Romans (Hungarian)

1

1:1b.ROM.001.001 l, Jézus Krisztusnak szolgája, elhívott apostol, elválasztva Isten evangyéliomá[nak hirdetésére.]

1:2b.ROM.001.002 Melyet eleve megígért az õ prófétái által a szentírásokban,

1:3b.ROM.001.003 Az õ Fia felõl, a ki Dávid magvából lett test szerint,

1:4b.ROM.001.004 A ki megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának a szentség Lelke szerint, a halálból való feltámadás által, a mi Urunk Jézus Krisztus felõl,

1:5b.ROM.001.005 A ki által vettük a kegyelmet és az apostolságot a hitben való engedelmességnek okáért, minden pogányok között, az õ nevéért;

1:6b.ROM.001.006 Kik között vagytok ti is, Jézus Krisztusnak hivatalosai:

1:7b.ROM.001.007 Mindeneknek, a kik Rómában vagytok, Isten szerelmeseinek, hivatalos szenteknek: Kegyelem néktek és békesség Istentõl, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.

1:8b.ROM.001.008 Elõször hálát adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy a ti hiteteknek az egész világon híre van;

1:9b.ROM.001.009 Mert bizonyságom nékem az Isten, kinek lelkem szerint szolgálok az õ Fiának evangyéliomában, hogy szüntelen emlékezem felõletek,

1:10b.ROM.001.010 Imádkozásaimban mindenkor könyörögvén, vajha egyszer már jó szerencsés út adódnék nékem Istennek akaratából, hogy hozzátok mehessek;

1:11b.ROM.001.011 Mert kívánlak titeket látni, hogy valami lelki ajándékot közölhessek veletek a ti megerõsítésetekre,

1:12b.ROM.001.012 Azaz, hogy együtt felbuzduljunk ti nálatok egymás hite által, a tiétek meg az enyém által.

1:13b.ROM.001.013 Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok atyámfiai, hogy én gyakran elvégeztem magamban, hogy elmegyek hozzátok (de mindez ideig megakadályoztattam), hogy köztetek is nyerjek valami lelki gyümölcsöt, mint a többi pogányok közt is.

1:14b.ROM.001.014 Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok.

1:15b.ROM.001.015 Azért a mi rajtam áll, kész vagyok néktek is, a kik Rómában vagytok, az evangyéliomot hirdetni.

1:16b.ROM.001.016 Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az minden hívõnek idvességére, zsidónak elõször meg görögnek.

1:17b.ROM.001.017 Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitbõl hitbe, miképen meg van írva: Az igaz ember pedig hitbõl él.

1:18b.ROM.001.018 Mert nyilván van az Istennek haragja mennybõl, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják.

1:19b.ROM.001.019 Mert a mi az Isten felõl tudható nyilván van õ bennök; mert az Isten megjelentette nékik:

1:20b.ROM.001.020 Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az õ örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétõl fogva az õ alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy õk menthetetlenek.

1:21b.ROM.001.021 Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsõítették õt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az õ okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az õ balgatag szívök megsötétedett.

1:22b.ROM.001.022 Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek;

1:23b.ROM.001.023 És az örökkévaló Istennek dicsõségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával.

1:24b.ROM.001.024 Annakokáért adta is õket az Isten szívök kivánságaiban tisztátalanságra, hogy egymás testét megszeplõsítsék;

1:25b.ROM.001.025 Mint a kik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtõ helyett, a ki mind örökké áldott. Ámen.

1:26b.ROM.001.026 Annakokáért adta õket az Isten tisztátalan indulatokra; mert az õ asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre:

1:27b.ROM.001.027 Hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az õ tévelygésöknek méltó jutalmát elvevén önmagokban.

1:28b.ROM.001.028 És a miképen nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretökben megtartsák, azonképen oda adták õket az Isten méltatlan gondolkozásra, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek;

1:29b.ROM.001.029 A kik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal; rakvák, írigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölcscsel;

1:30b.ROM.001.030 Súsárlók, rágalmazók, istengyûlölõk, dölyfösek, kevélyek, dicsekedõk, rosszban mesterkedõk, szüleiknek engedetlenek,

1:31b.ROM.001.031 Balgatagok, összeférhetetlenek, szeretet nélkül valók, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok.

1:32b.ROM.001.032 Kik jóllehet az Isten végzését ismerik, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, méltók a halálra, mégis nemcsak cselekszik azokat, hanem az akképen cselekvõkkel egyet is értenek.

2

2:1b.ROM.002.001 Annakokáért menthetetlen vagy óh ember, bárki légy, a ki ítélsz: mert a miben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod; mivel ugyanazokat míveled te, a ki ítélsz.

2:2b.ROM.002.002 Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint van azokon, a kik ilyeneket cselekesznek.

2:3b.ROM.002.003 Vagy azt gondolod, óh ember, a ki megítéled azokat, a kik ilyeneket cselekesznek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az Istennek ítéletét?

2:4b.ROM.002.004 Avagy megveted az õ jóságának, elnézésének és hosszútûrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?

2:5b.ROM.002.005 De te a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyûjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára.

2:6b.ROM.002.006 A ki megfizet mindenkinek az õ cselekedetei szerint:

2:7b.ROM.002.007 Azoknak, a kik a jó cselekedetben való állhatatossággal dicsõséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel;

2:8b.ROM.002.008 Azoknak pedig, a kik versengõk és a kik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal.

2:9b.ROM.002.009 Nyomorúság és ínség minden gonoszt cselekedõ ember lelkének, zsidónak elõször meg görögnek;

2:10b.ROM.002.010 Dicsõség pedig, tisztesség és békesség minden jót cselekedõnek, zsidónak elõször meg görögnek:

2:11b.ROM.002.011 Mert nincsen Isten elõtt személyválogatás.

2:12b.ROM.002.012 Mert a kik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek is el: és a kik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg,

2:13b.ROM.002.013 (Mert nem azok igazak Isten elõtt, a kik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, a kik a törvényt betöltik.

2:14b.ROM.002.014 Mert mikor a pogányok, a kiknek törvényök nincsen, természettõl a törvény dolgait cselekszik, akkor õk, törvényök nem lévén, önmagoknak törvényök:

2:15b.ROM.002.015 Mint a kik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az õ szívökbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az õ lelkiismeretök és gondolataik, a melyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.)

2:16b.ROM.002.016 Azon a napon, melyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangyéliomom szerint a Jézus Krisztus által.

2:17b.ROM.002.017 Ímé, te zsidónak neveztetel, és a törvényre támaszkodol, és Istennel dicsekedel.

2:18b.ROM.002.018 ismered az õ akaratát, és választást tudsz tenni azok között, a melyek különböznek [attól,] mivelhogy a törvénybõl megtaníttattál;

2:19b.ROM.002.019 És azt hiszed magadról, hogy te a vakoknak vezetõje, a sötétségben levõknek világossága,

2:20b.ROM.002.020 A balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere vagy, bírván a törvényben az ismeret és igazság formáját.

2:21b.ROM.002.021 A ki azért mást tanítasz, magadat nem tanítod-é? a ki azt hirdeted, hogy ne lopj, lopsz-é?

2:22b.ROM.002.022 A ki azt mondod, ne paráználkodjál, paráználkodol-é? a ki útálod a bálványokat, szentségtörõ vagy-é?

2:23b.ROM.002.023 Ki a törvényben dicsekszel, a törvénynek megrontása által az Istent gyalázod-é?

2:24b.ROM.002.024 Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a pogányok között, a mint meg van írva.

2:25b.ROM.002.025 Mert használ ugyan a körülmetélkedés, ha a törvényt megtartod; de ha a törvényt áthágod, a te körülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett.

2:26b.ROM.002.026 Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvénynek parancsolatait, az õ körülmetéletlensége nem körülmetélkedésül tulajdoníttatik-é néki?

