járt úton megyünk fel, és ha a te vizedet iszszuk, én és az én barmaim, megadom annak az árát. Nincs egyéb szándék[om] csak hogy gyalog mehessek át.

20:20b.NUM.020.020 Az pedig monda: Nem mégy át. És kiméne õ ellene Edom sok néppel és nagy erõvel.

20:21b.NUM.020.021 Mivel nem akará Edom megengedni Izráelnek, hogy általmenjen az õ országán: azért eltére Izráel õ tõle.

20:22b.NUM.020.022 Majd elindulának Kádesbõl, és jutának Izráel fiai, az egész gyülekezet a Hór hegyére.

20:23b.NUM.020.023 És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, a Hór hegyénél, Edom földének határán, mondván:

20:24b.NUM.020.024 Áron az õ népeihez takaríttatik: mert nem megy be a földre, a melyet Izráel fiainak adtam, mivelhogy ellenszegültetek az én szómnak a versengésnek vizénél.

20:25b.NUM.020.025 Vedd Áront és Eleázárt, az õ fiát, és vezesd fel õket a Hór hegyére.

20:26b.NUM.020.026 vetkeztesd le Áront az õ ruháiból, és öltöztesd fel azokba Eleázárt, az õ fiát; mert Áron [az õ népéhez] takaríttatik, és meghal ott.

20:27b.NUM.020.027 És úgy cselekedék Mózes, a mint parancsolta vala az Úr, és felmenének a Hór hegyére az egész gyülekezet láttára.

20:28b.NUM.020.028 És Mózes levetkezteté Áront az õ ruháiból, és felöltözteté azokba Eleázárt, az õ fiát. És meghala Áron ott a hegynek tetején, Mózes pedig és Eleázár leszálla a hegyrõl.

20:29b.NUM.020.029 És látá az egész gyülekezet, hogy meghalt vala Áron, és siratá Áront harmincz napig Izráelnek egész háza.

21

21:1b.NUM.021.001 Mikor pedig meghallotta a Kananeus, Arad királya, a ki lakozik vala dél felõl, hogy jön Izráel a kémeknek útán: megütközék Izráellel, és foglyokat ejte közülök.

21:2b.NUM.021.002 Fogadást tõn azért Izráel az Úrnak, és monda: Ha valóban kezembe adod e népet, eltörlöm az õ városait.

21:3b.NUM.021.003 És meghallgatá az Úr Izráelnek szavát, és kézbe adá a Kananeust, és eltörlé õket, és azoknak városait. És nevezé azt a helyet Hormának.

21:4b.NUM.021.004 És elindulának a Hór hegyétõl a veres tengerhez vivõ úton, hogy megkerüljék Edom földét. És a népnek lelke megkeseredék útközben.

21:5b.NUM.021.005 És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában? Mert nincsen kenyér, víz sincsen, és e hitvány eledelt útálja a mi lelkünk.

21:6b.NUM.021.006 Bocsáta azért az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet, és sokan meghalának Izráel népébõl.

21:7b.NUM.021.007 Akkor méne a nép Mózeshez, és mondának: Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr ellen és te ellened; imádkozzál az Úrhoz, hogy vigye el rólunk a kígyókat. És imádkozék Mózes a népért.

21:8b.NUM.021.008 És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tûzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon.

21:9b.NUM.021.009 Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltûzé azt póznára. És lõn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada.

21:10b.NUM.021.010 Azután elindulának Izráel fiai, és tábort ütének Obóthban.

21:11b.NUM.021.011 Obóthból is elindulának, és tábort ütének Hije-Abarimban, abban a pusztában, a mely Moáb elõtt vala napkelet felõl.

21:12b.NUM.021.012 Onnét elindulának, és tábort ütének Zéred völgyében.

21:13b.NUM.021.013 nét elindulának, és tábort ütének az Arnon [vizén] túl, a mely van a pusztában, és kijõ az Emoreus határából. Mert az Arnon Moábnak határa Moáb között és Emoreus között.

21:14b.NUM.021.014 Azért van szó az Úr hadainak könyvében: Vahébrõl Szúfában, és a patakokról Arnonnál,

21:15b.NUM.021.015 És a patakok folyásáról, a mely Ar város felé hajol és Moáb határára dûl.

21:16b.NUM.021.016 onnét Béérbe [menének]. Ez az a kút, a melynél mondotta vala az Úr Mózesnek: Gyûjtsd össze a népet, és adok nékik vizet.

21:17b.NUM.021.017 Akkor éneklé az Izráel ez éneket: Jõjj fel óh kút! énekeljetek néki!

21:18b.NUM.021.018 t, a melyet fejedelmek ástak; a nép elõkelõi vájtak, kormánypálczával, vezérbotjaikkal. És a pusztából Mathanába [menének].

21:19b.NUM.021.019 És Mathanából Nahaliélbe, és Nahaliélbõl Bámóthba.

21:20b.NUM.021.020 móthból pedig abba a völgybe, a mely Moáb mezején van, [onnan] a Piszga tetejére, a mely a sivatagra néz.

21:21b.NUM.021.021 És külde Izráel követeket Szíhonhoz, az Emoreusok királyához, mondván:

21:22b.NUM.021.022 Hadd mehessek át a te földeden! Nem hajlunk mezõre, sem szõlõre, kútvizet sem iszunk; az országúton megyünk, míg átmegyünk a te határodon.

21:23b.NUM.021.023 De nem engedé Szíhon Izráelnek, hogy átmenjen az õ határán, sõt egybegyûjté Szíhon minden népét, és kiméne Izráel ellen a pusztába, és jöve Jaháczba; és megütközék Izráellel.

21:24b.NUM.021.024 És megveré õt Izráel fegyvernek élivel, és elfoglalá annak földét Arnontól Jabbókig, az Ammon fiaiig; mert erõs vala az Ammon fiainak határa.

21:25b.NUM.021.025 És elfoglalá Izráel mind e városokat, és megtelepedék Izráel az Emoreusok minden városában, Hesbonban és annak minden városában;

21:26b.NUM.021.026 Mert Hesbon Szíhonnak az Emoreusok királyának városa vala, ki is hadakozott vala Moábnak elõbbi királyával, és elvett vala minden földet annak kezébõl Arnonig.

21:27b.NUM.021.027 Azért mondják a példabeszédmondók: Jõjjetek Hesbonba! Építtessék és erõsíttessék Szíhon városa!

21:28b.NUM.021.028 rt tûz jött ki Hesbonból, láng Szíhon városából; megemésztette Art, Moábnak [városát], Arnon magaslatainak urait.

21:29b.NUM.021.029 Jaj néked Moáb! Elvesztél Kámosnak népe! Futásra adta õ fiait, leányait fogságra Szíhonnak, az emoreus királynak.

21:30b.NUM.021.030 De mi lövöldöztük õket, elveszett Hesbon Dibonig, és elpusztítottuk Nofáig, a mely Medebáig ér.

21:31b.NUM.021.031 Megtelepedék azért Izráel az Emoreusok földén.

21:32b.NUM.021.032 És elkülde Mózes, hogy megkémleljék Jázert, és bevevék annak városait, és kiûzé az Emoreust, a ki ott vala.

21:33b.NUM.021.033 Majd megfordulának, és felmenének a Básánba vivõ úton. És kijöve Og, Básán királya õ ellenök, õ és egész népe, hogy megütközzenek Hedreiben.

21:34b.NUM.021.034 Akkor monda az Úr Mózesnek: Ne félj tõle, mert a te kezedbe adtam õt, és egész népét, és az õ földét. És úgy cselekedjél vele, a miképen cselekedtél Szíhonnal az Emoreusok királyával, a ki lakik vala Hesbonban.

21:35b.NUM.021.035 Megverék azért õt és az õ fiait és egész népét annyira, hogy egy sem marada belõle; és elfoglalák az õ földét.

22

22:1b.NUM.022.001 És tovább menének Izráel fiai, és tábort ütének Moáb mezõségen a Jordánon túl, Jérikhó ellenében.

22:2b.NUM.022.002 És mikor látta Bálák, a Czippór fia mind azokat, a melyeket cselekedett vala Izráel az Emoreussal:

22:3b.NUM.022.003 Igen megrémüle Moáb a néptõl, mivelhogy sok vala az, és búsula Moáb Izráel fiai miatt.

22:4b.NUM.022.004 Monda azért Moáb Midián véneinek: Most elnyalja e sokaság minden mi környékünket, a miképen elnyalja az ökör a mezõnek pázsitját. (Bálák pedig, Czippórnak fia Moáb királya vala abban az idõben.)

22:5b.NUM.022.005 Külde azért követeket Bálámhoz, a Beór fiához Péthorba, a mely vala a folyóvíz mellett, az õ népe fiainak földére, hogy hívják õt, mondván: Ímé nép jött ki Égyiptomból, és ímé ellepte e földnek színét, és megtelepszik én ellenemben.

22:6b.NUM.022.006 Most azért kérlek jöjj el, átkozd meg érettem e népet, mert erõsebb nálamnál; talán erõt vehetek rajta, megverjük õt, és kiûzhetem õt e földbõl; mert jól tudom, hogy a kit megáldasz, meg lesz áldva, és a kit megátkozol, átkozott lesz.

22:7b.NUM.022.007 Elmenének azért Moábnak vénei és Midiánnak vénei, és a jövendõmondásnak jutalma kezeikben vala, és jutának Bálámhoz, és megmondák néki Bálák izenetét.

22:8b.NUM.022.008 Õ pedig monda nékik: Háljatok itt ez éjjel, és feleletet adok néktek, a miképen szól nékem az Úr. És Moábnak fejedelmei ott maradának Bálámnál.

22:9b.NUM.022.009 Eljöve pedig az Isten Bálámhoz, és monda: Kicsodák ezek a férfiak te nálad?

22:10b.NUM.022.010 monda Bálám az Istennek: Bálák, Czippór fia, Moáb királya, küldött én hozzám, [ezt mondván:]

22:11b.NUM.022.011 Ímé e nép, a mely kijött Égyiptomból, ellepte a földnek színét; most azért jöjj el, átkozd meg azt érettem, talán megharczolhatok vele, és kiûzhetem õt.

22:12b.NUM.022.012 És monda Isten Bálámnak: Ne menj el õ velök, ne átkozd meg azt a népet, mert áldott az.

22:13b.NUM.022.013 Felkele azért Bálám reggel, és monda a Bálák fejedelmeinek: Menjetek el a ti földetekre; mert nem akarja az Úr megengedni nékem, hogy elmenjek veletek.

22:14b.NUM.022.014 És felkelének Moáb fejedelmei, és jutának Bálákhoz, és mondának: Nem akart Bálám eljönni velünk.

22:15b.NUM.022.015 Elkülde azért ismét Bálák több fejedelmet, amazoknál elõkelõbbeket.

22:16b.NUM.022.016 És eljutának Bálámhoz, és mondának néki: Ezt mondja Bálák, Czippórnak fia: Kérlek, ne vonakodjál eljönni hozzám!

22:17b.NUM.022.017 Mert igen-igen megtisztellek téged, és akármit mondasz nékem, megcselekszem. Jöjj el azért kérlek, és átkozd meg értem e népet!

22:18b.NUM.022.018 Bálám pedig felele és monda a Bálák szolgáinak: Ha Bálák az õ házát aranynyal és ezüsttel tele adná is nékem, nem hághatom át az Úrnak, az én Istenemnek szavát, hogy valamit míveljek; kicsinyt vagy nagyot.

22:19b.NUM.022.019 Most mindazonáltal maradjatok itt kérlek ti is ez éjjel, hadd tudjam meg, mit szól ismét az Úr nékem?

22:20b.NUM.022.020 És eljöve Isten Bálámhoz éjjel, és monda néki: Ha azért jöttek e férfiak, hogy elhívjanak téged: kelj fel, menj el velök; de mindazáltal azt cselekedjed, a mit mondok majd néked.

22:21b.NUM.022.021 Felkele azért Bálám reggel, és megnyergelé az õ szamarát, és elméne a Moáb fejedelmeivel.

22:22b.NUM.022.022 De megharaguvék Isten, hogy elmegy vala õ. És megálla az Úrnak angyala az útban, hogy ellenkezzék vele; õ pedig üget vala az õ szamarán, és két szolgája vala vele.

22:23b.NUM.022.023 És meglátá a szamár az Úrnak angyalát, a mint áll vala az úton, és mezítelen fegyvere a kezében; letére azért a szamár az útról, és méne a mezõre; Bálám pedig veré az õ szamarát, hogy visszatérítse azt az útra.

22:24b.NUM.022.024 Azután megálla az Úrnak angyala a szõlõk ösvényén, holott innen is garád, onnan is garád vala.

22:25b.NUM.022.025 A mint meglátá a szamár az Úrnak angyalát, a falhoz szorula, és a Bálám lábát is oda szorítá a falhoz; ezért ismét megveré azt.

22:26b.NUM.022.026 Az Úr angyala pedig ismét tovább méne, és megálla szoros helyen, hol nem volt út a kitérésre, sem jobbra, sem balra.

22:27b.NUM.022.027 A mint meglátá a szamár az Úrnak angyalát, lefeküvék Bálám alatt, azért megharaguvék Bálám, és megveré a szamarat bottal.

22:28b.NUM.022.028 És megnyitá az Úr a szamárnak száját, és monda a szamár Bálámnak: Mit vétettem néked, hogy immár háromszor vertél meg engem?

22:29b.NUM.022.029 Bálám pedig monda a szamárnak: Mert megcsúfoltál engem! Vajha volna fegyver a kezemben, nyilván megölnélek most téged.

22:30b.NUM.022.030 És monda a szamár Bálámnak: Avagy nem te szamarad vagyok-é, a melyen járni szoktál, a mióta megvagy, mind e napig? Avagy szoktam volt-é veled e képen cselekedni? Az pedig felele: Nem.

22:31b.NUM.022.031 És megnyitá az Úr a Bálám szemeit, és látá az Úr angyalát, a mint áll vala az útban, és mezítelen fegyverét az õ kezében; akkor meghajtá magát és arczra borula.

22:32b.NUM.022.032 Az Úrnak angyala pedig monda néki: Miért verted meg a te szamaradat immár három ízben? Ímé én jöttem ki, hogy ellenkezzem veled, mert veszedelmes ez az út én elõttem.

22:33b.NUM.022.033 És meglátott engem a szamár, és kitért én elõttem immár három ízben; ha ki nem tért volna elõlem, most meg is öltelek volna téged, õt pedig életben hagytam volna.

22:34b.NUM.022.034 nda azért Bálám az Úr angyalának: Vétkeztem, mert nem tudtam, hogy te állasz elõttem az útban. Most azért, ha nem tetszik [ez] néked, visszatérek.

22:35b.NUM.022.035 Az Úrnak angyala pedig monda Bálámnak: Menj el e férfiakkal; mindazáltal a mit én mondok majd néked, azt mondjad. Elméne azért Bálám a Bálák fejedelmeivel.

22:36b.NUM.022.036 kor pedig meghallá Bálák, hogy jön Bálám, kiméne elébe Moábnak [egyik] városába, a mely az Arnon vidékén, a határ szélén vala.

22:37b.NUM.022.037 És monda Bálák Bálámnak: Avagy nem küldözgettem-é hozzád, hogy hívjanak téged? Miért nem jösz vala én hozzám? Avagy valóban nem tisztelhetnélek meg téged?

22:38b.NUM.022.038 lám pedig monda Báláknak: Ímé eljöttem hozzád. Most pedig szólhatok-é [magamtól] valamit? A mi mondani valót Isten ád az én számba, azt mondom.

22:39b.NUM.022.039 És elméne Bálám Bálákkal, és eljutának Kirjat-Husótba.

22:40b.NUM.022.040 És vágata Bálák ökröket és juhokat, és küldé Bálámnak és a fejedelmeknek, a kik vele valának.

22:41b.NUM.022.041 Reggel pedig magához vevé Bálák Bálámot és felvivé õt a Baál magas hegyére, hogy meglássa onnét a népnek valami részét.

23

23:1b.NUM.023.001 És monda Bálám Báláknak: Építs itt nékem hét oltárt, és készíts el ide nékem hét tulkot és hét kost.

23:2b.NUM.023.002 És úgy cselekedék Bálák a miképen mondotta vala Bálám. És áldozék Bálák és Bálám mindenik oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost.

23:3b.NUM.023.003 És monda Bálám Báláknak: Állj meg a te égõáldozatod mellett, én pedig elmegyek; talán elõmbe jõ az Úr nékem, és a mit mutat majd nékem, megjelentem néked. Elméne azért egy kopasz oromra.

23:4b.NUM.023.004 elébe méne Isten Bálámnak, és monda néki [Bálám]: A hét oltárt elrendeztem, és áldoztam mindenik oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost.

23:5b.NUM.023.005 Az Úr pedig ígét ada Bálámnak szájába, és monda néki: Térj vissza Bálákhoz, és így szólj.

23:6b.NUM.023.006 És visszatére õ hozzá, és ímé áll vala az õ égõáldozata mellett; õ maga és Moábnak minden fejedelme.

23:7b.NUM.023.007 elkezdé az õ példázó beszédét, és monda: Siriából hozatott engem Bálák, Moábnak királya kelet hegyeirõl, [mondván:] Jöjj, átkozd meg nékem Jákóbot, és jöjj, szidalmazd meg Izráelt;

23:8b.NUM.023.008 Mit átkozzam azt, a kit Isten nem átkoz, és mit szidalmazzam azt, a kit az Úr nem szidalmaz?

23:9b.NUM.023.009 Mert sziklák tetejérõl nézem õt, és halmokról tekintem õt; ímé oly nép, a mely maga fog lakni, és nem számláltatik a nemzetek közé.

23:10b.NUM.023.010 Ki számlálhatja meg a Jákób porát, és Izráel negyedrészének számát? Haljon meg az én lelkem az igazak halálával, és legyen az én utolsó napom, mint az övé!

23:11b.NUM.023.011 És monda Bálák Bálámnak: Mit cselekeszel én velem? Hogy megátkozzad ellenségeimet, azért hoztalak téged, és ímé igen megáldád õket.

23:12b.NUM.023.012 Ez pedig felele és monda: Avagy nem arra kell-é vigyáznom, hogy azt szóljam, a mit az Úr adott az én számba?

23:13b.NUM.023.013 Monda azután néki Bálák: Kérlek, jöjj velem más helyre, honnét meglássad õt, de csak valamely részét látod annak, és õt mindenestõl nem látod, és átkozd meg õt onnét nékem.

23:14b.NUM.023.014 És vivé õt az õrállók helyére, a Piszga tetejére, és építe hét oltárt, és áldozék egy-egy tulkot és egy-egy kost mindenik oltáron.

23:15b.NUM.023.015 És monda Báláknak: Állj meg itt a te égõáldozatod mellett, én pedig elébe megyek amoda.

23:16b.NUM.023.016 Elébe méne azért az Úr Bálámnak, és ígét ada az õ szájába, és monda: Térj vissza Bálákhoz, és így szólj.

23:17b.NUM.023.017 Méne azért õ hozzá, és ímé õ áll vala az õ égõáldozata mellett, és Moáb fejedelmei is õ vele. És monda néki Bálák: Mit szóla az Úr?

23:18b.NUM.023.018 Akkor elkezdé az õ példázó beszédét, és monda: Kelj fel Bálák, és halljad; figyelj reám Czippórnak fia!

23:19b.NUM.023.019 Nem ember az Isten, hogy hazudjék és nem embernek fia, hogy megváltozzék. Mond-é õ valamit, hogy meg ne tenné? Igér-é valamit, hogy azt ne teljesítené?

23:20b.NUM.023.020 é [parancsolatot] vettem, hogy áldjak; ha õ áld, én azt meg nem fordíthatom.

23:21b.NUM.023.021 Nem vett észre Jákóbban hamisságot, és nem látott gonoszságot Izráelben. Az Úr, az õ Istene van õ vele; és királynak szóló rivalgás hangzik õ benne.

23:22b.NUM.023.022 Isten hozta ki õket Égyiptomból, az õ ereje mint a vad bivalyé.

23:23b.NUM.023.023 Mert nem fog varázslás Jákóbon, sem jövendõmondás Izráelen. Idején adatik tudtára Jákóbnak és Izráelnek: mit mívelt Isten!

23:24b.NUM.023.024 Ímé e nép felkél mint nõstény oroszlán, és feltámad mint hím oroszlán; nem nyugszik, míg prédát nem eszik, és elejtettek vérét nem iszsza.

23:25b.NUM.023.025 Akkor monda Bálák Bálámnak: Se ne átkozzad, se ne áldjad õt.

23:26b.NUM.023.026 Felele pedig Bálám, és monda Báláknak: Avagy nem szólottam volt-é néked, mondván: Valamit mond nékem az Úr, azt mívelem?

23:27b.NUM.023.027 monda Bálák Bálámnak: Jöjj, kérlek, elviszlek téged más helyre: talán tetszeni fog az Istennek, hogy megátkozzad onnét [e népet ]én érettem.

23:28b.NUM.023.028 Elvivé azért Bálák Bálámot a Peór tetejére, a mely a puszta felé néz.

23:29b.NUM.023.029 És monda Bálám Báláknak: Építtess itt nékem hét oltárt, és készíts el ide nékem hét tulkot és hét kost.

23:30b.NUM.023.030 Úgy cselekedék azért Bálák, a mint mondotta volt Bálám, és áldozék minden oltáron egy-egy tulkot és egy-egy kost.

24

24:1b.NUM.024.001 Mikor pedig látta Bálám, hogy tetszik az Úrnak, hogy megáldja Izráelt, nem indula, mint az elõtt, varázslatok után, hanem fordítá az õ orczáját a puszta felé.

24:2b.NUM.024.002 És mikor felemelte Bálám az õ szemeit, látá Izráelt, a mint letelepedett az õ nemzetségei szerint; és Istennek lelke vala õ rajta.

24:3b.NUM.024.003 Akkor elkezdé az õ példázó beszédét és monda: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyílt szemû embernek szózata.

24:4b.NUM.024.004 Annak szózata, a ki hallja Istennek beszédét, a ki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel:

24:5b.NUM.024.005 Mily szépek a te sátoraid óh Jákób! a te hajlékaid óh Izráel!

24:6b.NUM.024.006 Mint kiterjesztett völgyek, mint kertek a folyóvíz mellett, mint az Úr plántálta áloék, mint czédrusfák a vizek mellett!

24:7b.NUM.024.007 z ömledez az õ vedreibõl, vetését bõ víz [öntözi;] királya nagyobb Agágnál, és felmagasztaltatik az õ országa.

24:8b.NUM.024.008 Isten hozta ki Égyiptomból, az õ ereje mint a vad bivalyé: megemészti a pogányokat, az õ ellenségeit; csontjaikat megtöri, és nyilaival által veri.

24:9b.NUM.024.009 Lehever, nyugszik mint hím oroszlán, és mint nõstény oroszlán; ki serkenti fel õt? A ki áld téged, áldott lészen, és ki átkoz téged, átkozott lészen.

24:10b.NUM.024.010 És felgerjede Báláknak haragja Bálám ellen, és egybeüté kezeit, és monda Bálák Bálámnak: Azért hívtalak téged, hogy átkozd meg ellenségeimet; és ímé igen megáldottad immár három ízben.

24:11b.NUM.024.011 Most azért fuss a te helyedre. Mondottam vala, hogy igen megtisztellek téged; de ímé megfosztott téged az Úr a tisztességtõl.

24:12b.NUM.024.012 És monda Bálám Báláknak: A te követeidnek is, a kiket küldöttél volt hozzám, nem így szólottam-é, mondván:

24:13b.NUM.024.013 Ha Bálák az õ házát ezüsttel és aranynyal tele adná is nékem, az Úrnak beszédét által nem hághatom, hogy magamtól jót, vagy rosszat cselekedjem. A mit az Úr szól, azt szólom.

24:14b.NUM.024.014 Most pedig én elmegyek ímé az én népemhez; jõjj, hadd jelentsem ki néked, mit fog cselekedni e nép a te népeddel, a következõ idõben.

24:15b.NUM.024.015 És elkezdé az õ példázó beszédét, és monda: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyilt szemû ember szózata,

24:16b.NUM.024.016 Annak szózata, a ki hallja Istennek beszédét, és a ki tudja a Magasságosnak tudományát, és a ki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel.

24:17b.NUM.024.017 Látom õt, de nem most; nézem õt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból, és királyi pálcza támad Izráelbõl; és általveri Moábnak oldalait, és összetöri Sethnek minden fiait.