2:27b.ROM.002.027 És a természettõl fogva körülmetéletlen ember, ha a törvényt megtartja, megítél téged, a ki a betû és körülmetélkedés mellett is a törvényeknek megrontója vagy.

2:28b.ROM.002.028 Mert nem az a zsidó, a ki külsõképen az; sem nem az a körülmetélés, a mi a testen külsõképen van:

2:29b.ROM.002.029 nem az a zsidó, a ki belsõképen az; és a szívnek lélekben, nem betû szerint való körülmetélése [az igazi körülmetélkedés;] a melynek dícsérete nem emberektõl, hanem Istentõl van.

3

3:1b.ROM.003.001 Mi tekintetben különb hát a zsidó? vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek?

3:2b.ROM.003.002 Minden tekintetben sok. Mindenek elõtt, hogy az Isten reájok bízta az õ beszédeit.

3:3b.ROM.003.003 De hát hogy ha némelyek nem hittek? Vajjon azoknak hitetlensége nem teszi-é hiábavalóvá az Istennek hûségét?

3:4b.ROM.003.004 Távol legyen. Sõt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug, a mint meg van írva: Hogy igaznak ítéltessél a te beszédeidben, és gyõzedelmes légy, mikor vádolnak téged.

3:5b.ROM.003.005 Ha pedig a mi igazságtalanságunk az Istennek igazságát mutatja meg, mit mondjunk? Vajjon igazságtalan-é az Isten, hogy minket büntet? Emberi módon szólok.

3:6b.ROM.003.006 Távol legyen! Mert akkor mi módon ítéli meg az Isten a világot?

3:7b.ROM.003.007 Mert ha az Istennek igazsága az én hazugságom által öregbült az õ dicsõségére, miért kárhoztattatom még én is, mint bûnös?

3:8b.ROM.003.008 t inkább ne cselekedjük-é a rosszat, hogy [abból] jó származzék? - a mint minket rágalmaznak, és a mint némelyek mondogatják, hogy mi így beszélünk, a kiknek kárhoztatása igazságos.

3:9b.ROM.003.009 Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bûn alatt vannak;

3:10b.ROM.003.010 A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is;

3:11b.ROM.003.011 Nincs, a ki megértse, nincs, a ki keresse az Istent.

3:12b.ROM.003.012 Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.

3:13b.ROM.003.013 Nyitott sír az õ torkuk; nyelvökkel álnokságot szólnak; áspis kígyó mérge van ajkaik alatt.

3:14b.ROM.003.014 Szájok telve átkozódással és keserûséggel.

3:15b.ROM.003.015 Lábaik gyorsak a vérontásra.

3:16b.ROM.003.016 Útjaikon romlás és nyomorúság van.

3:17b.ROM.003.017 És a békességnek útját nem ismerik.

3:18b.ROM.003.018 Nincs isteni félelem az õ szemök elõtt.

3:19b.ROM.003.019 Tudjuk pedig, hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék.

3:20b.ROM.003.020 Annakokáért a törvénynek cselekedeteibõl egy test sem igazul meg õ elõtte: mert a bûn ismerete a törvény által vagyon.

3:21b.ROM.003.021 Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, a melyrõl tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták;

3:22b.ROM.003.022 Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, a kik hisznek. Mert nincs különbség,

3:23b.ROM.003.023 Mert mindnyájan vétkeztek, és szûkölködnek az Isten dicsõsége nélkül.

3:24b.ROM.003.024 Megigazulván ingyen az õ kegyelmébõl a Krisztus Jézusban való váltság által,

3:25b.ROM.003.025 Kit az Isten eleve rendelt engesztelõ áldozatul, hit által, az õ vérében, hogy megmutassa az õ igazságát az elõbb elkövetett bûnöknek elnézése miatt,

3:26b.ROM.003.026 Az Isten hosszútûrésénél fogva, az õ igazságának megbizonyítására, a mostani idõben, hogy igaz legyen Õ és megigazítsa azt, a ki a Jézus hitébõl való.

3:27b.ROM.003.027 Hol van tehát a dicsekedés? Kirekesztetett. Mely törvény által? A cselekedeteké által? Nem; hanem a hit törvénye által.

3:28b.ROM.003.028 Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.

3:29b.ROM.003.029 Avagy Isten csak a zsidóké-e? Avagy nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is.

3:30b.ROM.003.030 Mivelhogy egy az Isten, a ki megigazítja a zsidót hitbõl és a pogányt hit által.

3:31b.ROM.003.031 A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük-é a hit által? Távol legyen! Sõt inkább a törvényt megerõsítjük.

4

4:1b.ROM.004.001 Mit mondunk tehát, hogy Ábrahám a mi atyánk nyert volna test szerint?

4:2b.ROM.004.002 Mert ha Ábrahám cselekedetekbõl igazult meg, van mivel dicsekedjék, de nem az Isten elõtt.

4:3b.ROM.004.003 Mert mit mond az írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az õ néki igazságul.

4:4b.ROM.004.004 Annak pedig, a ki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelembõl, hanem tartozás szerint;

4:5b.ROM.004.005 Ellenben annak, a ki nem munkálkodik, hanem hisz abban, a ki az istentelent megigazítja, az õ hite tulajdoníttatik igazságul.

4:6b.ROM.004.006 A mint Dávid is boldognak mondja azt az embert, a kinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül.

4:7b.ROM.004.007 Boldogok, a kiknek megbocsáttattak az õ hamisságaik, és a kiknek elfedeztettek az õ bûneik.

4:8b.ROM.004.008 Boldog ember az, a kinek az Úr bûnt nem tulajdonít.

4:9b.ROM.004.009 a boldogság tehát a zsidónak, vagy a pogánynak is [tulajdoníttatik- ]é? Mert azt mondjuk, hogy Ábrahámnak a hit tulajdoníttaték igazságul.

4:10b.ROM.004.010 Miképen tulajdoníttaték tehát? Körülmetélt vagy körülmetéletlen állapotában? Nem körülmetélt, hanem körülmetéletlen állapotában.

4:11b.ROM.004.011 a körülmetélkedés jegyét körülmetéletlenségében [tanusított] hite igazságának pecsétjéül nyerte: hogy atyja legyen mindazoknak, a kik körülmetéletlen létökre hisznek, hogy azoknak is tulajdoníttassék az igazság;

4:12b.ROM.004.012 [hogy] atyja [legyen] a körülmetélteknek is, azoknak, a kik nemcsak körülmetélkednek, hanem követik is a mi atyánknak Ábrahámnak körülmetéletlenségében [tanusított] hitének nyomdokait.

4:13b.ROM.004.013 Mert nem a törvény által adatott az ígéret Ábrahámnak, vagy az õ magvának, hogy e világnak örököse lesz, hanem a hitnek igazsága által.

4:14b.ROM.004.014 Mert ha azok az örökösök, kik a törvénybõl valók, hiábavalóvá lett a hit, és haszontalanná az ígéret:

4:15b.ROM.004.015 Mert a törvény haragot nemz: a hol pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincsen.

4:16b.ROM.004.016 ért hitbõl, hogy kegyelembõl [legyen;] hogy erõs legyen az ígéret az egész magnak; nemcsak a törvénybõl valónak, hanem az Ábrahám hitébõl valónak is, a ki mindnyájunknak atyánk

4:17b.ROM.004.017 (A mint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged ) az elõtt, az Isten elõtt, a kiben hitt, a ki a holtakat megeleveníti, és azokat, a melyek nincsenek, elõszólítja mint meglevõket.

4:18b.ROM.004.018 A ki reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok népnek atyjává lesz, a szerint, a mint megmondatott: Így lészen a te magod.

4:19b.ROM.004.019 És hitében erõs lévén, nem gondolt az õ már elhalt testére, mintegy százesztendõs lévén, sem Sárának elhalt méhére;

4:20b.ROM.004.020 Az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erõs volt a hitben, dicsõséget adván az Istennek,

4:21b.ROM.004.021 És teljesen elhitte, hogy a mit õ ígért, meg is cselekedheti.