24:18b.NUM.024.018 Edom [más] birtoka lesz, Szeir az õ ellensége is [másnak] birtoka lesz; de hatalmasan cselekszik Izráel.

24:19b.NUM.024.019 És uralkodik a Jákóbtól való, és elveszti a városból a megmaradtat.

24:20b.NUM.024.020 És mikor látja vala Amáleket, elkezdé az õ példázó beszédét, és monda: Amálek elsõ a nemzetek között, de végezetre mindenestõl elvész.

24:21b.NUM.024.021 És mikor látja vala a Keneust, elkezdé példázó beszédét, és monda: Erõs a te lakhelyed, és sziklára raktad fészkedet;

24:22b.NUM.024.022 Mégis el fog pusztulni Kain; a míg Assur téged fogva viszen.

24:23b.NUM.024.023 Újra kezdé az õ példázó beszédét, és monda: Óh, ki fog élni még, a mikor véghez viszi ezt az Isten?

24:24b.NUM.024.024 Kittim partjairól hajók [jõnek,] és nyomorgatják Assúrt, nyomorgatják Ébert is, és ez is mindenestõl elvész.

24:25b.NUM.024.025 Felkele azért Bálám, és elméne, hogy visszatérjen az õ helyére. És Bálák is elméne az õ útján.

25

25:1b.NUM.025.001 Mikor pedig Sittimben lakozik vala Izráel, kezde a nép paráználkodni Moáb leányaival.

25:2b.NUM.025.002 Mert hívogaták a népet az õ isteneik áldozataira; és evék a nép, és imádá azoknak isteneit.

25:3b.NUM.025.003 És odaszegõdék Izráel Bál-Peórhoz; az Úr haragja pedig felgerjede Izráel ellen.

25:4b.NUM.025.004 És monda az Úr Mózesnek: Vedd elõ e népnek minden fõemberét, és akasztasd fel õket az Úrnak fényes nappal; hogy elforduljon az Úr haragjának gerjedezése Izráeltõl.

25:5b.NUM.025.005 Monda azért Mózes Izráel bíráinak: Kiki ölje meg az õ embereit, a kik odaszegõdtek Bál-Peórhoz.

25:6b.NUM.025.006 És ímé eljöve valaki Izráel fiai közül, és hoza az õ atyjafiai felé egy midiánbeli asszonyt, Mózes szeme láttára, és Izráel fiai egész gyülekezetének láttára; õk pedig sírnak vala a gyülekezet sátorának nyilásánál.

25:7b.NUM.025.007 És mikor látta vala Fineás, Eleázár fia, Áron papnak unokája, felkele a gyülekezet közül, és dárdáját vevé kezébe.

25:8b.NUM.025.008 És beméne az izráelita férfi után a sátorba, és általdöfé mindkettõjöket, mind az izráelita férfit, mind az asszonyt hason. És megszünék a csapás Izráel fiai között.

25:9b.NUM.025.009 De meghaltak vala a csapás miatt huszonnégy ezeren.

25:10b.NUM.025.010 Akkor szóla az Úr Mózesnek, mondván:

25:11b.NUM.025.011 Fineás, Eleázár fia, Áron pap unokája, elfordította az én haragomat Izráel fiaitól, mivelhogy az én bosszúmat megállotta õ közöttök; ezért nem pusztítom ki bosszúmban Izráel fiait.

25:12b.NUM.025.012 ndd azért: Ímé én az én szövetségemet, a békesség [szövetségét] adom õ néki.

25:13b.NUM.025.013 És lészen õ nála és az õ magvánál õ utána az örökkévaló papságnak szövetsége; mivelhogy bosszút állott az õ Istenéért, és engesztelést végze Izráel fiaiért.

25:14b.NUM.025.014 A megöletett izráelita férfinak neve pedig, a ki a midiánbeli asszonynyal együtt öletett meg, Zimri, a Szálu fia vala, a Simeon- nemzetség háznépének fejedelme.

25:15b.NUM.025.015 A megöletett midiánbeli asszony neve pedig Kozbi, Czúr leánya, a ki a Midiániták között az õ atyja háza nemzetségeinek fejedelme vala.

25:16b.NUM.025.016 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

25:17b.NUM.025.017 Támadjátok meg a Midiánitákat, és verjétek meg õket,

25:18b.NUM.025.018 Mert õk megtámadtak titeket az õ cselszövéseikkel, a melyeket Peórért és az õ hugokért Kozbiért, a midián fejedelem leányáért szõttek ellenetek, a ki megöletett a Peór miatt való csapásnak napján.

26

26:1b.NUM.026.001 És lõn a csapás után, szóla az Úr Mózesnek és Eleázárnak, az Áron pap fiának, mondván:

26:2b.NUM.026.002 Vegyétek számba Izráel fiainak egész gyülekezetét, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, az õ atyáiknak háznépe szerint; mindenkit, a ki hadba mehet Izráelben.

26:3b.NUM.026.003 Szóla azért velök Mózes és Eleázár, a pap, a Moáb mezõségében a Jordán mellett, Jérikhó ellenében, mondván:

26:4b.NUM.026.004 egyétek] [számba] [a népet,] húsz esztendõstõl fogva és feljebb, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek és Izráel fiainak, a kik kijöttek volt Égyiptom földébõl.

26:5b.NUM.026.005 ben elsõszülötte Izráelnek. Rúben fiai [ezek:] Hánoktól a Hánokiták, Pallutól a Palluiták nemzetsége.

26:6b.NUM.026.006 Heczrontól a Heczroniták nemzetsége, Kármitól a Kármiták nemzetsége.

26:7b.NUM.026.007 Ezek a Rúbeniták nemzetségei. És lõn az õ számok negyvenhárom ezer, hétszáz és harmincz.

26:8b.NUM.026.008 a Pallu fiai [valának:] Eliáb.

26:9b.NUM.026.009 Eliáb fiai pedig, Nemuél, Dáthán és Abirám. Ez a Dáthán és Abirám a gyülekezet elõljárói valának, a kik feltámadtak vala Mózes ellen és Áron ellen.

26:10b.NUM.026.010 És megnyitá a föld az õ száját, és elnyelé õket és Kórét, meghalván az a gyülekezet, mivelhogy megemészte a tûz kétszáz és ötven férfiút, a kik intõpéldául lõnek.

26:11b.NUM.026.011 Kóré fiai pedig nem halának meg.

26:12b.NUM.026.012 meon fiai az õ nemzetségeik szerint [ezek:] Nemuéltõl a Nemuéliták nemzetsége, Jámintól a Jáminiták nemzetsége, Jákintól a Jákiniták nemzetsége.

26:13b.NUM.026.013 Zerákhtól a Zerákhiták nemzetsége. Saultól a Sauliták nemzetsége.

26:14b.NUM.026.014 Ezek a Simeoniták nemzetségei: huszonkét ezer és kétszáz.

26:15b.NUM.026.015 d fiai az õ nemzetségeik szerint [ezek:] Sefontól a Sefoniták nemzetsége, Haggitól a Haggiták nemzetsége, Súnitól a Súniták nemzetsége.

26:16b.NUM.026.016 Oznitól az Ozniták nemzetsége, Éritõl az Ériták nemzetsége.

26:17b.NUM.026.017 Arodtól az Aroditák nemzetsége, Arélitõl az Aréliták nemzetsége.

26:18b.NUM.026.018 Ezek Gád fiainak nemzetségei; az õ számok szerint negyven ezer és ötszáz.

26:19b.NUM.026.019 Júda fiai: Ér és Onán. És meghala Ér és Onán a Kanaán földén.

26:20b.NUM.026.020 da fiai pedig az õ nemzetségeik szerint [ezek] valának: Séláhtól a Séláhiták nemzetsége, Pérecztõl a Pérecziták nemzetsége, Zerákhtól a Zerákhiták nemzetsége.

26:21b.NUM.026.021 Pérecz fiai valának pedig: Heczrontól a Heczroniták nemzetsége; Hámultól a Hámuliták nemzetsége.

26:22b.NUM.026.022 Ezek Júda nemzetségei az õ számok szerint: hetvenhat ezer ötszáz.

26:23b.NUM.026.023 sakhár fiai az õ nemzetségeik szerint [ezek:] Thólától a Thóláiták nemzetsége; Puvától a Puviták nemzetsége;

26:24b.NUM.026.024 Jásubtól a Jásubiták nemzetsége; Simrontól a Simroniták nemzetsége.

26:25b.NUM.026.025 Ezek Izsakhár nemzetségei az õ számok szerint: hatvannégy ezer háromszáz.

26:26b.NUM.026.026 bulon fiai az õ nemzetségeik szerint [ezek:] Szeredtõl a Szerediták nemzetsége, Élontól az Éloniták nemzetsége, Jahleéltõl a Jahleéliták nemzetsége.

26:27b.NUM.026.027 Ezek a Zebuloniták nemzetségei az õ számok szerint: hatvan ezer ötszáz.

26:28b.NUM.026.028 zsef fiai az õ nemzetségeik szerint [ezek:] Manasse és Efraim.

26:29b.NUM.026.029 Manasse fiai: Mákirtól a Mákiriták nemzetsége. Mákir nemzé Gileádot; Gileádtól a Gileáditák nemzetsége.

26:30b.NUM.026.030 Ezek Gileád fiai: Jezertõl a Jezeriták nemzetsége, Hélektõl a Hélekiták nemzetsége.

26:31b.NUM.026.031 És Aszriéltõl az Aszriéliták nemzetsége; Sekemtõl a Sekemiták nemzetsége.

26:32b.NUM.026.032 És Semidától a Semidáták nemzetsége és Héfertõl a Héferiták nemzetsége.

26:33b.NUM.026.033 Czélofhádnak pedig, a Héfer fiának nem voltak fiai, hanem leányai; és a Czélofhád leányainak nevei ezek: Makhla, Nóa, Hogla, Milkha és Thircza.

26:34b.NUM.026.034 Ezek Manasse nemzetségei, és az õ számok ötvenkét ezer és hétszáz.

26:35b.NUM.026.035 Ezek Efraim fiai az õ nemzetségeik szerint: Suthelákhtól a Suthelákhiták nemzetsége, Békertõl a Békeriták nemzetsége, Tahántól a Tahániták nemzetsége.

26:36b.NUM.026.036 Ezek pedig a Suthelákh fiai: Érántól az Érániták nemzetsége.

26:37b.NUM.026.037 Ezek Efraim fiainak nemzetségei az õ számok szerint: harminczkét ezer és ötszáz. Ezek József fiai az õ nemzetségeik szerint.

26:38b.NUM.026.038 njámin fiai az õ nemzetségeik szerint [ezek:] Belától a Belaiták nemzetsége; Asbéltõl az Asbéliták nemzetsége; Ahirámtól az Ahirámiták nemzetsége.

26:39b.NUM.026.039 Sefufámtól a Sefufámiták nemzetsége; Hufámtól a Hufámiták nemzetsége.

26:40b.NUM.026.040 Bela fiai pedig valának: Ard és Naamán: Ardtól az Arditák nemzetsége; Naamántól a Naamániták nemzetsége.

26:41b.NUM.026.041 Ezek Benjámin fiai az õ nemzetségeik szerint, és számok: negyvenöt ezer és hatszáz.

26:42b.NUM.026.042 Ezek Dán fiai az õ nemzetségeik szerint: Suhámtól a Suhámiták nemzetsége. Ezek Dán nemzetségei, az õ nemzetségeik szerint.

26:43b.NUM.026.043 A Suhamiták minden nemzetsége az õ számok szerint: hatvannégy ezer és négyszáz.

26:44b.NUM.026.044 er fiai az õ nemzetségeik szerint [ezek:] Jimnától a Jimnaiták nemzetsége; Jisvitõl a Jisviták nemzetsége; Bériától a Bérihiták nemzetsége.

26:45b.NUM.026.045 A Béria fiaitól: Khébertõl a Khéberiták nemzetsége, Malkiéltõl a Malkiéliták nemzetsége.

26:46b.NUM.026.046 Áser leányának pedig neve vala Sérah.

26:47b.NUM.026.047 Ezek Áser fiainak nemzetségei az õ számok szerint: ötvenhárom ezer és négyszáz.

26:48b.NUM.026.048 fthali fiai az õ nemzetségeik szerint [ezek:] Jakhczeéltõl a Jakhczeéliták nemzetsége, Gúnitól a Gúniták nemzetsége.