4:22b.ROM.004.022 Azért is tulajdoníttaték néki igazságul.

4:23b.ROM.004.023 nemcsak õ érette iratott meg, hogy tulajdoníttaték néki [igazságul,]

4:24b.ROM.004.024 Hanem mi érettünk is, a kiknek majd tulajdoníttatik, azoknak tudniillik, a kik hisznek Abban, a ki feltámasztotta a mi Urunkat a Jézust a halálból,

4:25b.ROM.004.025 a mi bûneinkért [halálra] adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért.

5

5:1b.ROM.005.001 Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által,

5:2b.ROM.005.002 A ki által van a menetelünk is hitben ahhoz a kegyelemhez, a melyben állunk; és dicsekedünk az Isten dicsõségének reménységében.

5:3b.ROM.005.003 Nemcsak pedig, hanem dicsekedünk a háborúságokban is, tudván, hogy a háborúság békességes tûrést nemz,

5:4b.ROM.005.004 A békességes tûrés pedig próbatételt, a próbatétel pedig reménységet,

5:5b.ROM.005.005 A reménység pedig nem szégyenít meg; mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Lélek által, ki adatott nékünk.

5:6b.ROM.005.006 Mert Krisztus, mikor még erõtelenek valánk, a maga idejében meghalt a gonoszokért.

5:7b.ROM.005.007 zonyára igazért [is] alig hal meg valaki; ám a jóért talán csak meg merne halni valaki.

5:8b.ROM.005.008 Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bûnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt.

5:9b.ROM.005.009 Minekutána azért most megigazultunk az õ vére által, sokkal inkább megtartatunk a harag ellen õ általa.

5:10b.ROM.005.010 Mert ha, mikor ellenségei voltunk, megbékéltünk Istennel az õ Fiának halála által, sokkal inkább megtartatunk az õ élete által minekutána megbékéltünk vele.

5:11b.ROM.005.011 Nemcsak pedig, hanem dicsekedünk is az Istenben a mi Urunk Jézus Krisztus által, a ki által most a megbékélést nyertük.

5:12b.ROM.005.012 Annakokáért, miképen egy ember által jött be a világra a bûn és a bûn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek;

5:13b.ROM.005.013 Mert a törvényig vala bûn a világon; a bûn azonban nem számíttatik be, ha nincsen törvény.

5:14b.ROM.005.014 Úgyde a halál uralkodott Ádámtól Mózesig azokon is, a kik nem az Ádám esetének hasonlatossága szerint vétkeztek, a ki ama következendõnek kiábrázolása vala.

5:15b.ROM.005.015 a kegyelmi ajándék nem úgy [van,] mint a bûneset; mert ha amaz egynek esete miatt sokan haltak meg, az Isten kegyelme és a kegyelembõl való ajándék, mely az egy ember Jézus Krisztusé, sokkal inkább elhatott sokakra.

5:16b.ROM.005.016 az ajándék sem úgy [van,] mint egy vétkezõ által; mert az ítélet egybõl [lett] kárhozottá, az ajándék pedig sok bûnbõl [van] igazulásra.

5:17b.ROM.005.017 Mert ha az egynek bûnesete miatt uralkodott a halál az egy által: sokkal inkább az életben uralkodnak az egy Jézus Krisztus által azok, kik a kegyelemnek és az igazság ajándékának bõvölködésében részesültek.

5:18b.ROM.005.018 zonyára azért, miképen egynek bûnesete által minden emberre [elhatott] a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre [elhatott] az életnek megigazulása.

5:19b.ROM.005.019 Mert miképen egy embernek engedetlensége által sokan bûnösökké lettek: azonképen egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek.

5:20b.ROM.005.020 A törvény pedig bejött, hogy a bûn megnövekedjék; de a hol megnövekedik a bûn, ott a kegyelem sokkal inkább bõvölködik:

5:21b.ROM.005.021 Hogy miképen uralkodott a bûn a halálra, azonképen a kegyelem is uralkodjék igazság által az örök életre a mi Urunk Jézus Krisztus által.

6

6:1b.ROM.006.001 Mit mondunk tehát? Megmaradjunk-é a bûnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen?

6:2b.ROM.006.002 Távol legyen: a kik meghaltunk a bûnnek, mimódon élnénk még abban?

6:3b.ROM.006.003 Avagy nem tudjátok-é, hogy a kik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az õ halálába keresztelkedtünk meg?

6:4b.ROM.006.004 Eltemettettünk azért õ vele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsõsége által, azonképen mi is új életben járjunk.

6:5b.ROM.006.005 rt ha az õ halálának hasonlatossága szerint vele egygyé lettünk, bizonyára feltámadásáé szerint is [azok] leszünk.

6:6b.ROM.006.006 Tudván azt, hogy a mi ó emberünk õ vele megfeszíttetett, hogy megerõtelenüljön a bûnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bûnnek:

6:7b.ROM.006.007 Mert a ki meghalt, felszabadult a bûn alól.

6:8b.ROM.006.008 Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hiszszük, hogy élünk is õ vele.

6:9b.ROM.006.009 Tudván, hogy Krisztus, a ki feltámadott a halálból, többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik,

6:10b.ROM.006.010 Mert hogy meghalt, a bûnnek halt meg egyszer; hogy pedig él, az Istennek él.

6:11b.ROM.006.011 Ezenképen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bûnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban.

6:12b.ROM.006.012 Ne uralkodjék tehát a bûn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az õ kívánságaiban:

6:13b.ROM.006.013 Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bûnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint a kik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek.

6:14b.ROM.006.014 Mert a bûn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.

6:15b.ROM.006.015 Mit is tehát? Vétkezzünk-é mivelhogy nem vagyunk törvény alatt, hanem kegyelem alatt? Távol legyen.

6:16b.ROM.006.016 Avagy nem tudjátok, hogy a kinek oda szánjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok szolgái, a kinek engedelmeskedtek: vagy a bûnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra?

6:17b.ROM.006.017 hála az Istennek, hogy [jóllehet] a bûn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtek a tudomány azon alakjának, a melyre adattatok.

6:18b.ROM.006.018 Felszabadulván pedig a bûn alól, az igazságnak szolgáivá lettetek.

6:19b.ROM.006.019 Emberi módon szólok a ti testeteknek erõtlensége miatt. Mert a miképen oda szántátok a ti tagjaitokat a tisztátalanságnak és a hamisságnak szolgáiul a hamisságra: azonképen szánjátok oda most a ti tagjaitokat szolgáiul az igazságnak a megszenteltetésre.

6:20b.ROM.006.020 Mert mikor a bûn szolgái valátok, az igazságtól szabadok valátok.

6:21b.ROM.006.021 Micsoda gyümölcsét vettétek azért akkor azoknak, a miket most szégyenletek? mert azoknak a vége halál.

6:22b.ROM.006.022 Most pedig, minekutána felszabadultatok a bûn alól, szolgáivá lettetek pedig az Istennek: megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre, a vége pedig örök élet.

6:23b.ROM.006.023 Mert a bûn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban.

7

7:1b.ROM.007.001 Avagy nem tudjátok-é atyámfiai, mert törvényismerõkhöz szólok, hogy a törvény uralkodik az emberen, a míg él?

7:2b.ROM.007.002 rt a férjes asszony, míg él a férj, ehhez van kötve törvény szerint, de ha meghal a férj, felszabadul [az asszony] a férj törvénye alól.

7:3b.ROM.007.003 Azért tehát az õ férjének életében paráznának mondatik, ha más férfihoz megy; ha azonban meghal a férje, szabaddá lesz a törvénytõl, úgy hogy nem lesz parázna, ha más férfihoz megy.

7:4b.ROM.007.004 Azért atyámfiai, ti is meghaltatok a törvénynek a Krisztus teste által, hogy legyetek máséi, azéi, a ki a halálból feltámasztatott, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.

7:5b.ROM.007.005 Mert mikor a testben voltunk, a bûnök indulatai a törvény által dolgoztak a mi tagjainkban, hogy gyümölcsözzenek a halálnak;

7:6b.ROM.007.006 Most pedig megszabadultunk a törvénytõl, minekutána meghaltunk arra nézve, a mely által lekötve tartattunk; hogy szolgáljunk a léleknek újságában és nem a betû óságában.

7:7b.ROM.007.007 Mit mondunk tehát? A törvény bûn-é? Távol legyen: sõt inkább a bûnt nem ismertem, hanem csak a törvény által; mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad.

7:8b.ROM.007.008 De a bûn alkalmat vévén, a parancsolat által nemzett bennem minden kívánságot; mert törvény nélkül holt a bûn.

7:9b.ROM.007.009 Én pedig éltem régen a törvény nélkül: de ama parancsolatnak eljövetelével felelevenedék a bûn,

7:10b.ROM.007.010 Én pedig meghalék; és úgy találtaték, hogy az a parancsolat, mely életre való, nékem halálomra van.

7:11b.ROM.007.011 Mert a bûn alkalmat vévén, ama parancsolat által megcsalt engem, és megölt általa.

7:12b.ROM.007.012 Azért ám a törvény szent, és a parancsolat szent és igaz és jó.

7:13b.ROM.007.013 hát a jó nékem halálom lett-é? Távol legyen: sõt inkább a bûn [az,] hogy megtessék a bûn, mely a jó által nékem halált szerez, hogy felette igen bûnös legyen a bûn a parancsolat által.

7:14b.ROM.007.014 Mert tudjuk, hogy a törvény lelki; de én testi vagyok, a bûn alá rekesztve.

7:15b.ROM.007.015 Mert a mit cselekeszem, nem ismerem: mert nem azt mívelem, a mit akarok, hanem a mit gyûlölök, azt cselekeszem.

7:16b.ROM.007.016 Ha pedig azt cselekszem, a mit nem akarok, megegyezem a törvénnyel, hogy jó.

7:17b.ROM.007.017 Most azért már nem én cselekszem azt, hanem a bennem lakozó bûn.

7:18b.ROM.007.018 Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom.

7:19b.ROM.007.019 Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok.

7:20b.ROM.007.020 Ha pedig én azt cselekeszem, a mit nem akarok, nem én mívelem már azt, hanem a bennem lakozó bûn.

7:21b.ROM.007.021 Megtalálom azért magamban, ki a jót akarom cselekedni, ezt a törvényt, hogy a bûn megvan bennem.

7:22b.ROM.007.022 Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belsõ ember szerint;

7:23b.ROM.007.023 De látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem rabul ád a bûn törvényének, mely van az én tagjaimban.

7:24b.ROM.007.024 Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testébõl?

7:25b.ROM.007.025 Hálát adok Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért jóllehet én az elmémmel az Isten törvényének, de testemmel a bûn törvényének szolgálok.

8

8:1b.ROM.008.001 Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.

8:2b.ROM.008.002 Mert a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bûn és a halál törvényétõl.

8:3b.ROM.008.003 Mert a mi a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erõtelen vala a test miatt, az Isten az õ Fiát elbocsátván bûn testének hasonlatosságában és a bûnért, kárhoztatá a bûnt a testben.

8:4b.ROM.008.004 Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint.

8:5b.ROM.008.005 Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Lélek szerint valók pedig a Lélek dolgaira.

8:6b.ROM.008.006 Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség.

8:7b.ROM.008.007 Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.

8:8b.ROM.008.008 A kik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten elõtt.

8:9b.ROM.008.009 De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek. A kiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.

8:10b.ROM.008.010 gyha pedig Krisztus ti bennetek [van,] jóllehet a test holt a bûn miatt, a lélek ellenben élet az igazságért.

8:11b.ROM.008.011 De ha Annak a Lelke lakik bennetek, a ki feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, a ki feltámasztotta Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az õ ti bennetek lakozó Lelke által.

8:12b.ROM.008.012 Annakokáért atyámfiai, nem vagyunk adósok a testnek, hogy test szerint éljünk:

8:13b.ROM.008.013 Mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a lélekkel megöldökölitek, éltek.

8:14b.ROM.008.014 Mert a kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.

8:15b.ROM.008.015 Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, a ki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!

8:16b.ROM.008.016 Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.

8:17b.ROM.008.017 Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt is dicsõüljünk meg.

8:18b.ROM.008.018 Mert azt tartom, hogy a miket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsõséghez, mely nékünk megjelentetik.

8:19b.ROM.008.019 Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.

8:20b.ROM.008.020 Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, a ki az alá vetette.

8:21b.ROM.008.021 Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsõségének szabadságára.

8:22b.ROM.008.022 Mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig.

8:23b.ROM.008.023 mcsak [ez] pedig, hanem magok a Lélek zsengéjének birtokosai, mi magunk is fohászkodunk magunkban, várván a fiúságot, a mi testünknek megváltását.

8:24b.ROM.008.024 rt reménységben tartattunk meg; a reménység pedig, ha láttatik, nem reménység; mert a mit lát valaki, miért reményli is [azt?]

8:25b.ROM.008.025 Ha pedig, a mit nem látunk, azt reméljük, békességes tûréssel várjuk.

8:26b.ROM.008.026 Hasonlatosképen pedig a Lélek is segítségére van a mi erõtelenségünknek. Mert azt, a mit kérnünk kell, a mint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.

8:27b.ROM.008.027 A ki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért.

8:28b.ROM.008.028 djuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javokra van, mint a kik [az] [õ] végzése szerint hivatalosak.

8:29b.ROM.008.029 Mert a kiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az õ Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy õ legyen elsõszülött sok atyafi között.

8:30b.ROM.008.030 A kiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és a kiket elhívott, azokat meg is igazította; a kiket pedig megigazított, azokat meg is dicsõítette.

8:31b.ROM.008.031 Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?

8:32b.ROM.008.032 A ki az õ tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem õt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?

8:33b.ROM.008.033 Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, a ki megigazít;

8:34b.ROM.008.034 Kicsoda az, a ki kárhoztat? Krisztus az, a ki meghalt, sõt a ki fel is támadott, a ki az Isten jobbján van, a ki esedezik is érettünk:

8:35b.ROM.008.035 Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétõl? nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é?

8:36b.ROM.008.036 A mint megvan írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek mint vágó juhokat.

8:37b.ROM.008.037 De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, a ki minket szeretett,

8:38b.ROM.008.038 Mert meg vagyok gyõzõdve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendõk,

8:39b.ROM.008.039 Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétõl, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.

9

9:1b.ROM.009.001 Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által,

9:2b.ROM.009.002 Hogy nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívemnek fájdalma;

9:3b.ROM.009.003 rt kívánnám, hogy én magam átok legyek, [elszakasztva] a Krisztustól az én atyámfiaiért, a kik rokonaim test szerint;

9:4b.ROM.009.004 A kik izráeliták, a kiké a fiúság és a dicsõség és a szövetségek, meg a törvényadás és az isteni tisztelet és az ígéretek;

9:5b.ROM.009.005 A kiké az atyák, és a kik közül való test szerint a Krisztus, a ki mindeneknek felette örökké áldandó Isten. Ámen.

9:6b.ROM.009.006 Nem lehet pedig, hogy meghiúsult legyen az Isten beszéde. Mert nem mindnyájan izráeliták azok, kik Izráeltõl valók;

9:7b.ROM.009.007 Sem nem mindnyájan fiak, kik az Ábrahám magvából valók; hanem: Izsákban neveztetik néked a te magod.