26:49b.NUM.026.049 Jéczertõl a Jéczeriták nemzetsége; Sillémtõl a Sillémiták nemzetsége.

26:50b.NUM.026.050 Ezek Nafthali nemzetségei az õ nemzetségeik szerint: az õ számok pedig negyvenöt ezer és négyszáz.

26:51b.NUM.026.051 Ezek Izráel fiainak megszámláltjai: hatszáz egyezer hétszáz harmincz.

26:52b.NUM.026.052 Szóla pedig az Úr Mózesnek, mondván:

26:53b.NUM.026.053 Ezeknek osztassék el az a föld örökségül, az õ neveiknek száma szerint.

26:54b.NUM.026.054 A nagyobb számúnak adj nagyobb örökséget, a kisebb számúnak pedig tedd kisebbé az õ örökségét; mindeniknek az õ száma szerint adattassék az õ öröksége.

26:55b.NUM.026.055 De sorssal osztassék el a föld; az õ atyjok törzseinek nevei szerint örököljenek.

26:56b.NUM.026.056 A sors szerint osztassék el az örökség, mind a sok és mind a kevés között.

26:57b.NUM.026.057 Ezek pedig Lévi megszámláltjai az õ nemzetségeik szerint: Gérsontól a Gérsoniták nemzetsége; Kéháttól a Kéhátiták nemzetsége; Méráritól a Méráriták nemzetsége.

26:58b.NUM.026.058 Ezek Lévi nemzetségei: a Libniták nemzetsége, a Hébroniták nemzetsége, a Makhliták nemzetsége, a Músiták nemzetsége, a Kórahiták nemzetsége. Kéhát pedig nemzé Amrámot.

26:59b.NUM.026.059 Amrám feleségének neve pedig Jókebed, a Lévi leánya, a ki Égyiptomban született Lévinek; és õ szülte Amrámnak Áront, Mózest, és Miriámot, az õ leánytestvéröket.

26:60b.NUM.026.060 És születének Áronnak: Nádáb és Abihu, Eleázár és Ithamár.

26:61b.NUM.026.061 És meghalának Nádáb és Abihu, mikor idegen tûzzel áldozának az Úr elõtt.

26:62b.NUM.026.062 És vala azoknak száma: huszonhárom ezer, mind férfiak, egy hónapostól fogva és feljebb; mert nem voltak beszámlálva az Izráel fiai közé, mivel nem adatott nékik örökség Izráel fiai között.

26:63b.NUM.026.063 Ezek Mózesnek és Eleázárnak, a papnak megszámláltjai, a kik megszámlálák Izráel fiait a Moáb mezõségében, Jérikhó átellenében a Jordán mellett.

26:64b.NUM.026.064 Ezek között pedig nem volt senki a Mózestõl és Áron paptól megszámláltattak közûl, mikor megszámlálták vala Izráel fiait a Sinai pusztájában.

26:65b.NUM.026.065 Mert az Úr mondotta vala nékik: Bizonynyal meghalnak a pusztában; és senki nem maradt meg azok közül, hanem csak Káleb, a Jefunné fia, és Józsué, a Nún fia.

27

27:1b.NUM.027.001 Elõállának pedig a Czélofhád leányai, a ki Héfer fia vala, a ki Gileád fia, a ki Mákir fia, a ki Manasse fia vala, József fiának, Manassénak nemzetségei közül. Ezek pedig az õ leányainak neveik: Makhla, Nóa, Hogla, Milkha és Thircza.

27:2b.NUM.027.002 És megállának Mózes elõtt, és Eleázár pap elõtt, és a fejedelmek elõtt, és az egész gyülekezet elõtt a gyülekezet sátorának nyilásánál, mondván:

27:3b.NUM.027.003 A mi atyánk meghalt a pusztában, de õ nem volt azoknak seregében, a kik összeseregeltek volt az Úr ellen a Kóré seregében; hanem az õ bûnéért holt meg, és fiai nem voltak néki.

27:4b.NUM.027.004 Miért töröltetnék el a mi atyánknak neve az õ nemzetsége közül, azért, hogy nincsen õnéki fia? Adj örökséget nékünk a mi atyánknak atyjafiai között.

27:5b.NUM.027.005 Mózes pedig vivé ezeknek ügyét az Úr elé.

27:6b.NUM.027.006 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

27:7b.NUM.027.007 Igazat szólnak a Czélofhád leányai: Adj nékik örökségi birtokot az õ atyjoknak atyjafiai között, és szállítsd rájok az õ atyjoknak örökségét.

27:8b.NUM.027.008 Izráel fiainak pedig szólj, mondván: Mikor valaki meghal, és fia nem leend annak, akkor adjátok annak örökségét az õ leányának.

27:9b.NUM.027.009 Ha pedig nem leend néki leánya, akkor adjátok az õ örökségét az õ testvéreinek.

27:10b.NUM.027.010 Ha pedig nem leendenek néki testvérei, akkor adjátok az õ örökségét az õ atyja testvéreinek.

27:11b.NUM.027.011 Ha pedig nem leendenek az õ atyjának testvérei, akkor adjátok az õ örökségét annak, a ki legközelebbi atyjafia az õ nemzetségébõl, és bírja azt. Legyen pedig az Izráel fiainak végezett törvényök, a miképen megparancsolta az Úr Mózesnek.

27:12b.NUM.027.012 Monda azután az Úr Mózesnek: Menj fel az Abarim hegyére, és lásd meg a földet, a melyet Izráel fiainak adtam.

27:13b.NUM.027.013 Miután pedig megláttad azt, takaríttatol te is a te népedhez, a miképen oda takaríttatott Áron, a te testvéred;

27:14b.NUM.027.014 Mivelhogy nem engedétek az én beszédemnek a Czin pusztájában, a gyülekezet versengésének idején, hogy megdicsõítettetek volna engemet ama vizeknél az õ szemeik elõtt. Ezek a versengésnek vizei Kádesnél a Czin pusztájában.

27:15b.NUM.027.015 Szóla azért Mózes az Úrnak, mondván:

27:16b.NUM.027.016 Az Úr, a minden test lelkének Istene, rendeljen férfiút a gyülekezet fölé.

27:17b.NUM.027.017 A ki kimenjen õ elõttök, és a ki bemenjen õ elõttök; a ki kivigye õket, és a ki bevigye õket, hogy ne legyen az Úr gyülekezete olyan mint a juhok, a melyeknek nincsen pásztoruk.

27:18b.NUM.027.018 Az Úr pedig monda Mózesnek: Vedd melléd Józsuét a Nún fiát, a férfiút, a kiben lélek van, és tedd õ reá a te kezedet.

27:19b.NUM.027.019 És állasd õt Eleázár pap elé, és az egész gyülekezet elé, és adj néki parancsolatokat az õ szemeik elõtt.

27:20b.NUM.027.020 És a te dicsõségedet közöld õ vele, hogy hallgassa õt Izráel fiainak egész gyülekezete.

27:21b.NUM.027.021 Azután pedig álljon Eleázár pap elé, és kérdje meg õt az Urimnak ítélete felõl az Úr elõtt. Az õ szava szerint menjenek ki, és az õ szava szerint menjenek be, õ és Izráel minden fia õ vele, és az egész gyülekezet.

27:22b.NUM.027.022 Úgy cselekedék azért Mózes, a miképen parancsolta vala az Úr néki; mert vevé Józsuét, és állatá õt Eleázár pap elé, és az egész gyülekezet elé.

27:23b.NUM.027.023 És tevé az õ kezét õ reá, és ada néki parancsolatokat, a miképen szólott vala az Úr Mózes által.

28

28:1b.NUM.028.001 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

28:2b.NUM.028.002 Parancsold meg Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Ügyeljetek, hogy az én áldozatomat, kenyeremet kedves illatú tûzáldozatul a maga idejében áldozzátok nékem.

28:3b.NUM.028.003 És mondd meg nékik: Ez a tûzáldozat, a melyet áldozzatok az Úrnak: egy esztendõs, ép bárányokat, naponként kettõt, szüntelen való egészen égõáldozatul.

28:4b.NUM.028.004 Egyik bárányt reggel készítsd el, a másik bárányt pedig estennen készítsd el.

28:5b.NUM.028.005 És egy efa lánglisztnek tizedrészét ételáldozatul, megelegyítve egy hin sajtolt olajnak negyedrészével.

28:6b.NUM.028.006 z] a szüntelen való egészen égõáldozat, a mely Sinai hegyen szereztetett kedves illatú tûzáldozatul az Úrnak.

28:7b.NUM.028.007 Annak italáldozatja pedig egy hinnek negyedrésze egy-egy bárányhoz. A szenthelyen adj italáldozatot, jó borból az Úrnak.

28:8b.NUM.028.008 A másik bárányt készítsd el estennen, a reggeli ételáldozat és annak italáldozatja szerint készítsd el azt, jóillatú tûzáldozatul az Úrnak.

28:9b.NUM.028.009 ombatnapon pedig áldozz két ép bárányt, esztendõsöket, és két tized [efa] lisztlángot olajjal elegyített ételáldozatul, annak italáldozatjával egybe.

28:10b.NUM.028.010 Ez a szombati egészen égõáldozat szombatonként, a szüntelen való egészen égõáldozaton és annak italáldozatján kivül.

28:11b.NUM.028.011 A ti hónapjaitok kezdetén is áldozzatok az Úrnak egészen égõáldozatul két fiatal tulkot, egy kost, és hét egyesztendõs, ép bárányt.

28:12b.NUM.028.012 És egy-egy tulok mellé olajjal elegyített három tized efa lánglisztet ételáldozatul, egy-egy kos mellé pedig olajjal elegyített két tized efa lánglisztet ételáldozatul.

28:13b.NUM.028.013 És egy-egy bárány mellé egy-egy tized efa lisztlángot olajjal elegyítve ételáldozatul; égõáldozat ez, kedves illatú tûzáldozat ez az Úrnak.

28:14b.NUM.028.014 azokhoz való italáldozat pedig legyen fél hin bor egy tulok mellé, egy harmad hin egy kos mellé, és egy negyed hin egy bárány mellé. Ez a hónapos egészen égõáldozat [minden] hónap [kezdetén], az esztendõnek hónapjai szerint.

28:15b.NUM.028.015 És egy kecskebakot is készítsetek el bûnért való áldozatul az Úrnak, a szüntelen való egészen égõáldozaton kívül, annak italáldozatával egyben.

28:16b.NUM.028.016 Az elsõ hónapban pedig, a hónapnak tizennegyedik napján az Úrnak páskhája van.

28:17b.NUM.028.017 És e hónapnak tizenötödik napján is ünnep van; hét napon át kovásztalan kenyeret egyetek.

28:18b.NUM.028.018 Elsõ napon legyen szent gyülekezés; semmi robota munkát ne végezzetek,

28:19b.NUM.028.019 Hanem tûzáldozatul egészen égõáldozatot vigyetek az Úrnak: két fiatal tulkot, egy kost, egy esztendõs bárányt hetet, a melyek épek legyenek.

28:20b.NUM.028.020 azoknak ételáldozata olajjal elegyített lisztláng legyen; három tizedrész [efát] tegyetek egy tulok mellé, és két tizedrészt egy kos mellé.

28:21b.NUM.028.021 Egy-egy bárány mellé egy-egy tizedrészt tegyetek, a hét bárány szerint.

28:22b.NUM.028.022 És bûnért való áldozatul egy bakot, hogy engesztelés legyen értetek.

28:23b.NUM.028.023 A reggeli egészen égõáldozaton kívül, (a mely szüntelen való égõáldozat) készítsétek el ezeket.

28:24b.NUM.028.024 Ezek szerint készítsetek naponként hét napon át kenyeret, kedves illatú tûzáldozatul az Úrnak; a szüntelen való egészen égõáldozaton kívül készíttessék az, annak italáldozatjával egyben.

28:25b.NUM.028.025 A hetedik napon is legyen néktek szent gyülekezésetek; semmi robota munkát ne végezzetek.

28:26b.NUM.028.026 A zsengék napján is, a mikor új ételáldozatot visztek az Úrnak a ti hetes ünnepeteken: szent gyülekezésetek legyen néktek; semmi robota munkát ne végezzetek.

28:27b.NUM.028.027 Hanem vigyetek kedves illatul egészen égõáldozatot az Úrnak: két fiatal tulkot, egy kost, és esztendõs bárányt hetet.