9:8b.ROM.009.008 Azaz, nem a testnek fiai az Isten fiai; hanem az ígéret fiait tekinti magul.

9:9b.ROM.009.009 Mert ígéretnek beszéde ez: Ez idõ tájban eljövök, és Sárának fia lesz.

9:10b.ROM.009.010 Nemcsak pedig, hanem Rebeka is, ki egytõl fogant méhében, Izsáktól a mi atyánktól:

9:11b.ROM.009.011 Mert mikor még meg sem születtek, sem semmi jót vagy gonoszt nem cselekedtek, hogy az Istennek kiválasztás szerint való végzése megmaradjon, nem cselekedetekbõl, hanem az elhívótól,

9:12b.ROM.009.012 Megmondatott néki, hogy: A nagyobbik szolgál a kisebbiknek.

9:13b.ROM.009.013 Miképen meg van írva: Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyûlöltem.

9:14b.ROM.009.014 t mondunk tehát: Vajjon nem igazságtalanság-é [ez] az Istentõl? Távol legyen!

9:15b.ROM.009.015 Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, a kin könyörülök, és kegyelmezek annak, a kinek kegyelmezek.

9:16b.ROM.009.016 Annakokáért tehát nem azé, a ki akarja, sem nem azé, a ki fut, hanem a könyörülõ Istené.

9:17b.ROM.009.017 Mert azt mondja az írás a Faraónak, hogy: Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam benned az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön.

9:18b.ROM.009.018 Annakokáért a kin akar könyörül, a kit pedig akar, megkeményít.

9:19b.ROM.009.019 ndod azért nékem: Miért fedd hát [engem?] [Hiszen] az õ akaratának kicsoda áll ellene?

9:20b.ROM.009.020 Sõt inkább kicsoda vagy te óh ember, hogy versengsz az Istennel? Avagy mondja-é a készítmény a készítõnek: Miért csináltál engem így?

9:21b.ROM.009.021 Avagy nincsen-é a fazekasnak hatalma az agyagon, hogy ugyanazon gyuradékból némely edényt tisztességre, némelyt pedig becstelenségre csináljon?

9:22b.ROM.009.022 Ha pedig az Isten az õ haragját megmutatni és hatalmát megismertetni kívánván, nagy békességes tûréssel elszenvedte a harag edényeit, melyek veszedelemre készíttettek,

9:23b.ROM.009.023 hogy megismertesse az õ dicsõségének gazdagságát az irgalom edényein, melyeket eleve elkészített a dicsõségre, [mit szólhatsz ellene?]

9:24b.ROM.009.024 A kikül el is hívott minket nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is,

9:25b.ROM.009.025 A mint Hóseásnál is mondja: Hívom a nem én népemet én népemnek; és a nem szerettet szeretettnek.

9:26b.ROM.009.026 És lészen, hogy azon a helyen, a hol ez mondatott nékik: Ti nem vagytok az én népem, ott az élõ Isten fiainak fognak hívatni.

9:27b.ROM.009.027 aiás pedig ezt kiáltja Izráel felõl: Ha Izráel fiainak száma [annyi] volna is, mint a tenger fövenye, a maradék tartatik meg.

9:28b.ROM.009.028 Mert a dolgot bevégezi és rövidre metszi igazságban; mivel rövidesen végez az Úr a földön.

9:29b.ROM.009.029 És a mint Ésaiás elõre megmondotta: Ha a Seregeknek Ura nem hagyott volna nékünk magot, olyanokká lettünk volna, mint Sodoma, és Gomorához volnánk hasonlók.

9:30b.ROM.009.030 Mit mondunk hát? Azt, hogy a pogányok, a kik az igazságot nem követték, az igazságot elnyerték, még pedig a hitbõl való igazságot;

9:31b.ROM.009.031 Izráel ellenben, mely az igazság törvényét követte, nem jutott el az igazság törvényére.

9:32b.ROM.009.032 ért? Azért, mert nem hitbõl [keresték,] hanem mintha a törvény cselekedeteibõl volna. Mert beleütköztek a beleütközés kövébe,

9:33b.ROM.009.033 A mint meg van írva: Ímé beleütközés kövét és megbotránkozás szikláját teszem Sionba; és a ki hisz benne, nem szégyenül meg.

10

10:1b.ROM.010.001 Atyámfiai, szívem szerint kívánom és Istentõl könyörgöm az Izráel idvességét.

10:2b.ROM.010.002 Mert bizonyságot teszek felõlök, hogy Isten iránt való buzgóság van bennök, de nem megismerés szerint.

10:3b.ROM.010.003 Mert az Isten igazságát nem ismervén, és az õ tulajdon igazságukat igyekezvén érvényesíteni, az Isten igazságának nem engedelmeskedtek.

10:4b.ROM.010.004 Mert a törvény vége Krisztus minden hívõnek igazságára.

10:5b.ROM.010.005 rt Mózes a törvénybõl való igazságról [azt] írja, hogy a ki azokat cselekeszi, él azok által.

10:6b.ROM.010.006 A hitbõl való igazság pedig így szól: Ne mondd a te szívedben: Kicsoda megy föl a mennybe? (azaz, hogy Krisztus aláhozza;)

10:7b.ROM.010.007 Avagy: Kicsoda száll le a mélységbe? (azaz, hogy Krisztust a halálból felhozza.)

10:8b.ROM.010.008 De mit mond? Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van: azaz a hit beszéde, a melyet mi hirdetünk.

10:9b.ROM.010.009 Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta õt a halálból, megtartatol.

10:10b.ROM.010.010 Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre.

10:11b.ROM.010.011 Mert azt mondja az írás: Valaki hisz õ benne, meg nem szégyenül.

10:12b.ROM.010.012 Mert nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, a ki kegyelemben gazdag mindenekhez, a kik õt segítségül hívják.

10:13b.ROM.010.013 Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.

10:14b.ROM.010.014 módon hívják azért segítségül [azt,] a kiben nem hisznek? Mimódon hisznek pedig [abban], a ki felõl nem hallottak? Mimódon hallanának pedig prédikáló nélkül?

10:15b.ROM.010.015 Mimódon prédikálnak pedig, ha el nem küldetnek? A miképen meg van írva: Mely szépek a békesség hirdetõknek lábai, a kik jókat hirdetnek!

10:16b.ROM.010.016 De nem mindenek engedelmeskedtek az evangyéliomnak. Mert Ésaiás azt mondja: Uram! Kicsoda hitt a mi beszédünknek?

10:17b.ROM.010.017 Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által.

10:18b.ROM.010.018 De mondom: Avagy nem hallották-é? Sõt inkább az egész földre elhatott az õ hangjok, és a lakóföld véghatáráig az õ beszédök.

10:19b.ROM.010.019 De mondom: Avagy nem ismerte-é Izráel? Elõször Mózes mondja: Én titeket felingerellek egy nem néppel, értelmetlen néppel haragítalak meg titeket.

10:20b.ROM.010.020 Ésaiás pedig bátorságosan ezt mondja: Megtaláltak azok, a kik engem nem keresnek; nyilvánvaló lettem azoknak, a kik felõlem nem kérdezõsködtek.

10:21b.ROM.010.021 Az Izráelrõl pedig ezt mondja: Egész napon kiterjesztettem kezeimet az engedetlenkedõ és ellenmondó néphez.

11

11:1b.ROM.011.001 Mondom tehát: Avagy elvetette-é Isten az õ népét? Távol legyen; mert én is izráelita vagyok, az Ábrahám magvából, Benjámin nemzetségébõl való.

11:2b.ROM.011.002 Nem vetette el Isten az õ népét, melyet eleve ismert. Avagy nem tudjátok-é, mit mond az írás Illésrõl? a mint könyörög Istenhez Izráel ellen, mondván:

11:3b.ROM.011.003 Uram, a te prófétáidat megölték, és a te oltáraidat lerombolták; és csak én egyedül maradtam, és engem is halálra keresnek.

11:4b.ROM.011.004 De mit mond néki az isteni felelet? Meghagytam magamnak hétezer embert, a kik nem hajtottak térdet a Baálnak.

11:5b.ROM.011.005 Ekképen azért most is van maradék a kegyelembõl való választás szerint.

11:6b.ROM.011.006 Hogyha pedig kegyelembõl, akkor nem cselekedetekbõl: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem. Hogyha pedig cselekedetekbõl, akkor nem kegyelembõl: különben a cselekedet nem volna többé cselekedet.

11:7b.ROM.011.007 Micsoda tehát? A mit Izráel keres, azt nem nyerte meg: a választottak ellenben megnyerték, a többiek pedig megkeményíttettek:

11:8b.ROM.011.008 A mint meg van írva: Az Isten kábultság lelkét adta nékik; szemeket, hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak, mind e mai napig.

11:9b.ROM.011.009 Dávid is ezt mondja: Legyen az õ asztaluk tõrré, hálóvá, botránkozássá és megtorlássá.

11:10b.ROM.011.010 Sötétüljenek meg az õ szemeik, hogy ne lássanak, és az õ hátokat mindenkorra görbítsd meg.

11:11b.ROM.011.011 nakokáért mondom: Avagy azért botlottak-é meg, hogy elessenek? Távol legyen; hanem az õ esetük folytán [lett] az idvesség a pogányoké, hogy õk felingereltessenek.

11:12b.ROM.011.012 Ha pedig az õ esetök világnak gazdagsága, és az õ veszteségök pogányok gazdagsága, mennyivel inkább az õ teljességök?

11:13b.ROM.011.013 Mert néktek mondom a pogányoknak, a mennyiben hát én pogányok apostola vagyok, a szolgálatomat dicsõítem,

11:14b.ROM.011.014 Ha ugyan felingerelhetném az én atyámfiait, és megtarthatnék közülök némelyeket.

11:15b.ROM.011.015 rt ha az õ elvettetésök a világnak megbékélése, micsoda [lesz] a felvételök hanemha élet a halálból?

11:16b.ROM.011.016 pedig a zsenge szent, akkor a tészta is; és ha a gyökér szent, az ágak is [azok.]

11:17b.ROM.011.017 Ha pedig némely ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és zsírjának;

11:18b.ROM.011.018 Ne kevélykedjél az ágak ellenében: ha pedig kevélykedel, nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.

11:19b.ROM.011.019 t mondod azért: Kitörettek [az] ágak, hogy én oltassam be.

11:20b.ROM.011.020 Úgy van; hitetlenség miatt törettek ki, te pedig hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj;

11:21b.ROM.011.021 Mert ha az Isten a természet szerint való ágaknak nem kedvezett, majd néked sem kedvez.

11:22b.ROM.011.022 Tekintsd meg azért az Istennek kegyességét és keménységét: azok iránt a kik elestek, keménységét; irántad pedig a kegyességét, ha megmaradsz a kegyességben; különben te is kivágatol.

11:23b.ROM.011.023 Sõt azok is, ha meg nem maradnak a hitetlenségben, beoltatnak; mert az Isten ismét beolthatja õket.

11:24b.ROM.011.024 Mert ha te a természet szerint való vadolajfából kivágattál, és természet ellenére beoltattál a szelid olajfába: mennyivel inkább beoltatnak ezek a természet szerint valók az õ saját olajfájokba.

11:25b.ROM.011.025 rt nem akarom, hogy ne tudjátok atyámfiai ezt a titkot, hogy magatokat el ne higyjétek, hogy a megkeményedés Izráelre nézve [csak] részben történt, a meddig a pogányok teljessége bemegyen.

11:26b.ROM.011.026 És így az egész Izráel megtartatik, a mint meg van írva: Eljõ Sionból a Szabadító, és elfordítja Jákóbtól a gonoszságokat:

11:27b.ROM.011.027 És ez nékik az én szövetségem, midõn eltörlöm az õ bûneiket.

11:28b.ROM.011.028 Az evangyéliomra nézve ugyan ellenségek ti érettetek; de a választásra nézve szerelmetesek az atyákért.

11:29b.ROM.011.029 Mert megbánhatatlanok az Istennek ajándékai és az õ elhívása.

11:30b.ROM.011.030 Mert miképen ti egykor engedetlenkedtetek az Istennek, most pedig irgalmasságot nyertetek az õ engedetlenségök miatt:

11:31b.ROM.011.031 Azonképen õk is most engedetlenkedtek, hogy a ti irgalmasságba jutásotok folytán õk is irgalmasságot nyerjenek;

11:32b.ROM.011.032 Mert az Isten mindeneket engedetlenség alá rekesztett, hogy mindeneken könyörüljön.

11:33b.ROM.011.033 Óh Isten gazdagságának, bölcseségének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az õ ítéletei s kinyomozhatatlanok az õ útai!

11:34b.ROM.011.034 Mert kicsoda ismerte meg az Úr értelmét? vagy kicsoda volt néki tanácsosa?

11:35b.ROM.011.035 Avagy kicsoda adott elõbb néki, hogy annak visszafizesse azt?

11:36b.ROM.011.036 Mert õ tõle, õ általa és õ reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsõség mindörökké. Ámen.

12

12:1b.ROM.012.001 Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élõ, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.

12:2b.ROM.012.002 És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.

12:3b.ROM.012.003 Mert a nékem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint a hogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék, a mint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét.

12:4b.ROM.012.004 Mert miképen egy testben sok tagunk van, minden tagnak pedig nem ugyanazon cselekedete van:

12:5b.ROM.012.005 onképen sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai [vagyunk.]

12:6b.ROM.012.006 nthogy azért külön-külön ajándékaink vannak a nékünk adott kegyelem szerint, akár írásmagyarázás, a hitnek szabálya szerint [teljesítsük;]

12:7b.ROM.012.007 Akár szolgálat, a szolgálatban; akár tanító, a tanításban;

12:8b.ROM.012.008 ár intõ, az intésben; az adakozó szelídségben; az elõljáró szorgalmatossággal; a könyörülõ vídámsággal [mívelje.]

12:9b.ROM.012.009 A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz.

12:10b.ROM.012.010 yafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a tiszteletadásban egymást megelõzõk [legyetek.]

12:11b.ROM.012.011 igyekezetben ne [legyetek] restek; lélekben buzgók [legyetek;] az Úrnak szolgáljatok.

12:12b.ROM.012.012 A reménységben örvendezõk; a háborúságban tûrõk; a könyörgésben állhatatosak;

12:13b.ROM.012.013 szentek szükségeire adakozók [legyetek;] a vendégszeretetet gyakoroljátok.

12:14b.ROM.012.014 Áldjátok azokat, a kik titeket kergetnek; áldjátok és ne átkozzátok.

12:15b.ROM.012.015 Örüljetek az örülõkkel, és sírjatok a sírókkal.

12:16b.ROM.012.016 Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban.

12:17b.ROM.012.017 Senkinek gonoszért gonoszszal ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember elõtt.

12:18b.ROM.012.018 Ha lehetséges, a mennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek.

12:19b.ROM.012.019 Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr.

12:20b.ROM.012.020 Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjuhozik, adj innia; mert ha ezt míveled, eleven szenet gyûjtesz az õ fejére.

12:21b.ROM.012.021 Ne gyõzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval gyõzd meg.

13

13:1b.ROM.013.001 Minden lélek engedelmeskedjék a felsõ hatalmasságoknak; mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentõl: és a mely hatalmasságok vannak, az Istentõl rendeltettek.

13:2b.ROM.013.002 Azért, a ki ellene támad a hatalmasságnak, az Isten rendelésének támad ellene; a kik pedig ellene támadnak, önmagoknak ítéletet szereznek.