28:28b.NUM.028.028 azokhoz való ételáldozatul olajjal elegyített háromtized [efa] lisztlángot egy tulok mellé, két tizedet egy kos mellé.

28:29b.NUM.028.029 Egy-egy bárány mellé egy-egy tizedrészt, a hét bárány szerint.

28:30b.NUM.028.030 Egy kecskebakot is, hogy engesztelés legyen értetek.

28:31b.NUM.028.031 szüntelen való egészen égõáldozaton és annak ételáldozatján kivül készítsétek [ezeket:] épek legyenek, azoknak italáldozatjokkal egyben.

29

29:1b.NUM.029.001 A hetedik hónapban pedig a hónapnak elsõ napján szent gyülekezésetek legyen néktek. Semmi robota munkát ne végezzetek; kürt zengésének napja legyen az néktek.

29:2b.NUM.029.002 És készítsetek el kedves illatul egészen égõáldozatot az Úrnak, egy fiatal tulkot, egy kost, esztendõs ép bárányt hetet.

29:3b.NUM.029.003 azokhoz ételáldozatul olajjal elegyített három tized [efa] lisztlángot a tulok mellé, két tizedrészt a kos mellé;

29:4b.NUM.029.004 És egy-egy tizedrészt egy-egy bárány mellé, a hét bárány szerint;

29:5b.NUM.029.005 És egy kecskebakot bûnért való áldozatul, hogy engesztelés legyen értetek,

29:6b.NUM.029.006 az újhold egészen égõáldozatján és annak ételáldozatján kivül, és a szüntelen való egészen égõáldozaton és annak ételáldozatján, és azoknak italáldozatjokon kivül, az õ rendjök szerint, kedves illatú tûzáldozatul az Úrnak.

29:7b.NUM.029.007 E hetedik hónapnak tizedik napján is szent gyülekezésetek legyen néktek; és sanyargassátok meg magatokat, semmi munkát ne végezzetek;

29:8b.NUM.029.008 És vigyetek az Úrnak kedves illatú egészen égõáldozatul: egy fiatal tulkot, egy kost, esztendõs bárányt hetet, épek legyenek;

29:9b.NUM.029.009 azoknak ételáldozatául olajjal elegyített három tized [efa] lisztlángot a tulok mellé; két tizedrészt az egy kos mellé;

29:10b.NUM.029.010 Egy-egy tizedrészt egy-egy bárány mellé, a hét bárány szerint.

29:11b.NUM.029.011 Egy kecskebakot bûnért való áldozatul, az engesztelésre való bûnáldozaton kivül, és a szüntelen való egészen égõáldozaton, annak ételáldozatán és azoknak italáldozatjokon kivül.

29:12b.NUM.029.012 A hetedik hónapnak tizenötödik napján is szent gyülekezésetek legyen néktek; semmi robota munkát ne végezzetek, és az Úrnak ünnepét hét napon ünnepeljétek.

29:13b.NUM.029.013 És vigyetek az Úrnak egészen égõáldozatot, kedves illatú tûzáldozatul: tizenhárom fiatal tulkot, két kost, esztendõs bárányt tizennégyet, épek legyenek.

29:14b.NUM.029.014 azoknak ételáldozatául olajjal elegyített lisztlángból három tizedrész [efát] egy-egy tulok mellé, a tizenhárom tulok szerint, két tizedrészt egy-egy kos mellé, a két kos szerint.

29:15b.NUM.029.015 És egy-egy tizedrészt minden bárány mellé, a tizennégy bárány szerint.

29:16b.NUM.029.016 És egy kecskebakot bûnért való áldozatul, a szüntelen való egészen égõáldozaton, annak ételáldozatján és italáldozatján kívül.

29:17b.NUM.029.017 Másodnapon pedig tizenkét fiatal tulkot, két kost, tizennégy ép bárányt, esztendõsöket.

29:18b.NUM.029.018 És azoknak ételáldozatjokat és italáldozatjokat, a tulkok mellé, a kosok mellé, a bárányok mellé, az õ számok szerint, a szokás szerint.

29:19b.NUM.029.019 És egy kecskebakot bûnért való áldozatul, a szüntelen való egészen égõáldozaton, annak ételáldozatján és azoknak italáldozatjokon kivül.

29:20b.NUM.029.020 Harmadnap pedig tizenegy fiatal tulkot, két kost, tizennégy ép bárányt, esztendõsöket.

29:21b.NUM.029.021 És azoknak ételáldozatjokat és italáldozatjokat, a tulkok mellé, a kosok mellé és a bárányok mellé, az õ számok szerint, a szokás szerint;

29:22b.NUM.029.022 És egy kecskebakot bûnért való áldozatul, a szüntelen való egészen égõáldozaton és annak ételáldozatján és italáldozatján kivül.

29:23b.NUM.029.023 Negyednapon pedig tíz fiatal tulkot, két kost, tizennégy ép bárányt, esztendõsöket.

29:24b.NUM.029.024 Azoknak ételáldozatjokat és italáldozatjokat a tulkok mellé, a kosok mellé és a bárányok mellé, az õ számok szerint, a szokás szerint;

29:25b.NUM.029.025 És egy kecskebakot bûnért való áldozatul, a szüntelen való egészen égõáldozaton, annak ételáldozatján és italáldozatján kívül.

29:26b.NUM.029.026 És ötödnapon kilencz fiatal tulkot, két kost, tizennégy ép bárányt, esztendõsöket:

29:27b.NUM.029.027 És azoknak ételáldozatjokat és italáldozatjokat, a tulkok mellé, a kosok mellé és a bárányok mellé, azoknak számok szerint, a szokás szerint.

29:28b.NUM.029.028 És egy bakot bûnért való áldozatul, a szüntelen való egészen égõáldozaton, annak ételáldozatján és italáldozatján kívül.

29:29b.NUM.029.029 És hatodnapon nyolcz tulkot, két kost, tizennégy ép bárányt, esztendõsöket.

29:30b.NUM.029.030 És azoknak ételáldozatjokat és italáldozatjokat a tulkok mellé, a kosok mellé és a bárányok mellé, az õ számok szerint, a szokás szerint;

29:31b.NUM.029.031 És egy bakot bûnért való áldozatul, a szüntelen való egészen égõáldozaton kívül, annak ételáldozatján és italáldozatján kívül.

29:32b.NUM.029.032 És hetedik napon hét tulkot, két kost, tizennégy ép bárányt, esztendõsöket;

29:33b.NUM.029.033 És azoknak ételáldozatjokat és italáldozatjokat a tulkok mellé, a kosok mellé és a bárányok mellé, az õ számok szerint, a szokás szerint;

29:34b.NUM.029.034 És egy bakot bûnért való áldozatul, a szüntelen való egészen égõáldozaton kívül, annak ételáldozatján és italáldozatján kívül.

29:35b.NUM.029.035 Nyolczadnapon bezáró ünnepetek legyen néktek, semmi robota munkát ne végezzetek;

29:36b.NUM.029.036 Hanem vigyetek az Úrnak egészen égõáldozatot, kedves illatú tûzáldozatul: egy tulkot, egy kost, hét ép bárányt, esztendõsöket;

29:37b.NUM.029.037 Azoknak ételáldozatjokat és italáldozatjokat, a tulok mellé, a kos mellé, és a bárányok mellé, az õ számok szerint, a szokás szerint;

29:38b.NUM.029.038 És egy bakot bûnért való áldozatul, a szüntelen való egészen égõáldozaton, annak ételáldozatján és italáldozatján kívül.

29:39b.NUM.029.039 Ezeket áldozzátok az Úrnak a ti ünnepeiteken, azokon kívül, a miket fogadásból, és szabad akaratból áldoztok, a ti egészen égõáldozataitokul, ételáldozataitokul, italáldozataitokul, és hálaáldozataitokul.

29:40b.NUM.029.040 És megmondá Mózes Izráel fiainak mind azokat, a melyeket az Úr parancsolt vala Mózesnek.

30

30:1b.NUM.030.001 És szóla Mózes az Izráel fiai közt lévõ törzsek fejeinek, mondván: Ez az a beszéd, a melyet parancsolt az Úr:

30:2b.NUM.030.002 Ha valamely férfi fogadást fogad az Úrnak, vagy esküt tesz, hogy lekötelezze magát valami kötésre: meg ne szegje az õ szavát; a mint az õ szájából kijött, egészen úgy cselekedjék.

30:3b.NUM.030.003 Ha pedig asszony fogad fogadást az Úrnak, és kötésre kötelezi le magát az õ atyjának házában az õ fiatalságában;

30:4b.NUM.030.004 És hallja az õ atyja az õ fogadását, vagy kötelezését, a melylyel lekötelezte magát, és nem szól arra az õ atyja: akkor megáll minden õ fogadása, és minden kötelezés is, a melylyel lekötelezte magát, megálljon.

30:5b.NUM.030.005 Ha pedig megtiltja azt az õ atyja azon a napon, a melyen hallotta: nem áll meg semmi fogadása és kötelezése, a melylyel lekötelezte magát, és az Úr is megbocsát néki, mert az õ atyja tiltotta meg azt.

30:6b.NUM.030.006 Ha pedig férjhez megy, és így terhelik õt az õ fogadásai vagy ajkán kiszalasztott szava, a melylyel lekötelezte magát;

30:7b.NUM.030.007 És hallja az õ férje, és nem szól néki azon a napon, a melyen hallotta azt: akkor megállanak az õ fogadásai, és az õ kötelezései is, a melyekkel lekötelezte magát, megálljanak.

30:8b.NUM.030.008 Ha pedig azon a napon, a melyen hallja a férje, megtiltja azt: akkor erõtlenné teszi annak fogadását, a melyet magára vett, és az õ ajakinak kiszalasztott szavát, a melylyel lekötelezte magát; és az Úr is megbocsát néki.

30:9b.NUM.030.009 Az özvegy asszonynak pedig és az elváltnak minden fogadása, a melylyel lekötelezi magát, megáll.

30:10b.NUM.030.010 Ha pedig az õ férjének házában tesz fogadást, vagy esküvéssel kötelezi magát valami kötésre:

30:11b.NUM.030.011 Ha hallotta az õ férje és nem szólt arra, nem tiltotta meg azt: akkor annak minden fogadása megáll, és minden kötelezése, a melylyel lekötelezte magát, megálljon.

30:12b.NUM.030.012 De ha a férje teljesen erõtlenné teszi azokat azon a napon, a melyen hallotta: nem áll meg semmi, a mi az õ ajakin kijött, sem fogadása, sem az õ maga lekötelezése; az õ férje erõtlenné tette azokat, és az Úr megbocsát néki.

30:13b.NUM.030.013 Minden fogadását, és minden esküvéssel való kötelezését a maga megsanyargattatására, a férje teszi erõssé, és a férje teszi azt erõtlenné.

30:14b.NUM.030.014 Hogyha nem szólván nem szól néki a férje egy naptól fogva más napig, akkor megerõsíti minden fogadását, vagy minden kötelezését, a melyeket magára vett; megerõsíti azokat, mert nem szól néki azon a napon, a melyen hallotta azt.

30:15b.NUM.030.015 Ha pedig azután teszi erõtelenekké azokat, minekutána hallotta vala: õ hordozza az õ bûnének terhét.

30:16b.NUM.030.016 ek azok a rendelések, a melyeket parancsolt az Úr Mózesnek, a férj és az õ felesége között, az atya és leánya között, mikor még fiatalságában az õ atyjának házában [van.]

31

31:1b.NUM.031.001 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

31:2b.NUM.031.002 Állj bosszút Izráel fiaiért a Midiánitákon, azután a te népeidhez takaríttatol.

31:3b.NUM.031.003 Szóla azért Mózes a népnek, mondván: Készítsétek fel magatok közül a viadalra való embereket, és induljanak Midián ellen, hogy bosszút álljanak az Úrért Midiánon.

31:4b.NUM.031.004 Ezret-ezret egy-egy törzsbõl, Izráelnek minden törzsébõl küldjetek a hadba.

31:5b.NUM.031.005 Kiválogatának azért Izráel ezereibõl, ezeret törzsenként, tizenkét ezeret, viadalra készet.

31:6b.NUM.031.006 És elküldé õket Mózes, törzsenként ezeret-ezeret a hadba, és velök Fineást, Eleázár papnak fiát is a hadba; és a szent edények és a riadó kürtök valának az õ keze alatt.

31:7b.NUM.031.007 És harczolának Midián ellen, a miképen megparancsolta vala az Úr Mózesnek, és minden férfiút megölének.

31:8b.NUM.031.008 A Midián királyait is megölék, azoknak levágott népeivel egybe: Evit, Rékemet, Czúrt, Húrt, és Rebát, Midiánnak öt királyát; és Bálámot a Beór fiát is megölék fegyverrel.

31:9b.NUM.031.009 És fogságba vivék Izráel fiai a Midiániták feleségeit és azoknak kisdedeit, és azoknak minden barmát és minden nyáját, és minden vagyonát prédára veték.

31:10b.NUM.031.010 Minden városukat pedig az õ lakhelyeik szerint, és minden falvaikat tûzzel megégeték.

31:11b.NUM.031.011 És elvivének minden ragadományt és minden prédát mind emberekbõl, mind barmokból.

31:12b.NUM.031.012 És vivék Mózeshez és Eleázár paphoz, és Izráel fiainak gyülekezetéhez a foglyokat, a prédát és a ragadományokat a táborba, a mely a Moáb mezõségén vala a Jordán mellett, Jérikhó átellenében.

31:13b.NUM.031.013 Kimenének azért Mózes és Eleázár pap, és a gyülekezetnek minden fejedelme õ eléjök a táboron kívül.

31:14b.NUM.031.014 És megharaguvék Mózes a hadnak vezetõire, az ezredesekre és századosokra, a kik megjöttek vala a harczról.

31:15b.NUM.031.015 És monda nékik Mózes: Megtartottátok-é életben mind az asszonyokat?

31:16b.NUM.031.016 Ímé õk voltak, a kik Izráel fiait Bálám tanácsából hûtlenségre bírták az Úr ellen a Peór dolgában; és lõn csapás az Úr gyülekezetén.

31:17b.NUM.031.017 Most azért öljetek meg a kisdedek közül minden finemût; és minden asszonyt is, a ki férfit ismert azzal való hálás végett, megöljetek.

31:18b.NUM.031.018 Minden leánygyermeket pedig, a kik nem háltak férfiúval, tartsatok életben magatoknak.

31:19b.NUM.031.019 Ti pedig maradjatok a táboron kivül hét napig; a ki megölt valakit, és a ki hullát érintett, mind tisztítsátok meg magatokat harmad és hetednapon, magatokat és foglyaitokat.

31:20b.NUM.031.020 Minden ruhát, minden bõrbõl való eszközt, minden kecskeszõrbõl való készítményt és minden faedényt; tisztítsátok meg magatokat.

31:21b.NUM.031.021 És monda Eleázár pap a vitézeknek, a kik elmentek vala a hadba: Ez a törvény rendelése, a melyet parancsolt vala az Úr Mózesnek:

31:22b.NUM.031.022 Az aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, az ónt és ólmot bizonyára;

31:23b.NUM.031.023 nden egyebet [is], a mi állja a tüzet, vigyetek át a tûzön, és megtisztíttatik, de a tisztító vízzel is tisztíttassék meg; mindazt pedig, a mi nem állja a tûzet, vízen vigyétek át.

31:24b.NUM.031.024 Ruháitokat pedig mossátok meg a hetedik napon, és tiszták lesztek: és azután bemehettek a táborba.

31:25b.NUM.031.025 Újra szóla az Úr Mózesnek, mondván:

31:26b.NUM.031.026 Vedd számba az elfoglalt prédát, mind emberben, mind baromban, te és Eleázár, a pap, és a gyülekezet atyáinak fejei.

31:27b.NUM.031.027 És oszszad a prédát két részre: a hadakozók között, a kik hadba mentek, és az egész gyülekezet között.

31:28b.NUM.031.028 És végy részt az Úrnak a hadakozó férfiaktól, akik hadba mentek: ötszázból egy lelket, az emberek közül, az ökrök közül, a szamarak közül, és a juhok közül.

31:29b.NUM.031.029 Azoknak fele részébõl vegyétek, és adjad Eleázárnak, a papnak, felemelt áldozatul az Úrnak.

31:30b.NUM.031.030 Az Izráel fiainak járó fele részbõl pedig egy elfogottat végy ötvenbõl: emberekbõl, ökrökbõl, szamarakból, juhokból, és minden baromból; és adjad azokat a lévitáknak, a kik ügyelnek az Úr hajlékának ügyére.

31:31b.NUM.031.031 És úgy cselekedék Mózes és Eleázár, a pap, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek.

31:32b.NUM.031.032 vala az a préda, [azaz] annak a zsákmánynak maradéka, a mit a hadakozó nép zsákmányolt: hatszáz hetvenöt ezer juh.

31:33b.NUM.031.033 És hetvenhét ezer ökör.

31:34b.NUM.031.034 És hatvanegy ezer szamár.

31:35b.NUM.031.035 Emberi lélek pedig: a leányok közül, a kik nem ismertek vala férfival való egyesülést, ilyen lélek összesen harminczkét ezer.

31:36b.NUM.031.036 la pedig az [egyik] fele, azoknak része, a kik hadba mentek vala: számszerint háromszáz harminczhét ezer és ötszáz juh.

31:37b.NUM.031.037 Vala pedig az Úrnak része a juhokból: hatszáz és hetvenöt.

31:38b.NUM.031.038 Az ökör pedig: harminczhat ezer; és azokból az Úrnak része: hetvenkettõ.

31:39b.NUM.031.039 És a szamár: harmincz ezer és ötszáz; azokból az Úrnak része: hatvanegy.

31:40b.NUM.031.040 Emberi lélek pedig tizenhat ezer; és azokból az Úrnak része: harminczhét lélek.

31:41b.NUM.031.041 És adá Mózes az Úrnak részét felemelt áldozatul Eleázárnak, a papnak, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek.

31:42b.NUM.031.042 Izráel fiainak esõ [másik] fele részbõl pedig, a melyet elválasztott Mózes a hadakozó férfiakétól.

31:43b.NUM.031.043 (Vala pedig a gyülekezetre esõ felerész juhokból: háromszáz harminczhét ezer és ötszáz;

31:44b.NUM.031.044 Ökör: harminczhat ezer;

31:45b.NUM.031.045 Szamár: harmincz ezer és ötszáz:

31:46b.NUM.031.046 Emberi lélek: tizenhat ezer.)

31:47b.NUM.031.047 Az Izráel fiainak esõ fele részbõl pedig egy elfogottat vett Mózes ötvenbõl, az emberekbõl és a barmokból; és adá azokat a lévitáknak, a kik ügyelnek az Úr hajlékának ügyére, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek.

31:48b.NUM.031.048 És járulának Mózeshez a had ezereinek vezetõi, az ezredesek és századosok.

31:49b.NUM.031.049 És mondának Mózesnek: Szolgáid megszámlálták a hadakozó férfiakat, a kik a mi kezünk alatt voltak, és senki közülünk el nem veszett.

31:50b.NUM.031.050 Hoztunk azért az Úrnak való áldozatul kiki a mit talált: aranyeszközöket, karlánczokat, karpereczeket, gyûrûket, fülönfüggõket, nyaklánczokat, hogy engesztelést végezzünk a mi lelkünkért az Úr elõtt.

31:51b.NUM.031.051 elvevé Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat õ tõlök, [és] a megkészített eszközöket [is] mind.

31:52b.NUM.031.052 És mindaz az arany, a melyet felemelt áldozatul vivének az Úrnak, tizenhat ezer hétszáz és ötven siklus vala az ezeredesektõl és századosoktól.

31:53b.NUM.031.053 A hadakozó férfiak közül kiki magának zsákmányolt.

31:54b.NUM.031.054 Miután elvette vala Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat az ezeredesektõl és századosoktól, bevivék azt a gyülekezetnek sátorába, Izráel fiaira való emlékeztetõül az Úr elé.

32

32:1b.NUM.032.001 Rúben fiainak pedig és Gád fiainak igen sok barmok vala. Mikor látták a Jázér földét és a Gileád földét, hogy ímé az a hely marhatartani való hely:

32:2b.NUM.032.002 Eljövének Gád fiai és Rúben fiai, és szólának Mózesnek és Eleázárnak, a papnak, és a gyülekezet fejedelmeinek, mondván:

32:3b.NUM.032.003 Atárót, Díbon, Jázér, Nimra, Hesbon, Elealé, Sebám, Nébó és Béon:

32:4b.NUM.032.004 föld, a melyet megvert az Úr az Izráel fiainak gyülekezete elõtt, baromtartó föld az; a te szolgáidnak pedig [sok] marhájok van.

32:5b.NUM.032.005 És mondának: Hogyha kedvet találtunk a te szemeid elõtt, adassék ez a föld a te szolgáidnak örökségül, ne vígy minket át a Jordánon.

32:6b.NUM.032.006 Mózes pedig monda a Gád fiainak és Rúben fiainak: Avagy a ti atyátokfiai hadakozni menjenek, ti pedig itt maradjatok?

32:7b.NUM.032.007 És miért idegenítitek el Izráel fiainak szívét, hogy által ne menjenek a földre, a melyet adott nékik az Úr?

32:8b.NUM.032.008 A ti atyáitok cselekedtek így, mikor elbocsátám õket Kádes-Bárneából, hogy nézzék meg azt a földet;

32:9b.NUM.032.009 Mert felmentek az Eskól völgyéig, és megnézék a földet, és elidegeníték Izráel fiainak szívét, hogy be ne menjenek arra a földre, a melyet adott vala nékik az Úr.

32:10b.NUM.032.010 Azért megharaguvék az Úr azon a napon, és megesküvék, mondván:

32:11b.NUM.032.011 Nem látják meg azok az emberek, a kik feljöttek Égyiptomból, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, azt a földet, a mely felõl megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mivelhogy nem tökéletesen jártak én utánam;

32:12b.NUM.032.012 Kivéve a Kenizeus Kálebet, a Jefunné fiát és Józsuét, a Nún fiát, mivelhogy tökéletesen jártak az Úr után.

32:13b.NUM.032.013 És megharaguvék az Úr Izráelre, és bujdostatá õket a pusztában negyven esztendeig; míg megemészteték az egész nemzetség, a mely gonoszt cselekedett vala az Úr szemei elõtt.

32:14b.NUM.032.014 És ímé feltámadtatok a ti atyáitok helyett, bûnös emberek maradékai, hogy az Úr haragjának tüzét még öregbítsétek Izráel ellen.

32:15b.NUM.032.015 Hogyha elfordultok az õ utaitól, még tovább is otthagyja õt a pusztában, és elvesztitek mind az egész népet.

32:16b.NUM.032.016 És járulának közelebb õ hozzá, és mondának: Barmainknak juhaklokat építünk itt, és a mi kicsinyeinknek városokat;

32:17b.NUM.032.017 Magunk pedig felfegyverkezve, készséggel megyünk Izráel fiai elõtt, míg beviszszük õket az õ helyökre; gyermekeink pedig a kerített városokban maradnak e földnek lakosai miatt.

32:18b.NUM.032.018 Vissza nem térünk addig a mi házainkhoz, a míg Izráel fiai közül meg nem kapja kiki az õ örökségét.

32:19b.NUM.032.019 Mert nem veszünk mi részt az örökségben õ velök a Jordánon túl és tovább, mivelhogy meg van nékünk a mi örökségünk a Jordánon innen napkelet felõl.

32:20b.NUM.032.020 És monda nékik Mózes: Ha azt cselekszitek, a mit szóltok; ha az Úr elõtt készültök fel a hadra;

32:21b.NUM.032.021 És átmegy közületek minden fegyveres a Jordánon az Úr elõtt, míg kiûzi az õ ellenségeit maga elõtt;

32:22b.NUM.032.022 És csak azután tértek vissza, ha az a föld meghódol az Úr elõtt: akkor ártatlanok lesztek az Úr elõtt, és Izráel elõtt, és az a föld birtokotokká lesz néktek az Úr elõtt.

32:23b.NUM.032.023 gyha nem így cselekesztek, ímé vétkeztek az Úr ellen; és gondoljátok meg, hogy a ti bûnötök[nek] [büntetése] utólér benneteket!

32:24b.NUM.032.024 Építsetek magatoknak városokat a ti kicsinyeitek számára, és a ti juhaitoknak aklokat; de a mit fogadtatok, azt megcselekedjétek.

32:25b.NUM.032.025 És szólának Gád fiai és Rúben fiai Mózesnek, mondván: A te szolgáid úgy cselekesznek, a mint az én Uram parancsolja.