13:3b.ROM.013.003 Mert a fejedelmek nem a jó, hanem a rossz cselekedetnek rettegésére vannak. Akarod-é pedig, hogy ne félj a hatalmasságtól? Cselekedjed a jót, és dícséreted lesz attól.

13:4b.ROM.013.004 Mert Isten szolgája õ a te javadra. Ha pedig a gonoszt cselekszed, félj: mert nem ok nélkül viseli a fegyvert: mert Isten szolgája, bosszúálló a haragra annak, a ki gonoszt cselekszik.

13:5b.ROM.013.005 Annakokáért szükség engedelmeskedni, nem csak a haragért, hanem a lelkiismeretért is.

13:6b.ROM.013.006 Mert azért fizettek adót is; mivelhogy Istennek szolgái, kik ugyanabban foglalatoskodnak.

13:7b.ROM.013.007 Adjátok meg azért mindenkinek, a mivel tartoztok: a kinek az adóval, az adót; a kinek a vámmal, a vámot; a kinek a félelemmel, a félelmet; a kinek a tisztességgel, a tisztességet.

13:8b.ROM.013.008 nkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak [azzal,] hogy egymást szeressétek; mert a ki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte.

13:9b.ROM.013.009 Mert ez: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz, hamis tanubizonyságot ne szólj, ne kívánj, és ha valamely más parancsolat van, ebben az ígében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat mint temagadat.

13:10b.ROM.013.010 A szeretet nem illeti gonoszszal a felebarátot. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet.

13:11b.ROM.013.011 Ezt pedig cselekedjétek, tudván az idõt, hogy ideje már, hogy az álomból felserkenjünk; mert most közelebb van hozzánk az idvesség, mint a mikor hívõkké lettünk.

13:12b.ROM.013.012 Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit.

13:13b.ROM.013.013 Mint nappal, ékesen járjunk, nem dobzódásokban és részegségekben, nem bujálkodásokban és feslettségekben, nem versengésben és írigységben:

13:14b.ROM.013.014 Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra.

14

14:1b.ROM.014.001 A hitben erõtelent fogadjátok be, nem ítélgetvén vélekedéseit.

14:2b.ROM.014.002 mely ember azt hiszi, hogy mindent megehetik; a [hitben] erõtelen pedig zöldséget eszik.

14:3b.ROM.014.003 A ki eszik, ne vesse meg azt, a ki nem eszik; és a ki nem eszik, ne kárhoztassa azt, a ki eszik. Mert az Isten befogadta õt.

14:4b.ROM.014.004 Te kicsoda vagy, hogy kárhoztatod a más szolgáját? Az õ tulajdon urának áll vagy esik. De meg fog állani, mert az Úr által képes, hogy megálljon.

14:5b.ROM.014.005 ez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot [egyformának] tart. Ki-ki a maga értelme felõl legyen meggyõzõdve.

14:6b.ROM.014.006 A ki ügyel a napra, az Úrért ügyel: és a ki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel. A ki eszik, az Úrért eszik, mert hálákat ád az Istennek: és a ki nem eszik, az Úrért nem eszik, és hálákat ád az Istennek.

14:7b.ROM.014.007 Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának:

14:8b.ROM.014.008 Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk.

14:9b.ROM.014.009 Mert azért halt meg és támadott fel és elevenedett meg Krisztus, hogy mind holtakon mind élõkön uralkodjék.

14:10b.ROM.014.010 Te pedig miért kárhoztatod a te atyádfiát? avagy te is miért veted meg a te atyádfiát? Hiszen mindnyájan oda állunk majd a Krisztus ítélõszéke elé.

14:11b.ROM.014.011 Mert meg van írva: Élek én, mond az Úr, mert nékem hajol meg minden térd, és minden nyelv Istent magasztalja.

14:12b.ROM.014.012 Azért hát mindenikünk maga ad számot magáról az Istennek.

14:13b.ROM.014.013 Annakokáért egymást többé ne kárhoztassuk: hanem inkább azt tartsátok, hogy a ti atyátokfiának ne szerezzetek megütközést vagy megbotránkozást.

14:14b.ROM.014.014 Tudom és meg vagyok gyõzõdve az Úr Jézusban, hogy semmi sem tisztátalan önmagában: hanem bármi annak tisztátalan, a ki tisztátalannak tartja.

14:15b.ROM.014.015 De ha a te atyádfia az ételért megszomorodik, akkor te nem szeretet szerint cselekszel. Ne veszítsd el azt a te ételeddel, a kiért Krisztus meghalt.

14:16b.ROM.014.016 Ne káromoltassék azért a ti javatok.

14:17b.ROM.014.017 Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm.

14:18b.ROM.014.018 Mert a ki ezekben szolgál a Krisztusnak, kedves Istennek, és az emberek elõtt megpróbált.

14:19b.ROM.014.019 Azért tehát törekedjünk azokra, a mik a békességre és az egymás épülésére valók.

14:20b.ROM.014.020 Ne rontsd le az ételért az Isten munkáját. Minden tiszta ugyan, de rossz annak az embernek, a ki botránkozással eszi.

14:21b.ROM.014.021 nem enni húst és nem inni bort, sem semmit nem [tenni,] a miben a te atyádfia megütközik vagy megbotránkozik, vagy erõtelen.

14:22b.ROM.014.022 Te néked hited van: tartsd meg magadban Isten elõtt. Boldog, a ki nem kárhoztatja magát abban, a mit helyesel.

14:23b.ROM.014.023 ki pedig kételkedik, ha eszik, kárhoztatva van, mert nem hitbõl [eszik.] A mi pedig hitbõl nincs, bûn az.

15

15:1b.ROM.015.001 Tartozunk pedig mi az erõsek, hogy az erõtelenek erõtlenségeit hordozzuk, és ne magunknak kedveskedjünk.

15:2b.ROM.015.002 Mindenikünk tudniillik az õ felebarátjának kedveskedjék annak javára, épülésére.

15:3b.ROM.015.003 Mert Krisztus sem önmagának kedveskedett, hanem a mint meg van írva: A te gyalázóidnak gyalázásai hullottak reám.

15:4b.ROM.015.004 Mert a melyek régen megirattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tûrés által és az írásoknak vígasztalása által reménységünk legyen.

15:5b.ROM.015.005 A békességes tûrésnek és vígasztalásnak Istene pedig adja néktek, hogy ugyanazon indulat legyen bennetek egymás iránt Krisztus Jézus szerint:

15:6b.ROM.015.006 Hogy egy szívvel, egy szájjal dicsõítsétek az Istent és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját.

15:7b.ROM.015.007 Azért fogadjátok be egymást, miképen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsõségére.

15:8b.ROM.015.008 Mondom pedig, hogy Jézus Krisztus szolgája lett a körülmetélkedésnek az Isten igazságáért, hogy megerõsítse az atyák ígéreteit;

15:9b.ROM.015.009 A pogányok pedig irgalmasságáért dicsõítik Istent, a mint meg van írva: Annakokáért vallást teszek rólad a pogányok között, és dícséretet éneklek a te nevednek.

15:10b.ROM.015.010 És ismét azt mondja: Örüljetek pogányok az õ népével együtt.

15:11b.ROM.015.011 És ismét: Dícsérjétek az Urat minden pogányok, és magasztaljátok õt minden népek.

15:12b.ROM.015.012 És viszont Ésaiás így szól: Lészen a Jessének gyökere, és a ki felkel, hogy uralkodjék a pogányokon; õ benne reménykednek a pogányok.

15:13b.ROM.015.013 A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bõvölködjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által.

15:14b.ROM.015.014 Meg vagyok pedig gyõzõdve atyámfiai én magam is ti felõletek, hogy teljesek vagytok minden jósággal, betöltve minden ismerettel, képesek lévén egymást is inteni.