32:26b.NUM.032.026 A mi kicsinyeink, feleségeink, juhaink és mindenféle barmaink ott lesznek Gileád városaiban;

32:27b.NUM.032.027 A te szolgáid pedig átmennek mindnyájan hadra felkészülve, harczolni az Úr elõtt, a miképen az én Uram szól.

32:28b.NUM.032.028 Parancsot ada azért õ felõlök Mózes Eleázárnak, a papnak, és Józsuénak a Nún fiának, és az Izráel fiai törzseibõl való atyák fejeinek,

32:29b.NUM.032.029 És monda nékik Mózes: Ha átmennek a Gád fiai és a Rúben fiai veletek a Jordánon, mindnyájan hadakozni készen az Úr elõtt, és meghódol a föld ti elõttetek: akkor adjátok nékik a Gileád földét birtokul.

32:30b.NUM.032.030 Ha pedig nem mennek át fegyveresen veletek, akkor veletek kapjanak birtokot a Kanaán földén.

32:31b.NUM.032.031 És felelének a Gád fiai és a Rúben fiai, mondván: A mit mondott az Úr a te szolgáidnak, akképen cselekeszünk.

32:32b.NUM.032.032 Mi átmegyünk fegyveresen az Úr elõtt a Kanaán földére, de miénk legyen a mi örökségünknek birtoka a Jordánon innen.

32:33b.NUM.032.033 kik adá azért Mózes, [tudniillik] a Gád fiainak, a Rúben fiainak és a József fiának, Manasse féltörzsének, Szihonnak, az Emoreusok királyának országát, és Ógnak, Básán királyának országát; azt a földet az õ városaival, határaival, annak a földnek városait köröskörül.

32:34b.NUM.032.034 És megépíték a Gád fiai Dibont, Ataróthot, Aroért,

32:35b.NUM.032.035 Atróth-Sofánt, Jázért, Jogbehát,

32:36b.NUM.032.036 Beth-Nimrát, és Beth-Haránt, kerített városokat juhaklokkal egyben.

32:37b.NUM.032.037 A Rúben fiai pedig megépíték Hesbont, Elealét, Kirjáthaimot,

32:38b.NUM.032.038 bót, Baál-Meont, (változtatott néven nevezve) és Sibmát. És [új] neveket adának a városoknak, a melyeket építének.

32:39b.NUM.032.039 Mákirnak, a Manasse fiának fiai pedig Gileádba vonulának, és bevevék azt, és kiûzék az Emoreust, a ki ott vala.

32:40b.NUM.032.040 Adá azért Mózes Gileádot Mákirnak, a Manasse fiának, és lakozék abban.

32:41b.NUM.032.041 Jáir pedig, a Manasse fia elméne, és bevevé azoknak falvait, és hívá azokat Jáir falvainak.

32:42b.NUM.032.042 Nóbah is elméne, és bevevé Kenáthot és annak városait, és hívá azt Nóbáhnak, a maga nevérõl.

33

33:1b.NUM.033.001 Ezek Izráel fiainak szállásai, a kik kijövének Égyiptom földébõl az õ seregeik szerint Mózes és Áron vezetése alatt.

33:2b.NUM.033.002 (Megírá pedig Mózes az õ kijövetelöket az õ szállásaik szerint, az Úrnak rendeletére.) Ezek az õ szállásaik, az õ kijövetelök szerint.

33:3b.NUM.033.003 Elindulának Rameszeszbõl az elsõ hónapban, az elsõ hónap tizenötödik napján. A páskha után való napon jövének ki Izráel fiai felemelt kézzel, az egész Égyiptom láttára.

33:4b.NUM.033.004 z égyiptombeliek pedig temetik vala [azokat] a kiket megölt vala az Úr õ közöttök, minden elsõszülött[jö]ket; az isteneiken is ítéletet tartott vala az Úr.)

33:5b.NUM.033.005 És elindulának Izráel fiai Rameszeszbõl, és tábort ütének Szukkótban.

33:6b.NUM.033.006 És elindulának Szukkótból, és tábort ütének Ethámban, a mely van a pusztának szélén.

33:7b.NUM.033.007 És elindulának Ethámból, és fordulának Pihahiróth felé, a mely van Baál-Czefon elõtt, és tábort ütének Migdol elõtt,

33:8b.NUM.033.008 És elindulának Pihahiróthból, és átmenének a tenger közepén a pusztába; és menének három napi járásnyira az Ethám pusztáján; és tábort ütének Márában.

33:9b.NUM.033.009 És elindulának Márából, és jutának Élimbe; Élimben pedig vala tizenkét kútfõ és hetven pálmafa; és tábort ütének ott.

33:10b.NUM.033.010 És elindulának Élimbõl, és tábort ütének a Veres tenger mellett.

33:11b.NUM.033.011 És elindulának a Veres tengertõl, és tábort ütének a Szin pusztájában.

33:12b.NUM.033.012 És elindulának a Szin pusztájából, és tábort ütének Dofkában.

33:13b.NUM.033.013 És elindulának Dofkából, és tábort ütének Álúsban.

33:14b.NUM.033.014 És elindulának Álúsból, és tábort ütének Refidimben, de nem vala ott a népnek inni való vize.

33:15b.NUM.033.015 És elindulának Refidimbõl, és tábort ütének a Sinai pusztájában.

33:16b.NUM.033.016 És elindulának a Sinai pusztájából, és tábort ütének Kibrót-Thaavában.

33:17b.NUM.033.017 És elindulának Kibrót-Thaavából, és tábort ütének Haserótban.

33:18b.NUM.033.018 És elindulának Haserótból, és tábort ütének Rithmában.

33:19b.NUM.033.019 És elindulának Rithmából, és tábort ütének Rimmon-Péreczben.

33:20b.NUM.033.020 És elindulának Rimmon-Péreczbõl, és tábort ütének Libnában.

33:21b.NUM.033.021 És elindulának Libnából, és tábort ütének Risszában.

33:22b.NUM.033.022 És elindulának Risszából, és tábort ütének Kehélátban.

33:23b.NUM.033.023 És elindulának Kehélátból, és tábort ütének a Séfer hegyénél.

33:24b.NUM.033.024 És elindulának a Séfer hegyétõl és tábort ütének Haradában.

33:25b.NUM.033.025 És elindulának Haradából, és tábort ütének Makhélótban.

33:26b.NUM.033.026 És elindulának Makhélótból, és tábort ütének Tháhátban.

33:27b.NUM.033.027 És elindulának Tháhátból, és tábort ütének Thárakhban.

33:28b.NUM.033.028 És elindulának Thárakhból, és tábort ütének Mitkában.

33:29b.NUM.033.029 És elindulának Mitkából, és tábort ütének Hasmonában.

33:30b.NUM.033.030 És elindulának Hasmonából, és tábort ütének Moszérótban.

33:31b.NUM.033.031 És elindulának Moszérótból, és tábort ütének Bené-Jaakánban.

33:32b.NUM.033.032 És elindulának Bené-Jaakánból, és tábort ütének Hór-Hagidgádban.

33:33b.NUM.033.033 És elindulának Hór-Hagidgádból, és tábort ütének Jotbathában.

33:34b.NUM.033.034 És elindulának Jotbathából, és tábort ütének Abronában.

33:35b.NUM.033.035 És elindulának Abronából, és tábort ütének Eczjon-Geberben.

33:36b.NUM.033.036 És elindulának Eczjon-Geberbõl, és tábort ütének Czin pusztájában; ez Kádes.

33:37b.NUM.033.037 És elindulának Kádesbõl, és tábort ütének a Hór hegyénél, az Edom földének szélén.

33:38b.NUM.033.038 Felméne pedig Áron, a pap, a Hór hegyére az Úr rendelése szerint, és meghala ott a negyvenedik esztendõben, Izráel fiainak Égyiptom földébõl való kijövetelök után, az ötödik hónapban, a hónap elsején.

33:39b.NUM.033.039 Áron pedig száz és huszonhárom esztendõs vala, mikor meghala a Hór hegyén.

33:40b.NUM.033.040 Hallott pedig a Kananeus, Arad királya (ez pedig dél felõl lakozik vala a Kanaán földén) Izráel fiainak jövetele felõl.

33:41b.NUM.033.041 És elindulának a Hór hegyétõl, és tábort ütének Czalmonában.

33:42b.NUM.033.042 És elindulának Czalmonából, és tábort ütének Púnonban.

33:43b.NUM.033.043 És elindulának Púnonból, és tábort ütének Obothban.

33:44b.NUM.033.044 És elindulának Obothból, és tábort ütének Ijé- Abárimban, a Moáb határán.

33:45b.NUM.033.045 elindulának Ijé-[Abárim]ból, és tábort ütének Dibon-Gádban.

33:46b.NUM.033.046 És elindulának Dibon-Gádból, és tábort ütének Almon-Diblathaimban.

33:47b.NUM.033.047 És elindulának Almon-Diblathaimból, és tábort ütének az Abarim hegységnél, Nébó ellenében.

33:48b.NUM.033.048 És elindulának az Abarim hegységétõl, és tábort ütének a Moáb mezõségén, a Jordán mellett, Jérikhó ellenében.

33:49b.NUM.033.049 Tábort ütének pedig a Jordán mellett, Beth-Hajjesimóthtól Abel- Hassittimig, a Moáb mezõségén.

33:50b.NUM.033.050 És szóla az Úr Mózesnek a Moáb mezõségén, a Jordán mellett, Jerikhó ellenében, mondván:

33:51b.NUM.033.051 Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Mikor átmentek ti a Jordánon a Kanaán földére:

33:52b.NUM.033.052 Ûzzétek ki akkor a földnek minden lakosát a ti színetek elõl, és veszessétek el minden írott képeiket, és minden õ öntött bálványképeiket is elveszessétek, és minden magaslataikat rontsátok el!

33:53b.NUM.033.053 zétek ki a földnek [lakóit,] és lakozzatok abban; mert néktek adtam azt a földet, hogy bírjátok azt.

33:54b.NUM.033.054 Azt a földet pedig sorsvetés által vegyétek birtokotokba a ti nemzetségeitek szerint. A nagyobb számúnak nagyobbítsátok az õ örökségét, a kisebb számúnak kisebbítsd az õ örökségét. A hová a sors esik valaki számára, az legyen az övé. A ti atyáitoknak törzsei szerint vegyétek át birtokotokat.

33:55b.NUM.033.055 Ha pedig nem ûzitek ki annak a földnek lakosait a ti színetek elõl, akkor, a kiket meghagytok közülök, szálkákká lesznek a ti szemeitekben, és tövisekké a ti oldalaitokban, és ellenségeitek lesznek néktek a földön, a melyen lakoztok.

33:56b.NUM.033.056 És akkor a miképen gondoltam, hogy cselekszem azokkal, úgy cselekszem majd veletek.

34

34:1b.NUM.034.001 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

34:2b.NUM.034.002 rancsold meg Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Hogyha bementek ti a Kanaán földére; (ez a föld, a mely örökségûl esik néktek, [tudniillik] a Kanaán földe az õ határai szerint),

34:3b.NUM.034.003 Akkor legyen a ti déli oldalatok a Czin pusztájától fogva Edom határáig, és legyen a ti déli határotok a Sós tenger végétõl napkelet felé.

34:4b.NUM.034.004 És kerüljön a határ dél felõl az Akrabbim hágójáig, és menjen át Czinig, és a vége legyen Kádes-Barneától délre; és menjen tova Haczár-Adárig, és menjen át Aczmonig.

34:5b.NUM.034.005 Azután kerüljön a határ Aczmontól Égyiptom patakáig, a vége pedig a tengernél legyen.

34:6b.NUM.034.006 A napnyugoti határotok pedig legyen néktek a nagy tenger; ez legyen néktek a napnyugoti határotok.

34:7b.NUM.034.007 Ez legyen pedig a ti északi határotok: a nagy tengertõl fogva vonjatok határt a Hór hegyének.

34:8b.NUM.034.008 A Hór hegyétõl vonjatok határt a Hamáthba való bejárásig; a határnak vége pedig Czedádnál legyen.

34:9b.NUM.034.009 És tovamenjen a határ Zifronig, a vége pedig Haczar-Enán legyen. Ez legyen néktek az északi határotok.

34:10b.NUM.034.010 A napkeleti határt pedig vonjátok Haczar-Enántól Sefámig.

34:11b.NUM.034.011 hajoljon le a határ Sefámtól Ribláig, Aintól napkeletre; és [újra] hajoljon le a határ, és érje a Kinnéreth tenger partját napkelet felé.

34:12b.NUM.034.012 Azután hajoljon le a határ a Jordán felé, a vége pedig a Sós tenger legyen. Ez legyen a ti földetek az õ határai szerint köröskörül.

34:13b.NUM.034.013 És parancsot ada Mózes Izráel fiainak, mondván: Ez az a föld, a melyet sors által vesztek birtokotokba, a mely felõl parancsot ada az Úr, hogy adjam azt kilencz törzsnek, és fél törzsnek;

34:14b.NUM.034.014 Mert megkapták a Rúbeniták fiainak törzse az õ atyáiknak háza szerint, a Gáditák fiainak törzse, az õ atyáiknak háza szerint, és a Manasse fél törzse is, megkapták az õ örökségöket.

34:15b.NUM.034.015 Két törzs és egy fél törzs megkapta az õ örökségét a Jordánon túl, Jérikhó ellenében napkelet felõl.

34:16b.NUM.034.016 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:

34:17b.NUM.034.017 Ezek azoknak a férfiaknak nevei, a kik örökségül fogják néktek elosztani azt a földet: Eleázár, a pap, és Józsué, a Nún fia.

34:18b.NUM.034.018 És törzsenként egy-egy fejedelmet vegyetek mellétek a földnek örökségül való elosztására.

34:19b.NUM.034.019 Ezek a férfiaknak nevei: a Júda törzsébõl Káleb, a Jefunné fia.

34:20b.NUM.034.020 A Simeon fiainak törzsébõl Sámuel, az Ammihúd fia.

34:21b.NUM.034.021 A Benjámin törzsébõl Elidád, a Kiszlon fia.

34:22b.NUM.034.022 A Dán fiainak törzsébõl Bukki fejedelem, a Jógli fia.

34:23b.NUM.034.023 A József fia közül, a Manasse fiainak törzsébõl Hanniél fejedelem, az Efód fia.

34:24b.NUM.034.024 Az Efraim fiainak törzsébõl Kemuél fejedelem, a Siftán fia.

34:25b.NUM.034.025 És a Zebulon fiainak törzsébõl Eliczáfán fejedelem, a Parnák fia.

34:26b.NUM.034.026 És az Izsakhár fiainak törzsébõl Paltiél fejedelem, az Azzán fia.

34:27b.NUM.034.027 És az Áser fiainak törzsébõl Akhihúd fejedelem, a Selómi fia.

34:28b.NUM.034.028 És a Nafthali fiainak törzsébõl Pédahél fejedelem, az Ammihúd fia.

34:29b.NUM.034.029 Ezek azok, a kiknek megparancsolá az Úr, hogy örökséget oszszanak Izráel fiainak a Kanaán földén.

35

35:1b.NUM.035.001 És szóla az Úr Mózesnek a Moáb mezõségén a Jordán mellett, Jérikhó ellenében, mondván:

35:2b.NUM.035.002 Parancsold meg Izráel fiainak, hogy adjanak a lévitáknak az õ örökségi birtokukból lakásra való városokat; a városokhoz pedig adjatok azok környékén legelõt is a lévitáknak;

35:3b.NUM.035.003 Hogy legyenek nékik a városok lakóhelyekül, a legelõk pedig legyenek az õ barmaiknak, jószágaiknak és mindenféle állatjoknak.

35:4b.NUM.035.004 És azoknak a városoknak legelõi, a melyeket a lévitáknak adtok, a város falától és azon kivül, ezer singnyire legyenek köröskörül.

35:5b.NUM.035.005 Mérjetek azért a városon kivül, napkelet felõl két ezer singet, dél felõl is kétezer singet, napnyugot felõl kétezer singet, és észak felõl kétezer singet; és a város legyen középben. Ez legyen számukra a városok legelõje.

35:6b.NUM.035.006 A városok közül pedig, a melyeket a lévitáknak adtok, hat legyen menedékváros, a melyeket azért adjatok, hogy oda szaladjon a gyilkos; és azokon kivül adjatok negyvenkét várost.

35:7b.NUM.035.007 Mind a városok, a melyeket adnotok kell a lévitáknak, negyvennyolc város, azoknak legelõivel egyben.

35:8b.NUM.035.008 mely városokat pedig Izráel fiainak örökségébõl adtok, [azokhoz] attól, a kinek több van, többet vegyetek, és attól, a kinek kevesebb van, kevesebbet vegyetek; mindenik az õ örökségéhez képest, a melyet örökül kapott, adjon az õ városaiból a lévitáknak.

35:9b.NUM.035.009 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

35:10b.NUM.035.010 Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Mikor átmentek ti a Jordánon a Kanaán földére:

35:11b.NUM.035.011 Válaszszatok ki magatoknak városokat, a melyek menedékvárosaitok legyenek, hogy oda szaladjon a gyilkos, a ki történetbõl öl meg valakit.

35:12b.NUM.035.012 És legyenek azok a ti városaitok menedékül a vérbosszuló ellen, és ne haljon meg a gyilkos, míg ítéletre nem áll a gyülekezet elé.

35:13b.NUM.035.013 mely városokat pedig oda adtok, [azok] [közül] hat legyen néktek menedékvárosul.

35:14b.NUM.035.014 rom várost adjatok a Jordánon túl, és három várost adjatok a Kanaán földén; menedékvárosok legyenek [azok.]

35:15b.NUM.035.015 Izráel fiainak és a jövevénynek, és az õ közöttök lakozónak menedékül legyen az a hat város, hogy oda szaladjon az, a ki történetbõl öl meg valakit.

35:16b.NUM.035.016 De ha valaki vaseszközzel úgy üt meg valakit, hogy meghal, gyilkos az; halállal lakoljon a gyilkos.

35:17b.NUM.035.017 És ha kézben levõ kõvel, a melytõl meghalhat, üti meg úgy, hogy meghal, gyilkos az; halállal lakoljon a gyilkos.

35:18b.NUM.035.018 Vagy ha kézben lévõ faeszközzel, a melytõl meghalhat, üti meg úgy, hogy meghal, gyilkos az; halállal lakoljon a gyilkos.

35:19b.NUM.035.019 A vérbosszuló rokon ölje meg a gyilkost; mihelyt találkozik vele, ölje meg azt.

35:20b.NUM.035.020 gyha gyûlölségbõl taszítja meg õt, vagy szántszándékkal úgy hajít [valamit] reá, hogy meghal;

35:21b.NUM.035.021 Vagy ellenségeskedésbõl kezével üti meg azt úgy, hogy meghal: halállal lakoljon az, a ki ütötte; gyilkos az; a vérbosszuló rokon ölje meg azt a gyilkost, mihelyt találkozik vele.

35:22b.NUM.035.022 Ha pedig hirtelenségbõl, ellenségeskedés nélkül taszítja meg õt; vagy nem szántszándékból hajít reá akármiféle eszközt;

35:23b.NUM.035.023 Vagy akármiféle követ, a melytõl meghalhat, úgy ejt valakire, a kit nem látott, hogy meghal, holott nem volt õ annak ellensége, sem nem kereste annak vesztét:

35:24b.NUM.035.024 Akkor ítéljen a gyülekezet az agyonütõ között és a vérbosszuló rokon között e törvények szerint.

35:25b.NUM.035.025 És mentse ki a gyülekezet a gyilkost a vérbosszuló rokonnak kezébõl, és küldje vissza azt a gyülekezet az õ menedékvárosába, a melybe szaladott vala, és lakozzék abban, míg meghal a fõpap, a ki felkenetett a szent olajjal.

35:26b.NUM.035.026 Ha pedig kimegy a gyilkos az õ menedékvárosának határából, a melybe szaladott vala;

35:27b.NUM.035.027 találja õt a vérbosszuló rokon az õ menedékvárosának határán kivül, és megöli az a vérbosszuló rokon a gyilkost: nem lesz [annak] vére õ rajta;

35:28b.NUM.035.028 Mert az õ menedékvárosában kell laknia a fõpap haláláig; a fõpap halála után pedig visszatérhet a gyilkos az õ örökségének földére.

35:29b.NUM.035.029 És legyenek ezek néktek ítéletre való rendelések a ti nemzetségeitek szerint, minden lakhelyeteken.

35:30b.NUM.035.030 Ha valaki megöl valakit, tanúk szavára gyilkolják meg a gyilkost; de egy tanú nem lehet elég tanú senki ellen, hogy meghaljon.

35:31b.NUM.035.031 Az olyan gyilkos életéért pedig ne vegyetek el váltságot, a ki halálra való gonosz, hanem halállal lakoljon.

35:32b.NUM.035.032 Attól se vegyetek váltságot, a ki az õ menedékvárosába szaladt, hogy visszamehessen és otthon lakozzék a fõpap haláláig.

35:33b.NUM.035.033 És meg ne fertõztessétek a földet, a melyben lesztek; mert a vér, az megfertézteti a földet, és a földnek nem szerezhetõ engesztelés a vér miatt, a mely kiontatott azon, csak annak vére által, a ki kiontotta azt.

35:34b.NUM.035.034 tisztátalanítsd meg azért azt a földet, a melyben laktok, a melyben én [is] lakozom; mert én, az Úr, Izráel fiai között lakozom.

36

36:1b.NUM.036.001 Járulának pedig Mózeshez az atyák fejei a Gileád fiainak nemzetségébõl, a ki Mákirnak, Manasse fiának fia vala, a József fiainak nemzetségébõl, és szólának Mózes elõtt és Izráel fiai atyáinak fejedelmei elõtt.

36:2b.NUM.036.002 És mondának: Az én uramnak megparancsolta az Úr, hogy sors által adja ezt a földet örökségül Izráel fiainak; de azt is megparancsolta az Úr az én Uramnak, hogy a mi atyánkfiának, Czélofhádnak örökségét adja oda az õ leányainak.

36:3b.NUM.036.003 ha Izráel fiai közül valamely más törzs fiaihoz mennek feleségül: elszakasztatik az õ örökségök a mi atyáink örökségétõl, és oda csatoltatik az annak a törzsnek örökségéhez, a melynél [feleségül] lesznek; a mi örökségünk pedig megkisebbedik.

36:4b.NUM.036.004 mikor Izráel fiainál a kürtzengés ünnepe lesz, az õ örökségök akkor is annak a törzsnek örökségéhez csatoltatik, a melynél [feleségül] lesznek. Eképen a mi atyáink törzseinek örökségébõl vétetik el azok öröksége.

36:5b.NUM.036.005 Parancsot ada azért Mózes Izráel fiainak az Úr rendelése szerint, mondván: A József fiainak törzse igazat szól.

36:6b.NUM.036.006 Ez az, a mit parancsolt az Úr a Czélofhád leányai felõl, mondván: A kihez jónak látják, ahhoz menjenek feleségül, de csak az õ atyjok törzsének háznépébõl valóhoz menjenek feleségül,

36:7b.NUM.036.007 Hogy át ne szálljon Izráel fiainak öröksége egyik törzsrõl a másik törzsre; hanem Izráel fiai közül kiki ragaszkodjék az õ atyái törzsének örökségéhez.

36:8b.NUM.036.008 És minden leányzó, a ki örökséget kap Izráel fiainak törzsei közül, az õ atyja törzsebeli háznépbõl valóhoz menjen feleségül, hogy Izráel fiai közül kiki megtartsa az õ atyáinak örökségét.

36:9b.NUM.036.009 És ne szálljon az örökség egyik törzsrõl a másik törzsre, hanem Izráel fiainak törzsei közül kiki ragaszkodjék az õ örökségéhez.

36:10b.NUM.036.010 A miképen megparancsolta vala az Úr Mózesnek, a képen cselekedtek vala a Czélofhád leányai.

36:11b.NUM.036.011 Mert Makhla, Thircza, Hogla, Milkha és Nóa, a Czélofhád leányai, az õ nagybátyjok fiaihoz mentek vala feleségül;

36:12b.NUM.036.012 A József fiának, Manassé fiainak nemzetségébõl valókhoz mentek vala feleségül; és lõn azoknak öröksége az õ atyjok nemzetségének törzsénél.

36:13b.NUM.036.013 Ezek a parancsolatok és végzések, a melyeket Mózes által parancsolt az Úr Izráel fiainak, Moáb mezõségén a Jordán mellett, Jérikhó ellenében.