15:15b.ROM.015.015 Bátorságosabban írtam pedig néktek atyámfiai, részben, mintegy emlékeztetvén titeket az Istentõl nékem adott kegyelem által,

15:16b.ROM.015.016 gy legyek a Jézus Krisztus szolgája a pogányok között, munkálkodván az Isten evangyéliomában, hogy legyen a pogányoknak áldozata kedves [és] a Szent Lélek által megszentelt.

15:17b.ROM.015.017 Van azért mivel dicsekedjem a Jézus Krisztusban, az Istenre tartozó dolgokban.

15:18b.ROM.015.018 Mert nem merek szólni semmirõl, a mit nem Krisztus cselekedett volna általam a pogányoknak engedelmességére, szóval és tettel.

15:19b.ROM.015.019 Jelek és csodák ereje által, az Isten Lelkének ereje által; úgyannyira, hogy én Jeruzsálemtõl és környékétõl fogva Illyriáig betöltöttem a Krisztus evangyéliomát.

15:20b.ROM.015.020 Ekképen pedig tisztességbeli dolog, hogy ne ott hirdessem az evangyéliomot, ahol neveztetett Krisztus, hogy ne más alapra építsek:

15:21b.ROM.015.021 Hanem a mint meg van írva: A kiknek nem hirdettetett õ felõle, azok meglátják; és a kik nem hallották, megértik.

15:22b.ROM.015.022 Annakokáért meg is akadályoztattam gyakran a hozzátok való menetelben.

15:23b.ROM.015.023 Most pedig, mivelhogy nincs már helyem e tartományokban, vágyódván pedig sok esztendõ óta, hogy elmenjek hozzátok:

15:24b.ROM.015.024 Ha Hispániába megyek, elmegyek ti hozzátok. Mert remélem, hogy átutazóban meglátlak titeket, és ti elkísértek oda, ha elõbb részben beteljesedem veletek.

15:25b.ROM.015.025 Most pedig megyek Jeruzsálembe, szolgálván a szenteknek.

15:26b.ROM.015.026 Mert tetszett Macedóniának és Akhájának, hogy a Jeruzsálembeli szentek szegényei részére némileg adakozzanak.

15:27b.ROM.015.027 Mert tetszett nékik, és tartoznak is vele. Mert ha a pogányok azoknak a lelki javaiban részesültek, tartoznak nékik viszont szolgálni a testiekben.

15:28b.ROM.015.028 Ezt azért ha majd elvégezem, és nékik e gyümölcsöt átadom, elmegyek közöttetek által Hispániába.

15:29b.ROM.015.029 Tudom pedig, hogy mikor hozzátok megyek, a Krisztus evangyélioma áldásának teljességével megyek.

15:30b.ROM.015.030 Kérlek pedig titeket atyámfiai a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szerelmére, tusakodjatok velem együtt az imádkozásokban, én érettem Isten elõtt,

15:31b.ROM.015.031 Hogy szabaduljak meg azoktól, a kik engedetlenek Júdeában, és hogy az én Jeruzsálemben való szolgálatom legyen kedves a szentek elõtt;

15:32b.ROM.015.032 Hogy örömmel menjek hozzátok az Isten akaratából, és veletek együtt megújuljak.

15:33b.ROM.015.033 A békességnek Istene pedig legyen mindnyájan ti veletek! Ámen.

16

16:1b.ROM.016.001 Ajánlom pedig néktek Fébét, a mi nénénket, ki a Kenkhréabeli gyülekezetnek szolgálója:

16:2b.ROM.016.002 Hogy fogadjátok õt az Úrban szentekhez illendõen, és legyetek mellette, ha valami dologban rátok szorul. Mert õ is sokaknak pártfogója volt, nékem magamnak is.

16:3b.ROM.016.003 Köszöntsétek Priscillát és Akvilát, kik nékem munkatársaim Krisztus Jézusban.

16:4b.ROM.016.004 A kik az én életemért a saját nyakukat tették le; a kiknek nemcsak én mondok köszönetet, hanem a pogányok minden gyülekezete is.

16:5b.ROM.016.005 És köszöntsétek azt a gyülekezetet, mely az õ házokban van. Köszöntsétek az én szerelmetes Epenétusomat, a ki Akhája zsengéje a Krisztusban.

16:6b.ROM.016.006 Köszöntsétek Máriát, ki sokat munkálkodott körülöttünk.

16:7b.ROM.016.007 Köszöntsétek Andronikust és Juniát az én rokonaimat és az én fogolytársaimat, a kik híresek az apostolok között, a kik nálamnál is elõbb voltak a Krisztusban.

16:8b.ROM.016.008 Köszöntsétek Ampliást, ki nékem szerelmesem az Úrban.

16:9b.ROM.016.009 Köszöntsétek Orbánt, a mi munkatársunkat a Krisztusban, és Stakhist az én szerelmesemet.

16:10b.ROM.016.010 szöntsétek Apellest, ki a Krisztusban megpróbáltatott. Köszöntsétek az Aristóbulus [háznépébõl valókat.]

16:11b.ROM.016.011 szöntsétek Heródiont az én rokonomat. Köszöntsétek a Nárcissus [háznépébõl] azokat, a kik az Úrban vannak.

16:12b.ROM.016.012 Köszöntsétek Trifénát és Trifósát, kik munkálódnak az Úrban. Köszöntsétek a szerelmetes Persist, ki sokat munkálódott az Úrban.

16:13b.ROM.016.013 Köszöntsétek Rufust, ki kiválasztott az Úrban, és az õ anyját, a ki az enyém is.

16:14b.ROM.016.014 Köszöntsétek Ásinkritust, Flégont, Hermást, Pátrobást, Merkuriust, és az atyafiakat, kik velök vannak.

16:15b.ROM.016.015 Köszöntsétek Filológust és Juliát, Néreust és az õ nénjét, és Olimpást és minden szenteket, kik velök vannak.

16:16b.ROM.016.016 Köszöntsétek egymást szent csókolással. Köszöntenek titeket a Krisztus gyülekezetei.

16:17b.ROM.016.017 Kérlek pedig titeket atyámfiai, vigyázzatok azokra, a kik szakadásokat és botránkozásokat okoznak a tudomány körül, melyet tanultatok; és azoktól hajoljatok el.

16:18b.ROM.016.018 Mert az ilyenek a mi Urunk Jézus Krisztusnak nem szolgálnak, hanem az õ hasuknak; és nyájas beszéddel, meg hizelkedéssel megcsalják az ártatlanoknak szívét.

16:19b.ROM.016.019 Mert a ti engedelmességetek mindenekhez eljutott. Örülök azért rajtatok; de akarom, hogy bölcsek legyetek a jóban, ártatlanok pedig a rosszban.

16:20b.ROM.016.020 A békességnek Istene megrontja a Sátánt a ti lábaitok alatt hamar. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme veletek. Ámen.

16:21b.ROM.016.021 Köszöntenek titeket Timótheus, az én munkatársam, és Luczius, Jáson, és Sosipáter az én rokonaim.

16:22b.ROM.016.022 Köszöntelek titeket az Úrban én Tertius, ki e levelet írtam.

16:23b.ROM.016.023 Köszönt titeket Gájus, a ki nékem és az egész gyülekezetnek gazdája. Köszönt titeket Erástus a városnak kincstartója, és Kvártus atyafi.

16:24b.ROM.016.024 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme mindnyájan ti veletek. Ámen.

16:25b.ROM.016.025 Annak pedig, a ki titeket megerõsíthet az én evangyéliomom és a Jézus Krisztus hirdetése szerint, ama titoknak kijelentése folytán, mely örök idõtõl fogva el volt hallgatva,

16:26b.ROM.016.026 Most pedig megjelentetett a prófétai írások által, az örök Isten parancsolata szerint, a hitben való engedelmesség végett minden pogányoknak tudomására adatván,

16:27b.ROM.016.027 Az egyedül bölcs Istennek a Jézus Krisztus által dicsõség mindörökké. Ámen.